Mózes negyedik könyve
15. fejezet
Áldozati rendelkezések
1. vers
Azután így beszélt Mózeshez az Úr:
2. vers
Szólj Izráel fiaihoz, és mondd meg nekik: Amikor bementek arra a földre, amelyet nektek adok, hogy ott lakjatok,
3. vers
és tűzáldozatot készítetek az Úrnak: égőáldozatot vagy véresáldozatot fogadalom teljesítésére, önkéntes áldozatként vagy ünnepeiteken, amikor marhát vagy juhfélét készítetek kedves illatul az Úrnak,
→
3Móz 1,2;
3Móz 22,21
4. vers
akkor az, aki bemutatja áldozatát az Úrnak, mutasson be ételáldozatul egytized véka finomlisztet, egynegyed hín olajjal gyúrva,
→
3Móz 2,1;
3Móz 6,13
5. vers
italáldozatul pedig egynegyed hín bort készíts az égőáldozathoz vagy a véresáldozathoz bárányonként.
6. vers
A koshoz ételáldozatul kéttized véka finomlisztet készíts, egyharmad hín olajjal gyúrva,
8. vers
Ha marhát készítesz égőáldozatul vagy véresáldozatul egy fogadalom teljesítésére vagy békeáldozatként az Úrnak,
9. vers
akkor mutass be a marhán kívül ételáldozatul háromtized véka finomlisztet, fél hín olajjal gyúrva,
10. vers
italáldozatul pedig mutass be fél hín bort. Kedves illatú tűzáldozat ez az Úrnak.
11. vers
Így kell tenni minden egyes bikánál, minden egyes kosnál, juhnál vagy kecskénél.
12. vers
Ahányat csak készítetek, mindegyiket így készítsétek el.
13. vers
Minden közületek való így készítse el ezeket, ha kedves illatú tűzáldozatot mutat be az Úrnak.
14. vers
Ha pedig jövevényként tartózkodik valaki nálatok, vagy a későbbi nemzedékek idejében lesz majd közöttetek, és kedves illatú tűzáldozatot készít az Úrnak, úgy készítse el ő is, ahogyan ti készítitek.
15. vers
A gyülekezetben ugyanaz a rendelkezés vonatkozik rátok és az ott tartózkodó jövevényre. Örök rendelkezés legyen ez nektek nemzedékről nemzedékre: olyan legyen a jövevény az Úr előtt, mint ti.
→
2Móz 12,49;
4Móz 9,14
16. vers
Ugyanaz a törvény és ugyanaz az előírás vonatkozzék rátok és a köztetek tartózkodó jövevényre.
17. vers
Azután így beszélt Mózeshez az Úr:
18. vers
Szólj Izráel fiaihoz, és mondd meg nekik: Amikor bementek arra a földre, ahova beviszlek titeket,
19. vers
és esztek majd annak a földnek a kenyeréből, akkor mutassatok be felajánlást az Úrnak.
21. vers
Az első tésztát adjátok felajánlásként az Úrnak nemzedékről nemzedékre.
Szándékos és nem szándékos bűnök
22. vers
Megtörténhet, hogy nem szándékosan szegitek meg valamelyik parancsolatot, amelyet az Úr rendelt el Mózesnek.
→
3Móz 4,2
23. vers
Pedig mindezek, amelyeket Mózes által megparancsolt nektek az Úr, attól kezdve, hogy az Úr megparancsolta, érvényesek minden nemzedéknek.
24. vers
Ha tehát a közösség tudtán kívül, nem szándékosan történt ilyen dolog, akkor készítsen az egész közösség egy bikaborjút kedves illatú égőáldozatul az Úrnak, a hozzá tartozó étel- és italáldozattal az előírások szerint, meg egy kecskebakot vétekáldozatul.
→
3Móz 4,13
25. vers
Végezzen a pap engesztelést Izráel fiainak egész közösségéért, és bocsánatot nyernek, hiszen nem volt szándékos a vétek, ők pedig elvitték tűzáldozatukat ajándékul az Úrnak, meg vétekáldozatukat is elvitték az Úr elé azért a nem szándékos vétekért.
26. vers
Így nyer bocsánatot Izráel fiainak egész közössége és a köztük tartózkodó jövevény, mert az egész népet terhelte az a nem szándékos vétek.
27. vers
Ha csak egyvalaki követi el a nem szándékos vétket, akkor mutasson be egy egyéves nőstény kecskét vétekáldozatul.
→
3Móz 4,27
28. vers
A pap pedig végezzen engesztelést az Úr színe előtt azért az emberért, aki nem szándékosan követte el vétkét, hogy engesztelést szerezzen neki, és akkor bocsánatot nyer.
29. vers
Ugyanez a törvény vonatkozzék nálatok a született izráelire és a jövevényre, aki köztetek tartózkodik, ha nem szándékosan vétkezik.
30. vers
De ki kell irtani népe közül azt az embert, akár közületek való, akár jövevény, aki szándékosan követ el valamit, mert az Urat gyalázta meg.
→
5Móz 17,12;
Zsid 10,26
31. vers
Hiszen az Úr igéjét vetette meg, és az ő parancsolatát szegte meg: föltétlenül ki kell irtani az ilyen embert, bűnhődnie kell.
32. vers
Amikor a pusztában voltak Izráel fiai, rajtakaptak egy embert, aki tűzifát szedegetett a nyugalom napján.
→
2Móz 20,8
33. vers
Akik tetten érték, amint fát szedegetett, odavitték Mózes, Áron és az egész közösség elé.
34. vers
Őrizetbe vették, hiszen még nem volt megszabva, hogy mit kell vele tenniük.
→
3Móz 24,12
35. vers
Az Úr ezt mondta Mózesnek: Halállal lakoljon az az ember: kövezze meg őt az egész közösség a táboron kívül!
36. vers
Kivitte azért őt az egész közösség a táboron kívülre, ott halálra kövezték, ahogyan megparancsolta Mózesnek az Úr.
A ruhabojtok
37. vers
Azután ezt mondta Mózesnek az Úr:
38. vers
Szólj Izráel fiaihoz, és mondd meg nekik, hogy csináljanak bojtokat a ruhájuk szegélyére, nemzedékről nemzedékre, és tegyenek a szegélyen levő bojtokra kék bíbor zsinórt.
→
5Móz 6,8;
5Móz 22,12;
Mt 23,5
39. vers
Arra való ez a bojt, hogy valahányszor ránéztek, emlékezzetek az Úr minden parancsolatára, teljesítsétek azokat, és ne csábítson el titeket se a szívetek, se a szemetek, amelyek paráznaságba vihetnek benneteket,
→
5Móz 4,19;
Jób 31,7
40. vers
hanem emlékezzetek, és teljesítsétek minden parancsolatomat, és szentek legyetek Istenetek előtt.
41. vers
Én, az Úr vagyok a ti Istenetek, aki kihoztalak benneteket Egyiptomból, hogy Istenetek legyek. Én, az Úr vagyok a ti Istenetek!
→
2Móz 20,2
Könyvek
