Mózes negyedik könyve
13. fejezet
Mózes kémeket küld Kánaánba
1. vers
Azután így beszélt Mózeshez az Úr:
2. vers
Küldj férfiakat, hogy kémleljék ki Kánaán földjét, amelyet majd Izráel fiainak adok. Mindegyik ősi törzsből egy férfit küldjetek, mind tekintélyes ember legyen.
→
5Móz 1,22
3. vers
Mózes elküldte őket a Párán-pusztából az Úr parancsa szerint. Valamennyien főemberek voltak Izráelben.
4. vers
Név szerint ezek voltak: Rúben törzséből Sammúa, Zakkúr fia.
5. vers
Simeon törzséből Sáfát, Hórí fia.
6. vers
Júda törzséből Káléb, Jefunne fia.
7. vers
Issakár törzséből Jigál, Jószéf fia.
8. vers
Efraim törzséből Hóséa, Nún fia.
9. vers
Benjámin törzséből Paltí, Ráfú fia.
10. vers
Zebulon törzséből Gaddíél, Szódí fia.
11. vers
A József törzséhez tartozó Manassé-törzsből Gaddí, Szúszí fia.
12. vers
Dán törzséből Ammíél, Gemallí fia.
13. vers
Ásér törzséből Szetúr, Míkáél fia.
14. vers
Naftáli törzséből Nahbí, Vofszí fia.
16. vers
Így hívták azokat a férfiakat, akiket elküldött Mózes, hogy kémleljék ki az országot. Mózes Hóséát, Nún fiát Józsuénak nevezte el.
17. vers
Amikor elküldte őket Mózes, hogy kémleljék ki Kánaán földjét, ezt mondta nekik: Menjetek itt a Délvidéken át, föl a hegyvidékre.
18. vers
Nézzétek meg, hogy milyen az a föld, és a rajta lakó nép erős-e vagy gyenge, kevés-e vagy sok!
19. vers
Milyen az a föld, amelyen lakik: jó-e vagy rossz? Milyenek a városok, amelyekben lakik: táborfélék vagy megerősített helyek?
20. vers
Milyen a föld: kövér-e vagy sovány, van-e rajta fa vagy nincs? Legyetek bátrak, és hozzatok a föld gyümölcseiből! Akkor éppen az első szőlőfürtök érésének az ideje volt.
21. vers
Elmentek tehát a férfiak, és kikémlelték a földet a Cin-pusztától egészen Rehóbig, a Hamátba vezető útig.
23. vers
Amikor eljutottak az Eskól-völgyig, lemetszettek ott egy szőlővesszőt egyetlen szőlőfürttel, amelyet ketten vittek rúdon. Szedtek gránátalmát és fügét is.
24. vers
Azt a helyet Eskól-völgynek nevezték el arról a szőlőfürtről, amelyet ott metszettek le Izráel fiai.
25. vers
Negyven nap múlva visszatértek az ország kikémleléséből.
26. vers
Visszamentek, és megérkeztek Mózeshez, Áronhoz és Izráel fiainak egész közösségéhez a Párán-pusztába, Kádésba. Beszámoltak nekik meg az egész közösségnek, és megmutatták nekik a föld gyümölcseit.
27. vers
Elbeszélésükben ezt mondták neki: Elmentünk arra a földre, ahová küldtél bennünket. Valóban tejjel és mézzel folyó föld az, ilyen a gyümölcse!
→
2Móz 3,8;
5Móz 6,10
28. vers
Csakhogy erős nép lakik azon a földön, a városok falakkal vannak megerősítve, és nagyon nagyok, sőt még Anák leszármazottait is láttuk ott!
29. vers
A Délvidéken Amálék lakik, a hegyvidéken a hettiták, a jebúsziak és az emóriak laknak, a tenger és a Jordán partján pedig a kánaániak élnek.
30. vers
Bár Káléb csitította a népet, amely Mózes ellen fordult, mert ezt mondta: Bátran fölmehetünk és elfoglalhatjuk, mert le tudjuk győzni őket,
→
4Móz 14,24;
Józs 14,8
31. vers
de azok a férfiak, akik vele mentek, ezt mondták: Nem vonulhatunk fel az ellen a nép ellen, mert erősebb nálunk!
32. vers
És rossz hírét keltették Izráel fiai között annak a földnek, amelyet kikémleltek, mert ezt mondták: Az a föld, amelyet bejártunk, hogy kikémleljük, olyan föld, amely megemészti lakosait! A nép pedig, amelyet ott láttunk, csupa szálas emberből áll.
33. vers
Sőt láttunk ott óriásokat is, Anák óriás fiait: parányi sáskáknak éreztük magunkat, és ők úgy is tekintettek ránk.
Könyvek
