Pál első levele a korinthusiakhoz

1. fejezet


Fejezetek:


Címzés, üdvözlés


1. vers

Pál, Krisztus Jézusnak Isten akaratából elhívott apostola és Szószthenész testvér


2. vers

az Isten gyülekezetének, amely Korinthusban van, a Krisztus Jézusban megszentelteknek, elhívott szenteknek; mindazokkal együtt, akik a mi Urunk Jézus Krisztus nevét, az ő és a mi Urunk nevét bárhol segítségül hívják:

ApCsel 18,1


3. vers

kegyelem nektek és békesség Istentől, a mi Atyánktól és az Úr Jézus Krisztustól.


Hálaadás a gyülekezet lelki ajándékaiért


4. vers

Hálát adok értetek az én Istenemnek mindenkor azért a kegyelemért, amely nektek Krisztus Jézusban adatott.

1Móz 2,17; Gal 6,7


5. vers

Mert őbenne meggazdagodtatok mindenben: minden beszédben és minden ismeretben,

2Kor 8,9


6. vers

amint a Krisztusról való bizonyságtétel megerősödött bennetek.


7. vers

Ezért nincs hiányotok semmiféle kegyelmi ajándékban, miközben a mi Urunk Jézus Krisztus megjelenését várjátok,


8. vers

aki meg is erősít titeket mindvégig, hogy feddhetetlenek legyetek a mi Urunk Jézus Krisztus napján.


9. vers

Hűséges az Isten, aki elhívott titeket az ő Fiával, Jézus Krisztussal, a mi Urunkkal való közösségre.


Óvás a pártoskodástól


10. vers

A mi Urunk Jézus Krisztus nevére kérlek titeket, testvéreim, hogy mindnyájan egyféleképpen szóljatok, és ne legyenek közöttetek szakadások, hanem gondolkodásotokban és meggyőződésetekben jussatok egyetértésre!


11. vers

Mert azt a hírt kaptam rólatok, testvéreim, Khloé embereitől, hogy viszálykodások vannak közöttetek.


12. vers

Úgy értem ezt, hogy mindenki így beszél köztetek: Én Pálé vagyok, én Apollósé, én Kéfásé, én pedig Krisztusé.

ApCsel 18,24


13. vers

Hát részekre szakítható-e Krisztus? Talán Pál feszíttetett meg értetek, vagy Pál nevére keresztelkedtetek meg?


14. vers

Hálát adok Istennek, hogy senkit sem kereszteltem meg közületek, csak Kriszpuszt és Gájuszt,

ApCsel 18,8; ApCsel 19,29; Róm 16,23


15. vers

nehogy azt mondhassa valaki, hogy az én nevemre keresztelkedtetek meg.


16. vers

Igaz, megkereszteltem még Sztefanász háza népét is, rajtuk kívül azonban nem tudom, hogy mást is megkereszteltem volna.

1Kor 16,15


17. vers

Mert nem azért küldött engem Krisztus, hogy kereszteljek, hanem hogy az evangéliumot hirdessem, de nem bölcselkedő beszéddel, hogy Krisztus keresztje el ne veszítse erejét.


A kereszt igéje Isten hatalma


18. vers

Mert a keresztről szóló beszéd bolondság ugyan azoknak, akik elvesznek, de nekünk, akik üdvözülünk, Istennek ereje.

2Kor 2,16; Róm 1,16


19. vers

Mert meg van írva: „Véget vetek a bölcsek bölcsességének, és az értelmesek értelmét semmivé teszem.”

Ézs 29,14; Zsolt 33,10


20. vers

Hol a bölcs? Hol az írástudó? Hol e világ vitázója? Nem tette-e bolondsággá Isten a világ bölcsességét?

Ézs 19,12; Ézs 33,18


21. vers

Mivel tehát a világ a saját bölcsessége útján nem ismerte meg Istent a maga bölcsességében, tetszett Istennek, hogy az igehirdetés bolondsága által üdvözítse a hívőket.


22. vers

És miközben a zsidók jelt kívánnak, a görögök pedig bölcsességet keresnek,

Mt 12,38


23. vers

mi a megfeszített Krisztust hirdetjük, aki a zsidóknak ugyan megütközés, a pogányoknak pedig bolondság,


24. vers

de maguknak az elhívottaknak, zsidóknak és görögöknek egyaránt az Isten ereje és az Isten bölcsessége.


25. vers

Mert az Isten „bolondsága” bölcsebb az emberek bölcsességénél, és az Isten „erőtlensége” erősebb az emberek erejénél.


26. vers

Mert nézzétek csak a ti elhívatásotokat, testvéreim; nem sokan vannak köztetek, akik emberi megítélés szerint bölcsek, hatalmasok vagy előkelők.

5Móz 7,7


27. vers

Sőt azokat választotta ki Isten, akik a világ szemében bolondok, hogy megszégyenítse a bölcseket, és azokat választotta ki Isten, akik a világ szemében erőtlenek, hogy megszégyenítse az erőseket,

1Sám 16,7; 2Kor 4,7


28. vers

és azokat választotta ki Isten, akik a világ szemében nem előkelők, sőt lenézettek, és a semmiket, hogy semmikké tegye a valamiket,


29. vers

hogy egyetlen ember se dicsekedjék az Isten színe előtt.

5Móz 8,17; Róm 3,27; Ef 2,9


30. vers

Az ő munkája az, hogy ti Krisztus Jézusban vagytok. Őt tette nekünk Isten bölcsességgé, igazsággá, megszentelődéssé és megváltássá,


31. vers

hogy amint meg van írva: „Aki dicsekszik, az Úrral dicsekedjék.”

Jer 9,23

Fejezetek:


Könyvek