Pál első levele a korinthusiakhoz
14. fejezet
Nyelveken szólás és prófétálás
1. vers
Törekedjetek a szeretetre, buzgón kérjétek a lelki ajándékokat, de leginkább azt, hogy prófétáljatok.
2. vers
Mert aki nyelveken szól, nem emberekhez szól, hanem Istenhez. Nem is érti meg őt senki, mert a Lélek által szól titkokat.
3. vers
Aki pedig prófétál, emberekhez szól, és ezzel épít, bátorít, vigasztal.
4. vers
Aki nyelveken szól, önmagát építi, aki pedig prófétál, a gyülekezetet építi.
5. vers
Szeretném ugyan, ha mindnyájan szólnátok nyelveken, de még inkább, ha prófétálnátok; mert nagyobb az, aki prófétál, mint az, aki nyelveken szól, kivéve, ha meg is magyarázza, hogy a gyülekezet is épüljön belőle.
→
4Móz 11,29
6. vers
Ha pedig, testvéreim, elmegyek hozzátok, és nyelveken szólok, mit használok nektek, ha nem szólok hozzátok egyúttal kinyilatkoztatásban vagy ismeretben, prófétálásban vagy tanításban?
7. vers
Az élettelen hangszerek, akár fuvola, akár lant, ha nem adnak különböző hangokat, hogyan ismerjük fel, amit a fuvolán vagy a lanton játszanak?
8. vers
Ha pedig a trombita bizonytalan hangot ad, ki fog a harcra készülni?
9. vers
Így van veletek is, amikor nyelveken szóltok: ha nem szóltok világosan, hogyan fogják megérteni, amit beszéltek? Csak a levegőbe fogtok beszélni.
10. vers
Ki tudja, hányféle nyelv van ezen a világon, és egyik sem értelmetlen.
11. vers
Ha tehát nem ismerem a nyelvet, a beszélőnek idegen maradok, és a beszélő is idegen lesz nekem.
12. vers
Ezért ti is, mivel buzgón kéritek a lelki ajándékokat, arra igyekezzetek, hogy ez a gazdagodásotok a gyülekezet építését szolgálja.
13. vers
Ezért aki nyelveken szól, imádkozzék azért, hogy magyarázatot is tudjon adni.
14. vers
Mert ha nyelveken szólva imádkozom, a lelkem ugyan imádkozik, de az értelmemet nem használom.
15. vers
Mi következik mindezekből? Imádkozom lélekkel, de imádkozom értelemmel is, dicséretet éneklek lélekkel, de dicséretet éneklek értelemmel is.
16. vers
Mert ha csak lélekkel mondasz dicséretet, akkor aki az avatatlanok helyét foglalja el, hogyan fog áment mondani a te hálaadásodra, amikor nem is tudja, mit beszélsz?
17. vers
Mert a te hálaadásod ugyan jó, de a másik nem épül belőle.
18. vers
Hálát adok Istennek, hogy mindnyájatoknál jobban tudok nyelveken szólni,
19. vers
de a gyülekezetben inkább akarok öt szót mondani értelemmel, hogy másokat is tanítsak, mintsem tízezer szót nyelveken.
20. vers
Testvéreim, ne a gondolkodásban legyetek gyermekek, hanem a rosszban legyetek kiskorúak, a gondolkodásban ellenben érettek legyetek.
→
Róm 16,19;
Mt 10,16
21. vers
A törvényben meg van írva: „Idegen nyelveken és idegenek ajkával fogok szólni ehhez a néphez, de így sem hallgatnak rám”, ezt mondja az Úr.
→
Ézs 28,11
22. vers
Úgyhogy a nyelveken szólás jel, de nem a hívőknek, hanem a hitetleneknek, a prófétálás pedig nem a hitetleneknek, hanem a hívőknek szól.
23. vers
Ha tehát összejön az egész gyülekezet, és mindnyájan nyelveken szólnak, és közben bemennek oda az avatatlanok vagy a hitetlenek, nem azt fogják-e mondani, hogy őrjöngtök?
24. vers
De ha valamennyien prófétálnak, és bemegy egy hitetlen vagy avatatlan, azt mindenki meggyőzi bűnös voltáról, mindenki megítéli,
25. vers
és így szívének titkai nyilvánvalóvá lesznek, úgyhogy arcra borulva imádja Istent, és hirdeti, hogy Isten valóban közöttetek van.
→
Ézs 40,5;
Zak 8,23
A gyülekezeti összejövetel rendje
26. vers
Mi következik mindezekből, testvéreim? Amikor összejöttök, kinek-kinek van zsoltára, tanítása, kinyilatkoztatása, nyelveken szólása, magyarázata: minden épüléseteket szolgálja!
27. vers
Ha nyelveken szól is valaki, ketten vagy legfeljebb hárman szóljanak, mégpedig egymás után; egyvalaki pedig magyarázza meg!
28. vers
Ha pedig nincs magyarázó, hallgasson a gyülekezetben, csak önmagához szóljon és Istenhez!
29. vers
A próféták pedig ketten vagy hárman szóljanak, a többiek pedig ítéljék meg!
30. vers
De ha közben az ott ülők közül egy másik kap kinyilatkoztatást, az előző hallgasson el!
31. vers
Mert egyenként mindnyájan prófétálhattok, hogy mindenki tanuljon, és mindenki bátorítást kapjon.
32. vers
A prófétákban lévő lélek pedig alárendeli magát a prófétáknak.
33. vers
Mert Isten nem a zűrzavarnak, hanem a békességnek Istene.
Mint ahogyan ez a szentek valamennyi gyülekezetében történik,
34. vers
az asszonyok hallgassanak a gyülekezetekben, mert nincs megengedve nekik, hogy beszéljenek, hanem engedelmeskedjenek, ahogyan a törvény is mondja.
→
1Móz 3,16;
1Tim 2,11
35. vers
Ha pedig meg akarnak tudni valamit, otthon kérdezzék meg a férjüket, mert szégyen az asszonyra, ha a gyülekezetben beszél.
36. vers
Vajon tőletek indult ki az Isten igéje, vagy egyedül hozzátok jutott el?
37. vers
Ha valaki azt tartja magáról, hogy próféta vagy Lélektől megragadott ember, tudja meg, hogy amit nektek írok, az az Úr parancsolata.
38. vers
És ha valaki ezt nem ismeri el, ne ismertessék el.
39. vers
Ezért, testvéreim, törekedjetek a prófétálásra, de a nyelveken szólást se akadályozzátok!
40. vers
Azonban minden illendően és rendben történjék!
Könyvek
