Mózes negyedik könyve
31. fejezet
Izráel bosszút áll Midjánon
1. vers
Azután így beszélt Mózeshez az Úr:
2. vers
Állj bosszút Izráel fiaiért a midjániakon, azután elődeid mellé kerülsz.
→
4Móz 25,17
3. vers
Azután így beszélt Mózes a néphez: Fegyverezzetek föl magatok közül férfiakat a harcra, és támadják meg Midjánt, hogy bosszút álljanak Midjánon az Úrért.
4. vers
Ezret küldjetek egy-egy törzsből, Izráel mindegyik törzséből a harcba.
5. vers
Kivezényeltek tehát Izráel soraiból törzsenként ezret: tizenkétezer harcra fölfegyverzett embert.
6. vers
Azután csatába küldte őket Mózes, törzsenként ezret; velük együtt csatába küldte Fineást, Eleázár pap fiát is, mert ő kezelte a szent eszközöket és a riadót jelző harsonákat.
→
4Móz 10,2;
Józs 6,4
7. vers
Csatába is szálltak Midján ellen, ahogyan megparancsolta Mózesnek az Úr, és megöltek minden férfit.
→
5Móz 20,13;
Bír 21,11
8. vers
Midján királyait is megölték azokkal, akiket lemészároltak: Evít, Rekemet, Cúrt, Húrt és Rebát: Midján öt királyát. Megölték fegyverrel Bálámot, Beór fiát is.
→
Józs 13,21
9. vers
Midján asszonyait és gyermekeit azonban foglyul ejtették Izráel fiai, és elvitték zsákmányként minden állatukat, jószágukat és egész vagyonukat.
→
5Móz 2,35;
5Móz 20,14
10. vers
Fölperzseltek lakóhelyükön minden várost és sátortábort.
11. vers
Azután fogták az egész zsákmányt és az összes megszerzett embert és állatot,
12. vers
és odavitték Mózeshez, Eleázár paphoz és Izráel fiai közösségéhez a foglyokat és a megszerzett zsákmányt a táborba, Móáb síkságán, a Jordán mellett, Jerikóval szemben.
13. vers
Mózes, Eleázár pap és a közösség összes fejedelme kivonult eléjük a táboron kívülre.
14. vers
De Mózes megharagudott a hadsereg vezetőire, az ezredesekre és a századosokra, akik hazatértek a megvívott harcból.
15. vers
Ezt mondta nekik Mózes: Hát ti életben hagytátok az egész asszonynépet?!
16. vers
Hiszen ők csábították hűtlenségre az Úr ellen Izráel fiait Bálám tanácsa szerint Peór kedvéért! Ezért érte csapás az Úr közösségét.
→
4Móz 25,1;
2Pt 2,15;
Jel 2,14
17. vers
Most azért öljetek meg minden fiúgyermeket, és öljetek meg minden nőt is, akinek már volt dolga férfival úgy, hogy vele hált.
18. vers
De hagyjatok életben magatoknak minden leánygyermeket, aki még nem ismeri a férfival való hálást.
→
Bír 21,10
19. vers
Ti pedig maradjatok a táboron kívül hét napig. Mindaz, aki megölt valakit, vagy megérintett egy elesettet, tisztítsa meg magát a harmadik napon és a hetedik napon: ti is, meg a foglyaitok is.
→
4Móz 19,9
20. vers
Tisztítsatok meg minden ruhát, bőrholmit, kecskeszőrkészítményt és minden faeszközt.
21. vers
Eleázár pap pedig ezt mondta a katonáknak, akik megjárták a háborút: Ez a törvény rendelkezése, amelyet megparancsolt Mózesnek az Úr:
22. vers
Az arany-, ezüst-, réz-, meg a vas-, ón- és ólomholmit,
23. vers
mindazt, ami tűzálló, tartsátok tűzbe, hogy megtisztuljon, de még tisztítóvízzel is tisztítsátok meg. Ami pedig nem tűzálló, azt merítsétek vízbe!
→
Ézs 6,6;
Mt 3,11
24. vers
Ruhátokat is mossátok ki a hetedik napon, hogy tiszták legyetek. Azután bejöhettek a táborba.
25. vers
Azután ezt mondta Mózesnek az Úr:
26. vers
Számold össze a foglyokat, az elfogott embereket és állatokat, Eleázár pappal és a közösség családfőivel együtt.
28. vers
Végy el egy részt az Úrnak a hadba vonult harcosoktól, ötszázból egyet: embert, marhát, szamarat és juhot egyaránt.
29. vers
Abból a feléből vegyétek el, ami nekik jutott, és add azt Eleázár papnak az Úrnak szóló felajánlásként.
30. vers
Az Izráel fiainak jutott feléből pedig végy el ötvenenként egyet: embert és marhát, szamarat meg juhot, mindenféle állatot. Add azokat a lévitáknak, akik az Úr hajlékánál végzik a tennivalókat.
31. vers
Mózes és Eleázár pap úgy járt el, ahogyan megparancsolta Mózesnek az Úr.
32. vers
Ez volt az, ami a megszerzett zsákmányból megmaradt; abból, amit zsákmányolt a hadinép: hatszázhetvenötezer juh,
35. vers
és harminckétezer ember: azok a nők, akik nem ismerték a férfival való hálást.
36. vers
Ennek az a fele, amely a hadba vonultak része volt, szám szerint a következő volt: háromszázharminchétezer-ötszáz juh,
37. vers
ebből az Úrnak járó rész hatszázhetvenöt juh volt;
38. vers
harminchatezer marha, ebből az Úrnak járó rész hetvenkettő volt;
39. vers
harmincezer-ötszáz szamár, ebből az Úrnak járó rész hatvanegy volt;
40. vers
és tizenhatezer ember, közülük az Úrnak járó rész harminckét lélek volt.
41. vers
Mózes átadta Eleázár papnak az Úrnak felajánlott részt, ahogyan megparancsolta Mózesnek az Úr.
42. vers
Az Izráel fiainak jutott felerész, amelyet elvett Mózes a harcosoktól,
43. vers
tehát a közösségre eső felerész ennyi volt: háromszázharminchétezer-ötszáz juh,
47. vers
Az Izráel fiainak jutott felerészből elvett Mózes minden ötven emberből és állatból egyet, és odaadta azokat a lévitáknak, akik az Úr hajlékánál végezték a tennivalóikat, ahogyan megparancsolta Mózesnek az Úr.
48. vers
Akkor odamentek Mózeshez a sereg egységeinek a parancsnokai, az ezredesek és a századosok,
49. vers
és ezt mondták Mózesnek: Mi, a te szolgáid, összeszámoltuk a ránk bízott harcosokat, és senki sem hiányzik közülünk.
50. vers
Ezért elhoztuk mindnyájan az Úrnak szóló áldozatul az arany ékszereket, ki-ki amit talált: a bokaláncokat és karpereceket, a gyűrűket, fülbevalókat és nyakláncokat, hogy engesztelést szerezzenek nekünk az Úr előtt.
→
2Sám 8,11
51. vers
Mózes és Eleázár pap átvette tőlük az aranyat, csupa mesterművet.
52. vers
Az összes arany, amelyet az ezredesek és századosok felajánlottak az Úrnak, tizenhatezer-hétszázötven sekel súlyú volt;
53. vers
a katonáik pedig a saját zsákmányukat megtartották maguknak.
54. vers
Mózes és Eleázár pap átvették az aranyat az ezredesektől és századosoktól, és bevitték a kijelentés sátrába az Úr elé, emlékeztetőül Izráel fiaira.
→
2Móz 30,16
Könyvek
