Márk evangéliuma
14. fejezet
A nép vezetőinek tanácskozása Jézus ellen
1. vers
Két nap múlva volt a páska és a kovásztalan kenyerek ünnepe. A főpapok és az írástudók keresték a módját, hogy Jézust valamiképpen csellel elfogják és megöljék,
→
2Móz 12,1;
Mt 26,17
2. vers
mert ezt mondták: Ne az ünnepen, nehogy zavargás legyen a nép körében.
Jézus megkenetése Betániában
3. vers
Amikor Betániában a leprás Simon házában volt, és asztalhoz telepedett, odament egy asszony, akinél valódi és drága nárdusolaj volt egy alabástromtartóban, és az alabástromtartót feltörve, ráöntötte az olajat Jézus fejére.
→
Lk 7,37
4. vers
Némelyek pedig maguk között bosszankodtak: Mire való az olajnak ez a pazarlása?
5. vers
Hiszen el lehetett volna adni ezt az olajat több mint háromszáz dénárért, és a pénzt szétosztani a szegényeknek. És korholták az asszonyt,
6. vers
de Jézus ezt mondta: Hagyjátok őt! Miért bántjátok? Hiszen jót tett velem.
7. vers
Mert a szegények mindig veletek lesznek, és amikor csak akartok, jót tehettek velük, én azonban nem leszek mindig veletek.
→
5Móz 15,11
8. vers
Azt tette, ami tőle telt: előre megkente a testemet a temetésemre.
9. vers
Bizony mondom nektek, hogy bárhol hirdetik majd az evangéliumot az egész világon, amit ez az asszony tett, azt is elmondják majd az ő emlékezetére.
Júdás elárulja Jézust
10. vers
Ekkor Júdás Iskáriótes, egy a tizenkettő közül, elment a főpapokhoz, hogy elárulja őt nekik.
11. vers
Amikor azok ezt meghallották, megörültek, és megígérték, hogy pénzt adnak neki. Ő pedig várta a megfelelő alkalmat, hogy elárulhassa Jézust.
Az utolsó vacsora
12. vers
A kovásztalan kenyerek első napján, amikor a páskabárányt szokták áldozni, így szóltak hozzá a tanítványai: Hol akarod megenni a páskavacsorát, hol készítsük el?
13. vers
Jézus elküldött tanítványai közül kettőt, és ezt mondta nekik: Menjetek a városba, és ott szembejön veletek egy ember, aki egy korsó vizet visz; kövessétek őt,
14. vers
és ahova bemegy, mondjátok meg a házigazdának, hogy a Mester ezt üzeni: Hol van a szállás, ahol tanítványaimmal együtt megehetem a páskavacsorát?
15. vers
Ő majd mutat nektek egy nagy emeleti termet berendezve, készen: ott készítsétek el nekünk a vacsorát.
16. vers
Elindultak a tanítványok, és bementek a városba. Mindent úgy találtak, ahogyan megmondta nekik, és elkészítették a páskavacsorát.
17. vers
Amikor beesteledett, odament a tizenkettővel.
18. vers
Amikor asztalhoz telepedtek, és ettek, ezt mondta Jézus: Bizony mondom nektek, egy közületek elárul engem, aki együtt eszik velem.
→
Zsolt 41,10
19. vers
Elszomorodva egymás után kezdték kérdezgetni tőle: Csak nem én?
20. vers
Ő pedig ezt mondta nekik: Egy a tizenkettő közül, aki velem együtt mártogat a tálba.
21. vers
Mert az Emberfia elmegy ugyan, amint meg van írva róla, de jaj annak az embernek, aki az Emberfiát elárulja: jobb lett volna annak az embernek, ha meg sem születik.
22. vers
És amikor ettek, vette a kenyeret, áldást mondott, és megtörte, odaadta nekik, és ezt mondta: Vegyétek, ez az én testem.
23. vers
Azután vette a poharat, hálát adott, odaadta nekik, és ittak belőle mindnyájan,
25. vers
Bizony mondom nektek, hogy nem iszom többé a szőlőtő terméséből ama napig, amelyen újat iszom az Isten országában.
Az Olajfák hegyén
27. vers
És akkor így szólt hozzájuk Jézus: Mindnyájan megbotránkoztok bennem, mert meg van írva: „Megverem a pásztort, és elszélednek a juhok.”
→
Zak 13,7
28. vers
De miután feltámadtam, előttetek megyek Galileába.
29. vers
Péter ezt mondta neki: Ha mindenki megbotránkozik is, én akkor sem.
30. vers
Jézus így szólt hozzá: Bizony mondom neked: te még ma, ezen az éjszakán, mielőtt másodszor megszólal a kakas, háromszor tagadsz meg engem.
→
Mk 13,35
31. vers
Ő azonban annál inkább mondta: Ha meg is kell halnom veled, akkor sem tagadlak meg. Ugyanígy beszéltek a többiek is.
A Gecsemáné-kertben
32. vers
Ekkor arra a helyre értek, amelynek neve Gecsemáné, és így szólt tanítványaihoz: Üljetek le itt, amíg imádkozom!
33. vers
Maga mellé vette Pétert, Jakabot és Jánost, azután rettegni és gyötrődni kezdett,
34. vers
majd így szólt hozzájuk: Szomorú az én lelkem mindhalálig: maradjatok itt, és virrasszatok!
→
Zsolt 43,5
35. vers
Egy kissé távolabb ment, a földre borult és imádkozott, hogy ha lehetséges, múljék el tőle ez az óra.
36. vers
És így szólt: Abbá, Atyám! Minden lehetséges neked: vedd el tőlem ezt a poharat; mindazáltal ne úgy legyen, ahogyan én akarom, hanem amint te.
37. vers
Amikor visszament, alva találta őket, és így szólt Péterhez: Simon, alszol? Nem tudtál egy órát sem virrasztani?
38. vers
Virrasszatok és imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek: a lélek ugyan kész, de a test erőtlen.
39. vers
Újra elment, és ugyanazokkal a szavakkal imádkozott.
40. vers
Amikor visszatért, ismét alva találta őket, mert szemük elnehezült; és nem tudták, mit feleljenek neki.
41. vers
Harmadszor is visszatért, és így szólt hozzájuk: Aludjatok tovább, és pihenjetek! Elég! Eljött az óra! Íme, átadatik az Emberfia a bűnösök kezébe.
42. vers
Ébredjetek, menjünk! Íme, közel van, aki engem elárul.
Jézus elfogatása
43. vers
Még beszélt, amikor egyszer csak megjelent Júdás, egy a tizenkettő közül, és nagy sokaság jött vele a főpapoktól, az írástudóktól és a vénektől, kardokkal és botokkal a kezükben.
44. vers
Aki elárulta őt, ezt az ismertetőjelet adta meg nekik: Akit megcsókolok, az lesz ő: fogjátok el, és vigyétek el biztos kísérettel!
45. vers
Amikor odaért, azonnal hozzálépett, és így szólt: Mester! – és megcsókolta.
46. vers
Azok pedig megragadták Jézust, és elfogták.
47. vers
Valaki az ott állók közül kirántotta a kardját, lesújtott a főpap szolgájára, és levágta a fülét.
48. vers
Ekkor megszólalt Jézus, és ezt mondta nekik: Úgy vonultatok ki ellenem, mint valami rabló ellen, kardokkal és botokkal, hogy elfogjatok.
49. vers
Veletek voltam mindennap a templomban, és tanítottam, és nem fogtatok el. Az Írásoknak azonban be kell teljesedniük.
50. vers
Ekkor mindnyájan elhagyták őt, és elfutottak.
51. vers
De követte őt egy ifjú, aki csak egy inget viselt mezítelen testén; őt is megragadták,
52. vers
de ő az ingét otthagyva mezítelenül elmenekült.
Jézus a nagytanács előtt
53. vers
Ekkor Jézust a főpaphoz vitték, és oda gyülekeztek a főpapok, a vének és az írástudók is mindannyian.
54. vers
Péter távolról követte őt, egészen a főpap palotájának udvaráig, és ott ült a szolgákkal, és melegedett a tűznél.
55. vers
A főpapok pedig az egész nagytanáccsal együtt bizonyítékot kerestek Jézus ellen, hogy halálra adhassák; de nem találtak.
56. vers
Mert sokan tettek hamis tanúvallomást ellene, de a vallomások nem egyeztek.
57. vers
Ekkor előálltak néhányan, és ezt a hamis vallomást tették ellene:
58. vers
Mi hallottuk, hogy ezt mondta: Én lerombolom az emberkéz alkotta templomot, és három nap alatt másikat építek, amelyet nem emberkéz alkotott.
→
Jn 2,19
59. vers
De vallomásuk így sem egyezett.
60. vers
A főpap ekkor középre állt, és megkérdezte Jézustól: Semmit sem felelsz arra, amit ezek ellened vallanak?
61. vers
Ő azonban hallgatott, és nem válaszolt semmit. Ismét megkérdezte őt a főpap: Te vagy a Krisztus, az Áldottnak Fia?
→
Ézs 53,7
62. vers
Jézus ezt mondta: Én vagyok, és meglátjátok az Emberfiát, amint a Hatalmas jobbján ül, és eljön az ég felhőin.
→
Dán 7,13;
Zsolt 110,1
63. vers
A főpap megszaggatta a ruháját, és így szólt: Mi szükségünk van még tanúkra?
64. vers
Hallottátok az istenkáromlást. Mi a ti véleményetek erről? Azok pedig valamennyien kimondták az ítéletet, hogy méltó a halálra.
→
3Móz 24,16
65. vers
Akkor némelyek leköpték őt, majd arcát letakarva ököllel ütötték őt, és ezt mondták neki: Most prófétálj! A szolgák is arcul verték őt.
Péter megtagadja Jézust
66. vers
Amikor Péter lent volt az udvaron, arra ment a főpap egyik szolgálóleánya.
67. vers
Meglátta a tűznél melegedő Pétert, ránézett, és így szólt: Te is a názáreti Jézussal voltál.
68. vers
Ő azonban tagadta, és ezt mondta: Nem tudom, nem is értem, mit beszélsz. És kiment az előcsarnokba. A kakas pedig megszólalt.
69. vers
A szolgálóleány ismét meglátta őt, és újra mondta az ott állóknak: Ez közülük való.
70. vers
De ő ismét tagadta. Egy kis idő múlva viszont az ott állók mondták Péternek: Bizony közülük való vagy, hiszen Galileából való vagy te is.
71. vers
Ekkor ő átkozódni és esküdözni kezdett: Nem ismerem azt az embert, akiről beszéltek.
72. vers
És nyomban megszólalt a kakas másodszor is. Péternek ekkor eszébe jutott, amit Jézus mondott neki: Mielőtt a kakas másodszor megszólal, háromszor tagadsz meg engem. És sírásra fakadt.
Könyvek
