capitolul 14
az időben az Heródes, ki az négy fejedelemnek egyik vala, meghallá az Jézusnak hírét,
és mondá az ő szolgáinak. az az János Baptista, az támadott fel halottaiból, és azért vagyon őbenne ennyi sok isteni erővel való cselekedet.
mert az Heródes megfogta vala az Jánost, és megkötöztette vala őtet az Heródiásért, az ő atyjafiának az Fülöpnek feleségéért.
mert ezt mondja vala az János Baptista az Heródesnek. nem szabad teneked, hogy az Heródiás feleséged legyen.
és mikoron meg akarná őtet ölni, fél vala az köznéptől annak okáért, hogy az Jánost úgy tartják vala, mint egy prófétát.
mikoron kediglen az Heródesnek születésének napját, az Heródiásnak leánya táncol vala, és ez dolog kellemetes lőn az Heródesnek.
annak okáért nagy esküvéssel fogadást tőn, hogy valami kérőt kérne, őneki megadná.
és az leány, mikoron először hozzá taníttatott volna az ő anyjától, ezt mondá. add énnekem itt egy tálban az János Baptistának ő fejét.
és az király igen bánkódék ezen, demaga annak okáért, hogy megesküdött vala, és azokért, az kik ő vele egyetembe az lakodalomban valának, parancsola, hogy őneki adnák.
és elbocsáta, és fejét véteté az János Baptistának az tömlöcben,
és elhozák az ő fejét egy tálban, és az leánynak adák, és az leány az ő anyjának vivé.
és odamenének az ő tanítványi, és felvevék az ő testét, és eltemeték őtet, és elmenének, és megmondák az Jézusnak.
mikoron az Jézus ezt meghallotta volna, elmene onnan egy puszta helyre csak ő maga, és az sereg nép mikoron meghallotta volna, őutána mene gyalog az városokat elhagyván.
és mikoron kijött volna, nagy sereg népet láta, és könyörüle őrajtuk, és meggyógyítá azok közül azokat, az kik betegségnek miatta gonoszul valának.
annak utána mikoron be kezdett volna alkonyodni, őhozzá menének az ő tanítványi ezt mondván. puszta ez hely, és immáron az óra eljárt, bocsásd el az népeknek seregét, hogy menjenek falukba, és vegyenek eledelt maguknak.
és az Jézus monda őnekik. nem szükség azoknak, hogy elmenjenek, adjatok ti őnekik enniük valót,
és az tanítványok mondanak őneki. nincsen nekünk itt több, hanem csak öt kenyerünk és két halunk.
az Jézus kediglen mondá. hozzátok ide énnekem azokat.
és parancsolá az népeknek seregének, hogy letelepednének az füvön. és mikoron kezébe vette volna az öt kenyeret és az két halat, szemeit az mennybe felemelvén megáldá, és mikoron megszegte volna az kenyereket, az ő tanítványinak adá, az tanítványok kediglen az népeknek seregének adák.
és mindnyájan őnek, és megelégedének, és felvőnek tizenkét teljes kosárt, mely tizenkét kosárt betöltöttenek vala hulladékokkal, melyek elmaradtanak vala az megelégedett sereg néptől.
az kik kediglen ettenek vala, valának férfiak olymint ötször való ezren, asszonyállatok nélkül és gyermekek nélkül.
és legottan kényszeríté az Jézus az ő tanítványit, hogy az hajóba szállanának, és őelőtte menének az tengernek túlsó partjára, míglen ő az népeknek seregét elbocsátaná.
és az népeknek seregét elbocsátván felmene egy hegyre egyedül imádkozni. mikoron kediglen eljött volna az esteli idő, ő maga vala ott.
az hajó is kediglen immáron az tengernek közepében vala, és ide és tova verettetik vala az tengernek habitól. mert az szél arcul fúj vala.
mikoron kediglen az éjnek negyed vigiliája volna, őhozzájuk mene az Jézus az tengeren járván.
és mikoron látták volna őtet az ő tanítványi, hogy az tengeren járna, félelemnek miatta megháborodának, és mondának. éjjeli látás ez, és félelemnek miatta felkiáltának.
de legottan szólala az Jézus őnekik ezt mondván. bátrak legyetek, én vagyok, meg ne rettenjetek.
felelvén őneki az Péter mondá. Uram, ha te vagy, parancsolj, hogy én tehozzád mehessek az víz színén.
és az Jézus mondá. jövel. és mikoron kiszállott volna az hajóból az Péter, az víz színén jár vala, hogy az Jézushoz menne.
de mikoron nagy sebes szelet látna, megrettene, és mikoron elkezdett volna borulni, kiáltást tőn, és ezt mondá. Uram, tarts meg engemet.
legottan az Jézus kezét kinyújtván megragadá őtet, és mondá őneki. te kisded hitű, miért kételkedel vala?
és mikoron az hajóba bementenek volna, megszűnék az szél.
az kik kediglen az hajóban valának, hozzá járulának, és imádák őtet ezt mondván. bizonyával Istennek fia vagy.
és mikoron általmentenek volna, Genezáretnek földire menének,
és mikoron megismerték volna őtet az emberek, az kik az helyen laknak vala, követeket bocsátanak el mind az egész tartományba, mely mindenfelől őhozzájuk közel vala. és őhozzá vőnek mindeneket, kik gonoszul valának,
és felette igen kérik vala őtet, hogy csak az ő ruhájának szélét engedné illetniük. és valamennyien illeték, mind meggyógyulának.
Software-ul își propune să conecteze pe toți cu textul Bibliei printr-o interfață rapid accesibilă și personalizabilă.
Numele face referire atât la conectivitate, cât și la viteză…
„Fiecare om să fie grabnic la ascultare, încet la vorbire și încet la mânie!”
Cu dragoste, Tom Károly