Márk evangéliuma
6. fejezet
Jézus Názáretben
1. vers
Jézus akkor elment onnan, a hazájába ment, és követték a tanítványai.
2. vers
Amikor azután eljött a szombat, tanítani kezdett a zsinagógában. Sokan hallgatták, és álmélkodva így szóltak: Honnan kapta ezeket, miféle bölcsesség az, amely neki adatott, és hogyan lehet, hogy ilyen csodák történnek általa?
3. vers
Vajon nem az ácsmester ő, Mária fia, Jakab, József, Júdás és Simon testvére? Nem itt élnek-e közöttünk húgai is? És megbotránkoztak benne.
4. vers
Jézus pedig így szólt hozzájuk: Nem vetik meg a prófétát másutt, csak a tulajdon hazájában, a rokonai között és a saját házában.
5. vers
Nem is tudott itt egyetlen csodát sem tenni azon kívül, hogy néhány beteget – kezét rájuk téve – meggyógyított.
6. vers
Csodálkozott is hitetlenségükön. Majd sorra járta a környező falvakat, és tanított.
Jézus kiküldi tanítványait
7. vers
Ezek után magához hívta a tizenkettőt, és kiküldte őket kettesével. Hatalmat adott nekik a tisztátalan lelkek fölött,
8. vers
és megparancsolta nekik, hogy semmit se vigyenek az útra egyetlen boton kívül, se kenyeret, se tarisznyát, se pénzt az övükben;
9. vers
csak saru legyen rajtuk, de ne vigyenek magukkal második ruhát.
10. vers
Ezt is mondta nekik: Ha valahol bementek egy házba, maradjatok ott addig, amíg tovább nem mentek onnan.
11. vers
Ha egy helyen nem fogadnak be titeket, és nem hallgatnak rátok, akkor kimenve onnan, még a port is verjétek le lábatokról, bizonyságul ellenük.
12. vers
A tanítványok pedig elindultak, és hirdették az embereknek, hogy térjenek meg;
13. vers
sok ördögöt kiűztek, sok beteget megkentek olajjal, és meggyógyították őket.
→
Jak 5,14
Keresztelő János halála
14. vers
Hallott erről Heródes király, mert Jézus neve ismertté vált; és azt beszélték, hogy Keresztelő János támadt fel a halálból, és ezért vannak benne a csodatevő erők.
→
Lk 23,7;
Mt 14,1
15. vers
Mások pedig azt mondták, hogy Illés ő, ismét mások azt beszélték, hogy olyan, mint valamelyik próféta.
16. vers
Amikor Heródes ezt meghallotta, így szólt: Az a János támadt fel, akit én lefejeztettem.
17. vers
Ez a Heródes fogatta el ugyanis Jánost, és záratta börtönbe a testvére, Fülöp feleségének, Heródiásnak a kedvéért, mivel feleségül vette őt.
18. vers
Mert János megmondta Heródesnek: Nem veheted el a testvéred feleségét!
→
3Móz 18,16
19. vers
Heródiás ezért megharagudott rá, és meg akarta öletni. De nem tehette,
20. vers
mert Heródes félt Jánostól, akiről tudta, hogy igaz és szent ember, ezért védelmébe vette; bár hallgatva őt gyakran zavarba jött, mégis szívesen hallgatta.
21. vers
De eljött a kedvező alkalom, amikor Heródes a születésnapján lakomát adott főembereinek, vezéreinek és Galilea előkelőinek.
22. vers
Ekkor Heródiás leánya ment be táncolni. Ez kedvére volt Heródesnek és a vendégeknek. A király ezt mondta a leánynak: Kérj tőlem, amit csak akarsz, és megadom neked.
23. vers
Meg is esküdött neki: Bármit kérsz, megadom neked, akár országom felét is.
→
Eszt 5,3
24. vers
A leány kiment, és megkérdezte anyjától: Mit kérjek? Az pedig ezt válaszolta: Keresztelő János fejét.
25. vers
A leány nagy sietve bement a királyhoz, és azt kérte: Szeretném, ha rögtön ideadnád nekem egy tálon Keresztelő János fejét.
26. vers
Ekkor a király nagyon elszomorodott, mert a vendégek előtt tett esküje miatt nem akarta őt elutasítani.
27. vers
Azonnal el is küldte a hóhért, és megparancsolta, hogy hozza el János fejét. Az elment, lefejezte Jánost a börtönben,
28. vers
elhozta a fejét egy tálon, és átadta a leánynak, a leány pedig odaadta azt az anyjának.
29. vers
Amikor ezt meghallották a tanítványai, eljöttek, elvitték a holttestét, és egy sírboltba helyezték.
Ötezer ember megvendégelése
30. vers
Az apostolok visszatértek Jézushoz, és elbeszélték neki mindazt, amit tettek és tanítottak.
31. vers
Ő pedig így szólt hozzájuk: Jöjjetek velem, csak ti magatok egy lakatlan helyre, és pihenjetek meg egy kissé! Mert olyan sokan mentek hozzá, hogy még enni sem volt idejük.
32. vers
Elhajóztak tehát egy lakatlan helyre magukban.
33. vers
De sokan meglátták és felismerték őt, amikor elindultak, ezért minden városból összefutottak oda, és megelőzték őket.
34. vers
Amikor Jézus kiszállt, és meglátta a nagy sokaságot, megszánta őket, mert olyanok voltak, mint a pásztor nélkül való juhok, és kezdte őket sok mindenre tanítani.
→
4Móz 27,17;
1Kir 22,17;
2Krón 18,16;
Ez 34,5;
Zak 10,2;
Mt 9,36
35. vers
De amikor az idő már későre járt, odamentek hozzá a tanítványai, és ezt mondták neki: Lakatlan hely ez, és az idő már későre jár.
36. vers
Bocsásd el őket, hogy a környező tanyákra és falvakba menve ennivalót vegyenek maguknak.
37. vers
Ő azonban így válaszolt nekik: Ti adjatok nekik enni! De ők ezt mondták neki: Talán mi menjünk el, és vegyünk kétszáz dénárért kenyeret, hogy enni adhassunk nekik?
38. vers
Jézus megkérdezte tőlük: Hány kenyeretek van? Menjetek, nézzétek meg! Amikor megnézték, ezt mondták: Öt kenyerünk van meg két halunk.
39. vers
Ekkor megparancsolta nekik, hogy ültessenek le mindenkit csoportokban a zöld fűre.
40. vers
Le is ültek százas és ötvenes csoportokban.
41. vers
Jézus pedig vette az öt kenyeret és a két halat, feltekintett az égre, megáldotta és megtörte a kenyereket, majd átadta a tanítványoknak, hogy tegyék eléjük; és a két halat is elosztotta mindnyájuknak.
42. vers
Miután mind ettek, és jóllaktak,
43. vers
összeszedték a kenyérdarabokat tizenkét tele kosárral; és azt is, ami a halakból maradt.
44. vers
Akik pedig ettek a kenyerekből, ötezren voltak, csak férfiak.
Jézus a tengeren jár
45. vers
Jézus azonnal sürgetni kezdte tanítványait, hogy szálljanak hajóba, és menjenek át előre a túlsó partra, Bétsaida felé, amíg ő elbocsátja a sokaságot.
46. vers
Miután pedig elbocsátotta őket, felment a hegyre imádkozni.
47. vers
Amikor beesteledett, a hajó a tenger közepén volt, ő pedig a parton egyedül.
48. vers
Amikor látta, hogy mennyire küszködnek az evezéssel, mert szembefújt a szél, hajnaltájban elindult feléjük a tengeren járva, és el akart menni mellettük.
49. vers
Amikor meglátták őt, amint a tengeren jár, azt hitték, hogy kísértet, és felkiáltottak.
50. vers
Mert mindnyájan látták őt, és megrettentek. De ő azonnal megszólította őket, és ezt mondta nekik: Bízzatok, én vagyok, ne féljetek!
51. vers
Beszállt hozzájuk a hajóba, és elült a szél, ők pedig szerfölött csodálkoztak magukban.
52. vers
Mert a kenyerekből még nem okultak, és a szívük kemény maradt.
→
Ézs 6,10
Jézus sok beteget meggyógyít
53. vers
A túlsó partra átkelve megérkeztek Genezáretbe, és kikötöttek.
54. vers
Amikor kiszálltak a hajóból, az emberek azonnal felismerték őt,
55. vers
és körbefutották a hírrel az egész környéket; kezdték a betegeket oda hordani, ahol hallomásuk szerint éppen volt.
56. vers
Ahova csak bement, falvakba, városokba vagy tanyákra, letették a tereken a betegeket, és kérték őt, hogy azok legalább a ruhája szegélyét érinthessék; és akik csak megérintették, meggyógyultak.
→
ApCsel 5,15;
ApCsel 19,11
Könyvek
