Mózes negyedik könyve
10. fejezet
Az ezüstharsonák
1. vers
Azután így szólt Mózeshez az Úr:
2. vers
Készíts két harsonát ötvösmunkával, ezüstből készítsd azokat. Ezeket használd a közösség összehívására és a táborok elindítására!
→
4Móz 31,6
3. vers
Amikor megfújják azokat, gyűljön hozzád az egész közösség a kijelentés sátrának a bejáratához.
4. vers
Ha csak az egyiket fújják meg, gyűljenek hozzád a fejedelmek, Izráel nemzetségfői.
→
4Móz 1,16
5. vers
Ha pedig riadót fújtok, induljanak el azok a táborok, amelyek keletre táboroznak.
6. vers
Ha másodszor is megfújjátok harsogva, induljanak el azok a táborok, amelyek délre táboroznak. Harsogva kell megfújniuk az induláshoz.
7. vers
De ha a gyülekezetet gyűjtitek össze, ne harsogva fújjátok.
9. vers
Ha hadba indultok majd országotokban a benneteket szorongató ellenség ellen, akkor is ezekkel a harsonákkal fújjatok riadót: akkor majd megemlékezik rólatok Istenetek, az Úr, és megszabadultok ellenségeitektől.
→
Bír 7,20
10. vers
Fújjátok meg ezeket a harsonákat az öröm napjain, az ünnepeken és a hónapok kezdetén, amikor égőáldozataitokat és békeáldozataitokat bemutatjátok, és emlékeztetni fogják Istent rátok. Én, az Úr vagyok a ti Istenetek.
→
3Móz 23,24;
2Krón 7,6
Elindulás a Sínai-hegytől
12. vers
Izráel fiai pedig elindultak a Sínai-pusztából, és mentek táborhelyről táborhelyre, míg meg nem állapodott a felhő a Párán-pusztában.
13. vers
Ekkor indultak el először az Úrnak Mózes által adott parancsa szerint.
14. vers
Először Júda fiai táborának a hadijelvénye indult el a csapatok élén. Seregüket Nahsón, Ammínádáb fia vezette.
→
4Móz 2,1;
4Móz 7,12
15. vers
Issakár fiai törzsének a seregét Netanél, Cúár fia vezette.
16. vers
Zebulon fiai törzsének a seregét Elíáb, Hélón fia vezette.
17. vers
Miután a hajlékot lebontották, elindultak Gérsón és Merárí fiai, a hajlék hordozói.
18. vers
Azután Rúben táborának a hadijelvénye indult el a csapatok élén. Seregüket Elícúr, Sedéúr fia vezette.
19. vers
Simeon fiai törzsének a seregét Selumíél, Cúrísaddaj fia vezette.
20. vers
Gád fiai törzsének a seregét Eljászáf, Deúél fia vezette.
21. vers
Majd elindultak a kehátiak is, a szentély hordozói; a többiek már fölállították a hajlékot, mire ők megérkeztek.
22. vers
Azután Efraim fiai táborának a hadijelvénye indult el a csapatok élén. Seregüket Elísámá, Ammíhúd fia vezette.
23. vers
Manassé fiai törzsének a seregét Gamlíél, Pedácúr fia vezette.
24. vers
Benjámin fiai törzsének a seregét Abídán, Gidóní fia vezette.
25. vers
Majd Dán fiai táborának a hadijelvénye indult el a csapatok élén mint az egész tábor utóvédje. Seregüket Ahíezer, Ammísaddaj fia vezette.
26. vers
Ásér fiai törzsének a seregét Pagíél, Okrán fia vezette.
27. vers
Naftáli fiai törzsének a seregét Ahíra, Énán fia vezette.
28. vers
Ez volt Izráel fiai táborbontásának a rendje seregeik szerint, valahányszor elindultak.
29. vers
Mózes így szólt Hóbábhoz, a midjáni Reúélnak, Mózes apósának a fiához: Mi elindulunk arra a helyre, amelyről azt mondta az Úr: Nektek adom azt. Gyere velünk, és mi jót teszünk veled, mert az Úr jót ígért Izráelnek.
→
1Móz 12,7;
1Móz 15,7;
2Móz 3,8;
2Móz 6,8
30. vers
De ő így felelt neki: Nem megyek, inkább visszamegyek hazámba, a rokonságomhoz.
31. vers
Mózes ezt mondta: Ne hagyj el bennünket, hiszen te tudod, hol lehet tábort ütnünk a pusztában. Te légy a vezetőnk!
33. vers
Így indultak el az Úr hegyétől háromnapi útra. A háromnapi úton az Úr szövetségének ládája vonult előttük, hogy pihenőhelyet keressen nekik.
34. vers
Az Úr felhője volt felettük nappal, amikor elindultak a táborból.
36. vers
Amikor pedig megállt, ezt mondta: Térj vissza, Uram, Izráel ezreinek sokaságához!
Könyvek
