Az Szent János apostolnak első levele
capítulo 3
verso 1
lássátok sze, minemű szeretettel lőn mihozzánk az Atyaisten, hogy az Istennek fiainak neveztessünk. ezért az világ nem ismer titeket, mert nem ismeri az Istent.
verso 2
szerelmes atyámfiai, mostan az Istennek fiai vagyunk, és míglen meg nem tetszett, ami fogunk lenni. tudjuk kediglen, hogy ha megjelenendik, hasonlatosak leszünk őhozzá, mert meglátjuk őtet állatja szerint.
verso 3
és minden, valakinek ez reménysége vagyon őbenne, megtisztítja bűneitől ő magát, miképpen az Isten is tiszta.
verso 4
minden, ki bűnt teszen, ugyanazon törvénytelenséget teszen, és az bűn is törvénytelenség.
verso 5
és tudjátok, hogy az azért jelenék meg, hogy az mi bűneinket elvenné, és bűn őbenne nincsen.
verso 6
senki nem vétkezik, ki őbenne lakozik. minden, ki vétkezik, nem látta őtet, sem nem ismerte őtet.
verso 7
fiacskáim, senki el ne hitessen titeket. aki igazságban cselekedik, igaz, miképpen az Isten is igaz.
verso 8
aki bűnt teszen, az ördögtől vagyon, mert az ördög kezdettől fogva bűnt teszen. ezért jelenék meg az Istennek Fia, hogy elbontsa az ördögnek cselekedetit.
verso 9
senki bűnt nem teszen, ki az Istentől születik, mert az ő magva őbenne marad, és nem vétkezhetik, mivelhogy az Istentől születtetett.
verso 10
ebben nyilván vannak az Istennek fiai és az ördögnek fiai. senki az Istentől nincsen, ki igazságot nem teszen, és ki az ő atyjafiát nem szereti.
verso 11
mert ez az üzenet, amelyet eleitől fogva hallátok, hogy egymást szeressétek.
verso 12
nem akképpen, mint az Káin, ki amaz gonosz állattól vala, és megölé az ő atyjafiát. de miért ölé meg őtet? mert az ő cselekedeti gonoszok valának, az ő atyjafiáé kediglen igazak.
verso 13
ne csodáljátok, én atyámfiai, ha gyűlöl titeket ez világ.
verso 14
mi tudjuk, hogy az halálról az életre hozattattunk legyen, mert szeretjük atyánkfiait. aki nem szereti atyjafiát, az halálban lakozik.
verso 15
minden, ki atyjafiát gyűlöli, gyilkos. és tudjátok, hogy egy gyilkosnak sincsen örök élete, mely őbenne megmaradjon.
verso 16
ennek általa ismerők meg az isteni szeretetet, mert az Isten az ő lelkét veté halálra miértünk, és minekünk is halálra kell vetnünk az mi atyánkfiaiért.
verso 17
akinek kediglen ez világi marhája vagyon, és látandja az ő atyjafiát, hogy szükségben él, és meg nem esik jonha rajta, miképpen lakozik isteni szeretet az olyan emberben?
verso 18
én fiacskáim, ne szeressük egymást beszéddel, se nyelvvel, hanem téteménnyel és igazsággal.
verso 19
ennek általa ismerjük, hogy az igazságtól vagyunk, és az ő színének előtte jó reménységben leszünk az mi szíveinkben.
verso 20
mert ha kárhoztat minket az mi szívünk, nagyobb az Isten az mi szívünknél, és mindeneket tud.
verso 21
szerelmes atyámfiai, ha az mi szívünk nem kárhoztat minket, bizodalmunk vagyon az Istenben.
verso 22
és valamit kérendünk, megnyerjük őtőle, mert az ő parancsolatit tartjuk, és azokat megtesszük, amelyek kellemetesek őelőtte.
verso 23
és ez az ő parancsolatja, hogy higgyünk az ő Fiának, az Jézus Krisztusnak nevében, és egymást szeressük, miképpen parancsolatot ada.
verso 24
és aki megtartja az ő parancsolatit, őbenne lakozik, és az Isten őbenne. és ennek általa tudjuk, hogy mibennünk lakozik, az ő lelkének általa, melyet minekünk ada.
Libros
