Ezékiel próféta könyve
11. fejezet
Ítélet Júda elöljárói fölött
1. vers
Azután fölemelt engem a lélek, és az Úr házának keleti kapujához vitt, amely keletre néz. Ott, a kapu bejáratánál huszonöt férfi volt. Közöttük láttam Jaazanját, Azzúr fiát és Pelatját, Benájá fiát, a nép vezetőit.
2. vers
Az Úr ezt mondta nekem: Emberfia! Ezek azok a férfiak, akik álnok terveket szőnek, és rossz tanácsokat adnak ebben a városban.
3. vers
Ezt mondják: Nem kell itt még házat építeni! Fazék ez a város, mi vagyunk a hús!
→
Ez 24,3
4. vers
Ezért prófétálj ellenük, prófétálj, emberfia!
5. vers
Ekkor rám szállt az Úr lelke, és ezt mondta nekem: Mondd meg, hogy így szól az Úr: Jól mondtátok, Izráel háza! Tudom én, hogy mit gondoltok magatokban.
6. vers
Sokakat öltetek meg ebben a városban, megtöltöttétek utcáit halálra sebzettekkel.
7. vers
Ezért így szól az én Uram, az Úr: Akiket városszerte megöltetek, azok a hús, a város pedig a fazék. De titeket kiveszlek belőle.
8. vers
Fegyvertől féltetek, fegyvert hozok rátok! – így szól az én Uram, az Úr.
9. vers
Kiviszlek innen titeket, idegenek kezébe adlak, és ítéletet tartok fölöttetek.
→
2Kir 25,18
10. vers
Fegyvertől fogtok elesni, Izráel határán ítélkezem fölöttetek. Akkor majd megtudjátok, hogy én vagyok az Úr.
11. vers
Nem lesz fazék nektek ez a város, és nem lesztek ti benne a hús. Izráel határán ítélkezem fölöttetek.
12. vers
Akkor majd megtudjátok, hogy én vagyok az Úr, mert nem az én rendelkezéseim szerint éltetek, és nem az én törvényeim szerint cselekedtetek, hanem a körülöttetek élő népek szokásai szerint cselekedtetek.
→
3Móz 18,2;
5Móz 12,30
13. vers
Miközben prófétáltam, Pelatjá, Benájá fia meghalt. Én pedig arcra borultam, és hangosan így kiáltottam: Ó, jaj, Uram, Uram, véget akarsz vetni Izráel maradékának?!
Ígéret a hazatérésre
14. vers
Akkor így szólt hozzám az Úr igéje:
15. vers
Emberfia! A te testvéreidről, rokonaidról és Izráel egész házáról így beszélnek Jeruzsálem lakói: Messzire vetődtek az Úrtól; a miénk lett, a mi birtokunkba került az ország!
16. vers
Ezért mondd: Így szól az én Uram, az Úr: Elvetettem őket messzire a pogányok közé, szétszélesztettem őket más országokban, de én vagyok a szentélyük egy kis időre azokban az országokban, amelyekbe jutottak.
→
Ez 6,8
17. vers
Ezért mondd: Így szól az én Uram, az Úr: Összegyűjtelek benneteket a népek közül, és összeszedlek azokból az országokból, amelyekbe szétszéledtetek, és nektek adom Izráel földjét.
→
Jer 29,14
18. vers
És ha hazaérkeznek, eltávolítanak onnan minden förtelmes és utálatos bálványt.
→
Ez 5,11
19. vers
Egy szívet adok majd nekik, és új lelket adok beléjük, eltávolítom testükből a kőszívet, és hússzívet adok nekik,
→
2Kor 3,3;
Ez 36,26
20. vers
hogy rendelkezéseim szerint éljenek, törvényeimet megtartsák és teljesítsék. Az én népem lesznek, én pedig Istenük leszek.
→
Jer 7,23;
Ez 14,11
21. vers
A szívről pedig így szól az én Uram, az Úr: Akiknek a szíve a förtelmes és utálatos bálványokat követte, azoknak a tetteit a fejükre olvasom!
Isten dicsősége elhagyja Jeruzsálemet
22. vers
Ekkor a kerúbok fölemelték szárnyaikat a kerekekkel együtt, Izráel Istenének a dicsősége pedig ott volt fölöttük.
→
Ez 1,28;
Ez 10,19
23. vers
Fölszállt az Úr dicsősége a városból, és megállt azon a hegyen, amely a várostól keletre van.
→
Ez 9,3;
Ez 10,4
24. vers
Engem pedig fölemelt a lélek, és elvitt a káldeusok földjére a fogságban élő néphez, látomásban, Isten lelke által. Azután eltávozott tőlem a látomás, amelyet láttam.
25. vers
Én pedig elmondtam a fogságban élő népnek az Úr igéjét, amelyet látomásban adott nekem.
Könyvek
