Sámuel második könyve

23. fejezet


Fejezetek:


Dávid utolsó szavai


1. vers

Ezek voltak Dávid utolsó szavai: Így szól Dávid, Isai fia, így szól a magasra emelt férfi, Jákób Istenének felkentje, Izráel énekeinek kedveltje:

2Sám 7,8; 2Sám 12,7


2. vers

Az Úr lelke beszélt általam, az ő szava volt nyelvemen.

Zsolt 51,12; ApCsel 2,30


3. vers

Izráel Istene ezt mondta, Izráel kősziklája így szólt hozzám: Az emberek igaz uralkodója, az istenfélő uralkodó

5Móz 32,4


4. vers

olyan, mint a fölkelő nap reggeli fénye, mint a felhőtlen reggel, melynek sugarától eső után kisarjad a fű a földön.

Bír 5,31


5. vers

Nem ilyen-e házam Isten színe előtt? Örök szövetségre lépett énvelem, benne elrendezett és biztosított mindent. Minden javam, minden örömöm őtőle származik.

2Sám 7,16; 2Sám 12,7; Zsolt 89,4; ApCsel 2,30


6. vers

De az elvetemültek mind olyanok, mint a szélhordta tövis, melyet nem fognak meg kézzel:


7. vers

aki hozzájuk akar nyúlni, vasat ragad, lándzsanyelet; égő tűzzel égeti meg őket, ahol rájuk talál.


Dávid kiváló vitézei


8. vers

Ezek voltak név szerint Dávid vitézei: a tahkemóni Jóséb-Bassebet, egy főtiszt, aki úgy forgatta a lándzsáját, hogy egy alkalommal nyolcszáz embert döfött le.


9. vers

Azután Eleázár, Ahóhí fiának, Dódónak a fia, egyike annak a három vitéznek, akik Dávid mellett voltak, amikor csúffá tették a harcra gyülekezett filiszteusokat. Az izráeliek már visszavonultak,


10. vers

de ő ott maradt, és vágta a filiszteusokat, míg csak bele nem fáradt, és hozzá nem ragadt a keze a kardhoz. Nagy győzelmet adott az Úr azon a napon. Azután a hadinép is visszatért hozzá, de csak fosztogatni.


11. vers

A következő volt Sammá, a harári Ágé fia. Amikor összegyűltek a filiszteusok Lehínél, ahol a mező egy darabja lencsével volt bevetve, a hadinép már megfutamodott a filiszteusok elől,


12. vers

de ő megállt annak a darab földnek a közepén, megvédte azt, és megverte a filiszteusokat. Így adott az Úr nagy győzelmet.


13. vers

Egyszer a harminc vezér közül hárman elmentek Dávidhoz, és aratáskor érkeztek meg az Adullám-barlangba, amikor a filiszteusok serege a Refáím-völgyben táborozott.

1Sám 22,1


14. vers

Dávid akkor a sziklavárban volt, a filiszteusok előőrse pedig ugyanakkor Betlehemnél.


15. vers

Dávid eltikkadt, és ezt mondta: Ó, bárcsak valaki vizet hozna nekem a betlehemi kútból, onnan a kapu mellől!


16. vers

Erre a három vitéz áttört a filiszteus táboron, vizet merített Betlehemben a kapu melletti kútból, elhozták, és odavitték Dávidnak. Ő azonban nem akarta meginni, hanem kiöntötte áldozatul az Úrnak,

1Sám 7,6


17. vers

és ezt mondta: Az Úr mentsen meg attól, hogy ilyet tegyek! Hiszen azoknak az embereknek a vére ez, akik kockára tették az életüket! Ezért nem akarta meginni. Ilyeneket vitt véghez ez a három vitéz.


18. vers

Abísaj, Jóáb testvére, Cerújá fia volt a harminc vezér parancsnoka. Ő úgy forgatta a lándzsáját, hogy háromszáz embert döfött le. Ő volt a leghíresebb a harmincak között.

2Sám 21,17


19. vers

A harmincak között ő volt a legtekintélyesebb, ezért lett a parancsnokuk; ám az előző háromnak nem ért a nyomába.


20. vers

A Kabceélból való Benájá, Jójádá fia is kiváló ember volt, és nagy tetteket vitt véghez. Ő vágta le Móáb két bajnokát. Ő ment le egy verembe, és megölt egy oroszlánt, amikor egyszer hó esett.

2Sám 8,18


21. vers

Ugyanő vágott le egy nagy termetű egyiptomi embert, bár az egyiptomi kezében lándzsa volt, ő meg csak bottal ment rá. De kiragadta az egyiptomi kezéből a lándzsát, és a saját lándzsájával ölte meg.


22. vers

Ilyeneket vitt véghez Benájá, Jójádá fia. Ő is nevezetes volt, mint az a három vitéz.


23. vers

Tekintélyes volt a harminc között, de a háromnak nem ért a nyomába. Dávid a testőrök vezetőjévé tette.


24. vers

Aszáél, Jóáb testvére is kivált a harminc közül, akik a következők voltak: Elhánán, a betlehemi Dódó fia,

2Sám 2,18


25. vers

a haródi Sammá, a haródi Elíká,


26. vers

a peleti Helec, a tekóai Írá, Ikkés fia,

1Krón 27,9


27. vers

az anátóti Abíezer, a húsái Mebunnaj,


28. vers

az ahóhi Calmón, a netófái Mahraj,


29. vers

a netófái Héleb, Baaná fia, a benjámini Gibeából való Ittaj, Ríbaj fia,


30. vers

a pirátóni Benájá, a nahalé-gaasi Hiddaj,


31. vers

az arbai Abíalbón, a bahúrími Azmávet,


32. vers

a saalbóni Eljahbá, Jónátán, Jásén fia,


33. vers

a harári Sammá, az arári Ahíám, Sárár fia,


34. vers

a maakái Elífelet, Ahaszbaj fia, a gilói Elíám, Ahítófel fia,

2Sám 15,12


35. vers

a karmeli Hecró, az arbai Paaraj,


36. vers

a cóbái Jigál, Nátán fia, a gádi Bání,


37. vers

az ammóni Celek meg a beéróti Nahraj, Jóábnak, Cerújá fiának a fegyverhordozója,


38. vers

a jeteri Írá, a jeteri Gáréb


39. vers

és a hettita Úriás. Összesen tehát harmincheten voltak.

2Sám 11,3

Fejezetek:


Könyvek