Jeremiás próféta könyve
49. fejezet
Jövendölés Ammónról
1. vers
Ammón fiairól ezt mondja az Úr: Talán nincsenek Izráelnek fiai, nincs neki örököse? Miért vette Milkóm birtokba Gádot, és népe miért lakik annak városaiban?
→
Ez 25,2;
Ám 1,13;
Zof 2,8
2. vers
Ezért még eljön az idő – így szól az Úr –, amikor harci riadó hallatszik az ammóni Rabbá körül. Romhalmazzá lesz, falvait felégetik, Izráel pedig birtokba veszi örökségét – mondja az Úr.
→
2Sám 12,26
3. vers
Jajgassatok Hesbón miatt, mert romba dől, kiáltozzatok, Rabbá leányai! Öltsetek gyászruhát, gyászoljatok, tántorogjatok a kőfalak között! Mert Milkóm fogságba megy papjaival és a vezetőkkel együtt.
4. vers
Mit dicsekszel a völgyeiddel, termékeny völgyeiddel, te elbizakodott leány, aki kincseidben bízol, és azt mondod: Ki törhetne rám?
5. vers
Hozok én még rád rettegést mindenfelől – így szólt az Úr, a Seregek Ura. Szétszóródtok, ki merre lát, senki sem gyűjti össze a bujdosókat.
6. vers
De végül jóra fordítom Ammón fiainak sorsát – így szól az Úr.
→
Jer 48,47
Jövendölés Edómról
8. vers
Fussatok, távozzatok innen, völgyek mélyén bujkáljatok, Dedán lakosai! Mert veszedelmet hozok Ézsaura, a büntetés idejét.
9. vers
Ha szüretelők lepnek el, böngésznivalót sem hagynak; ha rablók jönnek éjszaka, rombolnak, amíg kedvük tartja.
10. vers
Átkutatom Ézsaut, rejtekhelyeit fölfedem, nem tud elbújni. Elpusztul leszármazottja, rokonsága és szomszédai. Senki sem mondja:
11. vers
Hagyd rám árváidat, én eltartom őket, és özvegyeid rám bízhatják maguk!
12. vers
Mert ezt mondja az Úr: Akikre nem vonatkozott az ítélet, hogy kiigyák a poharat, kénytelenek kiinni, és te büntetlen maradnál?! Nem maradsz büntetlen, hanem ki kell innod!
→
Jer 25,15
13. vers
Mert magamra esküszöm – így szól az Úr –, hogy Bocrá borzalmas romhalmazzá válik, vele példálóznak majd az átokmondók és a csúfolódók; a többi város is örökre romhalmaz marad.
14. vers
Üzenetet kaptam az Úrtól, követet küldött a népekhez: Gyűljetek össze, támadjatok rá, keljetek harcra ellene!
15. vers
Kicsinnyé teszlek a népek között, megvetetté az emberek között.
16. vers
Az szedett rá téged, hogy rettegtek tőled; kevély volt a szíved. Sziklahasadékokban laksz, elfoglaltad a magas halmokat. De ha oly magasan fészkelsz is, mint a sas, onnan is letaszítalak! – így szól az Úr.
17. vers
Edóm pusztasággá válik: aki csak arra jár, megborzad és fölszisszen, látva az őt ért számtalan csapást.
18. vers
Ahogyan elpusztult Sodoma és Gomora meg a szomszédsága – mondja az Úr –, úgy itt sem lakik többé senki, és nem él benne senki emberfia.
→
1Móz 19,25;
Jer 50,40
19. vers
Mint egy oroszlán, amely a Jordán bozótjából feljön az üde legelőre, úgy űzöm el őket egy pillanat alatt, és választottamat helyezem föléje. Hiszen ki fogható hozzám, ki vonhat engem felelősségre, és melyik pásztor szállhat szembe velem?
→
Jer 4,7;
Jer 25,34;
Jer 50,44
20. vers
Halljátok hát az Úr tervét, amelyet Edóm ellen készített, és elhatározását, amelyre Témán lakóival kapcsolatban jutott: Még a báránykákat is el fogják hurcolni, legelőjüket is pusztává teszik.
21. vers
Bukásuk hangjától megrendül a föld, hangos jajgatásuk elhallatszik a Vörös-tengerig.
22. vers
Fölszáll, majd lecsap Bocrára, mint a sas, kiterjesztett szárnnyal. Olyan lesz azon a napon Edóm vitézeinek a szíve, mint a vajúdó asszonyé.
→
Jer 48,40
Jövendölés Damaszkuszról
23. vers
Damaszkuszról. Megszégyenült Hamát és Arpád, mivel rossz hírt kaptak; remegnek, mint a háborgó tenger, nem lelnek nyugalmat.
→
Ám 1,3;
Ézs 17
24. vers
Elhagyta az ereje Damaszkuszt, menekülni készül, rémület fogta el, szorongás és fájdalom jött rá, mint a szülő nőre.
25. vers
Miért nem hagyták el a dicső várost, az örvendező várost?
26. vers
Ezért elesnek ifjai a tereken, és a harcosok mind elvesznek azon a napon – így szól a Seregek Ura.
→
Jer 50,30
27. vers
Tüzet gyújtok Damaszkusz várfalán, és az megemészti Ben-Hadad palotáit.
→
Ám 1,4
Jövendölés az arabokról
28. vers
Így szól az Úr Kédárról és Hácór királyságairól, amelyeket megvert Nebukadneccar, Babilónia királya: Rajta, vonuljatok Kédár ellen, és pusztítsátok a keleti népet!
→
Józs 11,10;
Ézs 21,16
29. vers
Elveszik sátraikat és nyájukat, sátorlapjaikat, minden értéküket, elviszik tevéiket is, és kihirdetik róluk ezt: Iszonyat mindenütt!
→
Jer 6,25
30. vers
Meneküljetek, bujdossatok el messzire, völgyek mélyén bujkáljatok, Hácór lakói! – így szól az Úr. Mert tervet szőtt ellenetek Nebukadneccar, Babilónia királya, és veletek kapcsolatban elhatározásra jutott.
31. vers
Rajta, vonuljatok föl a nép ellen, amely békében és biztonságban lakik! – így szól az Úr. Nincsen kapuja, nincsen zára, egyedül lakik.
→
Ez 38,11
32. vers
Tevéik prédára jutnak, tömérdek jószágukat zsákmányul ejtik. Szélnek szórom azokat, akik körülnyírt hajúak, a négy égtáj felé, veszedelmet hozok rájuk mindenfelől – így szól az Úr.
→
Jer 9,25;
Jer 25,23
33. vers
Hácór sakálok tanyája lesz, pusztaság marad örökre. Nem lakik többé benne senki, nem tartózkodik ott ember.
→
Jer 9,10;
Jer 51,37
Jövendölés Élámról
34. vers
Így szólt az Úr igéje Jeremiás prófétához Élámról, Cidkijjá júdai király uralkodása kezdetén:
→
Jer 25,25
35. vers
Ezt mondja a Seregek Ura: Összetöröm Élám íját, legfőbb erősségét.
36. vers
Ráküldök Élámra négy szelet a négy égtáj felől, szélnek szórom őket minden irányba, és nem lesz olyan nép, amely közé ne jutnának Élámból szerteszórtak.
→
Jer 49,5;
Jel 7,1
37. vers
Rettegést hozok Élámra ellenségei előtt, akik életére törnek. Veszedelmet hozok rájuk izzó haragomban – így szól az Úr. Fegyvert küldök a nyomukba, míg csak meg nem semmisítem őket.
38. vers
Felállítom trónomat Élámban, elpusztítom királyát és vezetőit! – így szól az Úr.
39. vers
De az utolsó napokban jóra fordítom majd Élám sorsát! – így szól az Úr.
Könyvek
