Az Szent Pál apostolnak levele, melyet az zsidóknak írt

capitolul 7


Capitole:


versetul 1

mert ez vala az Melkizedek, az Sálemnek királya, az felséges Istennek egyházi fejedelme, ki az Ábrahámnak eleibe mene, ki hadból tér vala haza, mely hadban három királyt vert vala meg, és megáldá őtet,


versetul 2

kinek mindenekből dézsmát is ada Ábrahámnak, ki először magyarázás szerint igazságnak királyának mondatik, annak utána kediglen Sálemnek is királyának, azaz békességnek királyának,


versetul 3

kinek atyját nem ismerék, és anyját, és nemzetségét, és kinek sem napjainak kezdete nincsen, sem életének vége, hanem az Istennek fiához hasonlattatván megmarada mindörökké egyházi ember lévén.


versetul 4

gondoljátok meg kediglen, mely nagy méltóságbeli lett legyen ez, kinek Ábrahám pátriárka dézsmát is ada az zsákmányból.


versetul 5

és azok, hogymivel az Lévinek fiának számi közül legyenek, az egyházi szolgálatot felveszik, kiknek parancsolatuk is vagyon, hogy dézsmát is vegyenek az néptől, azaz az ő atyjafiaitól, jóllehet azok is az Ábrahámnak derekától szakadtanak vala,


versetul 6

de az, kinek az ő neme azoknak közébe nem számláltatik, dézsmát vőn az Ábrahámtól, és megáldá azt, kinek az Isten ígéreteket tett vala.


versetul 7

senki meg nem tagadja kediglen, hogy az ne vegyen áldást, amely kisebb annál, aki nagyobb,


versetul 8

és bizony az, hogy itt azok vesznek dézsmát, akik meghalnak, ott kediglen az, kiről tanúbizonyság lőn, hogy éljen.


versetul 9

és hogy ekképpen szóljak az Ábrahámban, az Lévit is megdézsmálák, ki dézsmákat szokott venni.


versetul 10

mert az még az ő atyjának derekában vala, mikoron Melkizedek eleibe menne Ábrahámnak.


versetul 11

annak okáért ha az fogyatkozás nélkül való dolog az Lévinek papsága által vala. mert ennek általa vette vala az nép az törvényt, mi szükség vala annak felette más egyházi embernek támadni, ki Melkizedeknek rendje szerint, és nem Áronnak rendje szerint neveztetnék?


versetul 12

mert mikoron az papság másra viteték, szükség, hogy az törvénynek is másra való vitele legyen.


versetul 13

mert akiről ezek mondatnak, más nemzetségnek ágazatához tartozik, melyből senki oltárra nem szolgál.


versetul 14

mert nyilván vagyon, hogy az Júdának nemzetségének ágazatából támadott legyen az mi Urunk. de Mózes is semmit nem szólt róla, hogy az papság ez nemzetségnek ágazatához tartozzék,


versetul 15

és ez ez következendőkből is nyilván vagyon. mert az Melkizedeknek hasonlatosságára támad az más egyházi ember,


versetul 16

ki nem az test szerint való parancsolatnak törvénye szerint tétetett legyen, hanem az elszakadhatatlan életnek ereje szerint.


versetul 17

mert ekképpen vagyon az tanúbizonyság őróla: te vagy az egyházi ember mindörökké, az Melkizedeknek rendje szerint.


versetul 18

mert elvétetteték ereje az törvénynek, mely ennek előtte vala az ő erőtlenségéért és használatlan voltáért.


versetul 19

mert semmit nem hoza az törvény az fogyatkozás nélkül való dologra, hanem az jobb reménységért adattatott vala emberek közébe, mely reménység áltál közelgetünk az Istenhez,


versetul 20

és annyival jobb reménységnek általa, hogynem esküvés nélkül szerezteték az dolog,


versetul 21

mert bizony az, hogy azok esküvés nélkül tétettenek egyházi emberekké, ezek kediglen esküvéssel, annak általa, ki őneki ezt mondá: megesküvék az Úristen, és el nem változtatta, amit tőn. te egyházi ember vagy mindörökké, az Melkizedeknek elrendelése szerint.


versetul 22

ennyivel lőn az Jézus jobb testamentumnak ígérője.


versetul 23

és bizony, hogy azok sokan tétetének egyházi emberekké, annak okáért, hogy az halálnak általa sok ideiglen nem élhetnének.


versetul 24

de ez, mivelhogy mindörökké megmaradjon, oly egyházi méltósága vagyon, mely másra nem száll.


versetul 25

annak okáért teljességgel üdvözítheti is azokat, kik őáltala mennek az Istenhez, ki mindenkoron él, ez végre, hogy ő érettük esedezzék.


versetul 26

mert illik vala, hogy ilyen egyházi fejedelmünk lenne minekünk, ki kegyelmes, ártatlan, tiszta és az bűnösök közül elszakadott, és ki fölségesebb volna az egeknél,


versetul 27

és kinek szükség ne legyen naponként, miképpen amaz egyéb egyházi embereknek, először az önnön bűneiért áldozatot tenni, annak utána az népnek bűneiért. mert ezt megtevé egyszer, mikoron önnönmagát áldozatra adá.


versetul 28

mert az ó törvény oly embereket szerez egyházi fejedelmekké, kiknek gyarlóságuk vagyon. de az megesküvésnek beszéde, mely az törvénynek felette vala, az Fiút tevé mindörökké fogyatkozás nélkül valóul.

Capitole:


Cărți