Jeremiás próféta könyve
13. fejezet
Az övről mondott példázat
1. vers
Ezt mondta nekem az Úr: Menj, vegyél magadnak egy lenvászon övet, és kösd a derekadra! Ne engedd, hogy víz érje!
2. vers
Meg is vettem az övet az Úr parancsa szerint, és a derekamra kötöttem.
3. vers
Másodszor így szólt hozzám az Úr igéje:
4. vers
Fogd az övet, amelyet vettél, és a derekadon van! Indulj, menj el az Eufráteszhez, és rejtsd el ott egy sziklahasadékban!
→
Jer 51,63
5. vers
Elmentem tehát, és elrejtettem az Eufrátesznél, ahogyan az Úr parancsolta nekem.
6. vers
Hosszú idő múlva ezt mondta nekem az Úr: Indulj, menj el az Eufráteszhez, és vedd elő az övet, amelyről azt parancsoltam, hogy rejtsd el ott!
7. vers
Elmentem az Eufráteszhez, megkerestem és elővettem az övet onnan, ahová elrejtettem. És íme, az öv tönkrement, egészen hasznavehetetlen volt.
→
Jer 18,4;
Jer 24,8
8. vers
Ekkor így szólt hozzám az Úr igéje:
9. vers
Ezt mondja az Úr: Így teszem tönkre Júda és Jeruzsálem nagy-nagy kevélységét!
10. vers
Ez a gonosz nép nem akar hallgatni az én beszédemre, megátalkodott szívük szerint élnek, és más isteneket követnek, azokat tisztelik és imádják. De olyan lesz ez a nép, mint ez az öv: egészen hasznavehetetlen.
→
Jer 7,13;
Jer 9,12
11. vers
Mert ahogyan az ember szorosan a derekára köti az övet, úgy kötöttem magamhoz Izráel és Júda egész házát – így szól az Úr –, hogy az én népem legyenek, hírnevem, dicséretem és tiszteletem növekedésére. De ők nem hallgattak rám.
→
5Móz 26,17;
Jer 33,9
A boroskorsók példázata
12. vers
Mondd el nekik ezt az igét: Így szól az Úr, Izráel Istene: Minden korsót meg kell tölteni borral! És ha azt mondják neked: Talán mi nem tudjuk, hogy minden korsót meg kell tölteni borral? –
13. vers
akkor ezt válaszold nekik: Így szól az Úr: Majd én megtöltöm ennek az országnak minden lakóját, a Dávid trónján ülő királyokat, a papokat, a prófétákat és Jeruzsálem minden lakóját részegítő itallal.
→
Jer 25,15
14. vers
Összetöröm őket, egyiket a másikkal, az apákat a fiakkal együtt – így szól az Úr. Nem kímélem és nem szánom őket, nem irgalmazok nekik, amikor elpusztítom őket!
Óvás az elbizakodottságtól
15. vers
Hallgassatok, figyeljetek, ne legyetek kevélyek, mert az Úr szól.
16. vers
Dicsőítsétek az Urat, a ti Isteneteket, mielőtt sötétséget támaszt, és mielőtt elbotlanátok a homályba borult hegyeken. Világosságra vártok, de az Úr vakhomályt hoz el, és sűrű sötétséget támaszt.
→
Jóel 2,10;
Ám 5,18
17. vers
Ha nem hallgattok rám, titkon sírni fogok kevélységetek miatt. Áradnak könnyeim, hull szememből a könny, mert fogságba kerül az Úr nyája.
→
Jer 8,23;
JSir 1,2
19. vers
Körül vannak zárva a Délvidék városai, nincs aki felszabadítsa őket. Fogságba viszik egész Júdát, fogságba mindenestül.
Panaszdal Jeruzsálem fölött
20. vers
Tekints föl, Jeruzsálem, és nézd: jönnek már északról! Hol van a rád bízott nyáj, pompás juhnyájad?
→
Jer 1,14
21. vers
Mit fogsz mondani, amikor föléd rendeli, nyakadba ülteti azokat az Úr, akiket barátokká akartál tenni? Nem vesznek-e erőt rajtad a fájdalmak, mint a vajúdó asszonyon?
22. vers
Ha pedig ezt kérded magadtól: Miért történt ez velem? – sok bűnöd miatt rántják le ruhádat, és követnek el rajtad erőszakot.
→
Ézs 47,2;
Ez 16,37
23. vers
Ha majd fehérre változtatja bőrét az etióp, vagy ha a párduc elrejti foltjait, akkor tudtok ti is jót tenni, úgy megtanultátok a rosszat!
→
Jer 6,29
24. vers
Úgy szétszórom őket, akár a pelyvát, amelyet elsodor a pusztai szél.
25. vers
Ez lesz a sorsod, ezt mérem ki rád – így szól az Úr –, mert elfeledtél engem, és hazugságban bíztál!
→
Jer 2,32
26. vers
Ezért én is arcodra borítom ruhádat, hogy kilássék gyalázatod.
27. vers
Bujaságodat, vihogásodat, fajtalan paráznaságodat és bálványaidat ott látom a halmokon és a mezőn. Jaj neked, Jeruzsálem! Nem akarsz megtisztulni. Mikor lesz ennek vége?!
→
Jer 2,20;
Jer 3,8;
Jer 4,14
Könyvek
