Jeremiás próféta könyve
48. fejezet
Jövendölés Móábról
1. vers
Móábról ezt mondja a Seregek Ura, Izráel Istene: Jaj Nebónak, mert elpusztul! Kirjátajim megszégyenül, elfoglalják, Miszgáb megszégyenül, összezúzzák.
→
Ézs 15,1;
Ez 25,8;
Ám 2,1;
Zof 2,8
2. vers
Odavan már Móáb dicsősége, Hesbónban gonosz tervet szőnek ellene: Gyertek, irtsuk ki a népek közül! Te is elnémulsz, Madmén, utolér a fegyver!
3. vers
Kiáltás hangzik Hórónajimból a pusztulás és nagy romlás miatt.
→
Ézs 15,5
4. vers
Összeomlott Móáb, kiáltásuk Cóarig hangzik.
5. vers
Zokogva mennek föl a Lúhít-hágón, Hórónajim lejtőjén jajkiáltás hangzik az ellenség pusztítása miatt.
6. vers
Meneküljetek, mentsétek az életeteket, és legyetek olyanok, mint bokor a pusztában!
→
Jer 17,5
7. vers
Mivel alkotásaidban és kincseidben bíztál, téged is elfoglalnak. Kemós fogságba megy papjaival és a vezetőkkel együtt.
→
1Kir 11,7
8. vers
Eljön a pusztító minden város ellen, egy város sem menekül meg. Odalesz a völgy, elpusztul a fennsík, ahogyan megmondta az Úr.
9. vers
Adjatok szárnyat Móábnak, hogy elszállhasson, mert városai pusztasággá lesznek, senki sem lakik bennük.
10. vers
Átkozott, aki az Úr dolgát hanyagul végzi, átkozott, aki kíméli kardját a vértől!
Móábot veszedelem fenyegeti
11. vers
Gondtalanul élt Móáb ifjúsága óta, és csak pihent, mint seprőjén a bor. Nem öntötték át egyik edényből a másikba, nem kellett fogságba mennie. Ezért maradt meg a zamata, illata sem változott.
→
Zof 1,12
12. vers
De jön már az az idő – így szól az Úr –, amikor csaposokat küldök hozzá, akik megcsapolják, edényeit kiürítik, korsóit összetörik.
13. vers
Megszégyenül Móáb Kemós miatt, ahogyan megszégyenült Izráel háza Bétel miatt, amelyben bízott.
→
1Kir 12,29
14. vers
Hogyan mondhatjátok: Vitézek vagyunk, és harcra termett erős férfiak?
15. vers
Elpusztul Móáb, városait megszállják, válogatott ifjai vágóhídra kerülnek! – így szól a Király, akinek Seregek Ura a neve.
16. vers
Közeledik Móáb veszte, nagyon gyorsan eléri romlása.
17. vers
Szánakozzatok rajta, kik körülötte laktok, mindenki, aki ismeri nevét! Mondjátok: Jaj, de összetört az erős bot, az ékes pálca!
18. vers
Szállj le dicsőségedből, ülj a porba, Díbón lakossága, mert Móáb pusztítója fölvonult ellened, lerombolja erődjeidet!
19. vers
Állj ki az útra, nézz körül, Aróér lakossága! Kérdezd a futva menekülőt: Mondd, mi történt?
20. vers
Megszégyenült Móáb, összezúzták! Jajgassatok és kiáltsatok, hirdessétek az Arnón mellett, hogy elpusztult Móáb!
21. vers
Eljött az ítélet a sík földre: Hólónra, Jahcára és Méfaatra,
22. vers
Díbónra, Nebóra és Bét-Diblátajimra,
23. vers
Kirjátajimra, Bét-Gámúlra és Bét-Meónra,
24. vers
Kerijjótra, Bocrára és Móáb országának összes városára közel és távol.
25. vers
Letörték Móáb szarvát, és karját összezúzták! – így szól az Úr.
A gőgös Móáb megalázása
26. vers
Itassátok le Móábot, mert felfuvalkodott az Úrral szemben! Tenyereljen bele a saját okádásába, és legyen nevetségessé ő is!
27. vers
Teelőtted is nevetséges volt Izráel, és mintha a tolvajok közé tartozott volna, valahányszor beszéltél róla, gúnyosan csóváltad a fejed!
28. vers
Hagyjátok el a városokat, és lakjatok a kősziklán, Móáb lakosai! Legyetek olyanok, mint a galamb, amely a barlangok nyílásában fészkel!
29. vers
Hallottunk Móáb gőgjéről, hogy milyen gőgös, büszke és dölyfös, fennhéjázó és kevély szívű.
→
Ézs 16,6
30. vers
Tudom, hogy milyen féktelen – így szól az Úr –, hazug a fecsegése, hamisak a tettei.
31. vers
Ezért jajgatok Móáb miatt, sóhajtozom egész Móábért, sóhajtozom Kír-Heresz lakóiért.
32. vers
Jobban siratlak, mint Jazért, Szibmá szőlője! Hajtásaid a tengeren túlra nyúltak, Jazérig elértek, de gyümölcsszedésedre és szüretedre rátört a pusztító!
33. vers
Odalett az öröm és a vigadozás Móáb földjéről és kertjeiből. A sajtóból kifogyott a bor, nem taposnak kurjongatva, nem is hallatszik kurjantás.
34. vers
Hesbón és Elálé kiáltása Jahacig ér, hangjuk Cóartól Hórónajimig és Eglat-Selisijjáig hallatszik, mert Nimrím vizei is elapadnak.
35. vers
Elpusztítom Móábban – így szól az Úr –, aki az áldozóhalmon áldozik, és isteneinek tömjénez.
36. vers
Ezért sír a szívem Móábért, mint a fuvola; sír a szívem Kír-Heresz lakóiért, mint a fuvola. Mert elveszett mindene, amit szerzett.
→
Ézs 16,11
37. vers
Minden fej kopaszra nyírva, minden szakáll levágva, minden kéz összevagdosva, minden derékon zsákruha.
38. vers
Móábban minden háztetőn és minden téren gyászolnak, mert összetörtem Móábot, mint egy edényt, amely nem kell senkinek – így szól az Úr.
39. vers
Jaj, de összetört Móáb! Jajgassatok! Jaj, de szégyenletesen megfutamodott! Nevetséges lett Móáb, elrettennek tőle szomszédai.
40. vers
Ezt mondja az Úr: Lecsap Móábra, mint a sas, kiterjesztett szárnnyal.
→
Jer 49,22
41. vers
Elfoglalja a városokat, beveszi a várakat. Olyan lesz azon a napon Móáb vitézeinek a szíve, mint a vajúdó asszonyé.
42. vers
Elpusztul Móáb, nem lesz többé, mert felfuvalkodott az Úrral szemben.
43. vers
Rettegés, verem és csapda fenyeget téged, Móáb lakossága – így szól az Úr.
→
Ézs 24,17
44. vers
Aki a rettegés miatt menekül, verembe esik, és aki feljön a veremből, azt a csapda fogja meg, mert elhozom Móábra a büntetés esztendejét! – így szól az Úr.
45. vers
Hesbón árnyékában kimerülten megállnak, akik menekülnek. De tűz csap ki Hesbónból, és láng Szíhón palotájából, megégeti Móáb halántékát és a lármázók koponyáját.
→
4Móz 21,28
46. vers
Jaj neked, Móáb! Elpusztul Kemós népe, mert fiaidat fogságba viszik, és leányaidat rabságba.
47. vers
De majd jóra fordítom Móáb sorsát az utolsó napokban – így szól az Úr.
Eddig tart Móáb ítélete.
Könyvek
