Sámuel második könyve

22. fejezet


Fejezetek:


Dávid éneke


1. vers

Dávid ennek az éneknek a szavait mondta el az Úrnak, amikor az Úr kimentette őt minden ellenségének és Saulnak a kezéből.


2. vers

Így mondta: Az Úr az én kőszálam, váram és megmentőm,


3. vers

Istenem, kősziklám, nála keresek oltalmat. Pajzsom, hatalmas szabadítóm és fellegváram, menedékem és szabadítóm, megszabadítasz az erőszaktól.

Zsid 2,13


4. vers

Az Úrhoz kiáltok, aki dicséretre méltó, és megszabadulok ellenségeimtől.


5. vers

Mert körülvettek a halál örvényei, pusztító áradat rettent engem.


6. vers

A sír kötelei fonódtak körém, a halál csapdái meredtek rám.


7. vers

Nyomorúságomban az Úrhoz kiáltottam, kiáltottam az én Istenemhez. Meghallotta hangomat templomában, kiáltásom fülébe jutott.


8. vers

Megrendült és rengett a föld, az egek alapjai megremegtek, megrendültek, mert haragra gyúlt.


9. vers

Füst jött ki orrából, szájából emésztő tűz, parázs izzott benne.

Jel 11,5


10. vers

Lehajlította az eget, és leszállt, homály volt lába alatt.


11. vers

Kerúbon ülve repült, szelek szárnyán jelent meg.


12. vers

Sötétségből vont sátrat magának, víztömegből, gomolygó fellegekből.


13. vers

Fényözön jár előtte, parázsló tűz izzik.


14. vers

Dörög az Úr az égben, mennydörög a Felséges.


15. vers

Kilőtte nyilait és szétszórta, kiröpítette villámait.


16. vers

Láthatóvá vált a tengerfenék, föltárultak a világ alapjai az Úr dorgálásától, haragos szelének fúvásától.


17. vers

Lenyúlt a magasból, és fölvett, a nagy vizekből kihúzott engem.


18. vers

Megmentett engem ellenségem hatalmából, gyűlölőimtől, bár erősebbek voltak nálam.


19. vers

Rám törhetnek a veszedelem napján, de az Úr az én támaszom.


20. vers

Tágas térre vitt ki engem, megmentett, mert gyönyörködik bennem.


21. vers

Igazságom szerint bánt velem az Úr, kezem tisztasága szerint jutalmazott engem.


22. vers

Hiszen vigyáztam az Úr útjára, és Istenemet nem hagytam el hűtlenül.


23. vers

Minden törvényére ügyeltem, rendelkezéseitől nem tértem el.


24. vers

Feddhetetlen voltam előtte, és őrizkedtem a bűntől.


25. vers

Igazságom szerint jutalmazott meg az Úr, tisztaságom szerint, amit jól lát.


26. vers

A hűségeshez hűséges vagy, a feddhetetlen emberhez feddhetetlen.


27. vers

A tisztához tiszta vagy, de a hamisnak ellenállsz.


28. vers

Az elesett népet megsegíted, de ha kevély embert látsz, azt megalázod.


29. vers

Te vagy, Uram, a mécsesem, az Úr fénysugarat küld nekem a sötétbe.


30. vers

Veled a rablóknak is nekirontok; ha Isten segít, a kőfalon is átugrom.


31. vers

Isten útja tökéletes, az Úr beszéde színigaz. Pajzsa ő mindazoknak, akik hozzá menekülnek.


32. vers

Van-e Isten az Úron kívül, és van-e kőszikla Istenünkön kívül?


33. vers

Isten az én erős menedékem, ő vezeti útján a feddhetetlent.


34. vers

Lábamat a szarvaséhoz hasonlóvá teszi, magaslatokra állít engem.


35. vers

Ő tanítja kezemet a harcra, karjaim ércíjat feszítenek.


36. vers

Oltalmazó pajzsodat átadtad nekem, és sokszor meghallgattál engem.


37. vers

Biztossá teszed lépteimet, nem inognak bokáim.


38. vers

Üldözöm és elpusztítom ellenségeimet, nem térek vissza, míg nem végzek velük.


39. vers

Végeztem velük, szétzúztam őket. Nem kelnek föl többé, lábaim elé hanyatlottak.


40. vers

Felruháztál erővel a harcra, térdre kényszerítetted támadóimat.


41. vers

Megfutamítottad ellenségeimet, gyűlölőimet elpusztíthattam.


42. vers

Széjjelnéznek, de nincs szabadító, az Úrra néznek, de ő nem válaszol.


43. vers

Összezúzom őket, mint a föld porát, összetiprom, széttaposom, mint az utca sarát.


44. vers

Megmentettél lázadó népemtől, megőrzöl, népek fejévé teszel, oly nép szolgál nekem, melyhez nem volt közöm.


45. vers

Idegenek hízelegnek nekem, engedelmesen hallgatnak rám,


46. vers

mert elepednek az idegenek, reszketve bújnak elő rejtekükből.


47. vers

Él az Úr, áldott az én kősziklám, magasztaltassék Isten, szabadító kősziklám!


48. vers

Bosszút áll értem az Isten, és népeket vet alám.


49. vers

Kiszabadítasz ellenségeim közül, támadóim fölé emelsz, megmentesz az erőszakosoktól.


50. vers

Ezért magasztallak, Uram, a népek között, zsoltárt éneklek nevednek,

Róm 15,9


51. vers

mert nagy győzelmet adtál királyodnak, hűséges maradtál fölkentedhez, Dávidhoz és utódaihoz örökké.

Fejezetek:


Könyvek