⚠️ Atenție! Această traducere reflectă învățăturile Bisericii Martorilor lui Iehova.

Mózes második könyve

capitolul 33

Capitole:

Azután Jehova így szólt Mózeshez: „Indulj útnak a néppel együtt, melyet kivezettél Egyiptom földjéről. Menjetek arra a földre, amely felől megesküdtem Ábrahámnak, Izsáknak és Jákobnak, ezt mondva: »Az utódodnak adom azt.«

versetul 2

Angyalt küldök előtted, és elűzöm a kánaánitákat, amoritákat, hettitákat, perizitákat, hivvitákat és jebuszitákat.

versetul 3

Menjetek fel a tejjel és mézzel folyó földre. Én viszont nem megyek fel veletek, mivel makacs nép vagytok, és még kiirtanálak titeket az úton.”

versetul 4

Amikor a nép meghallotta ezeket a kemény szavakat, elkeseredett, és senki sem vette fel az ékszereit.

versetul 5

Jehova ezt mondta még Mózesnek: „Mondd meg az izraelitáknak: »Makacs nép vagytok. Egy pillanat alatt átmehetnék köztetek, és kiirthatnálak benneteket. Ne vegyétek fel tehát az ékszereiteket, míg átgondolom, mit tegyek veletek.«”

versetul 6

Az izraeliták ezért levették az ékszereiket a Hóreb-hegynél, és nem viselték utána azokat.

versetul 7

Mózes pedig fogta a sátrát, és a táboron kívül, a tábortól távolabb verte fel, és elnevezte találkozás sátrának. Aki kérdezni akart valamit Jehovától, kiment a találkozás sátrához a táboron kívülre.

versetul 8

Amikor Mózes kiment a sátorhoz, az egész nép felkelt, megállt mindenki a saját sátrának a bejáratánál, és követte a szemével Mózest, míg be nem ment a sátorba.

versetul 9

Amikor Mózes bement a sátorba, a felhőoszlop lejött, és megállt a sátor bejáratánál, míg Isten beszélt Mózessel.

versetul 10

Amikor a nép látta, hogy a felhőoszlop a sátor bejáratánál áll, mindenki meghajolt a saját sátrának a bejáratánál.

versetul 11

Jehova szemtől szemben beszélt Mózessel, ahogyan az egyik ember beszél a másikkal. Amikor Mózes visszatért a táborba, a szolgája, Józsué, Nún fia, ott maradt a sátornál.

versetul 12

Mózes pedig ezt mondta Jehovának: „Nézd, te ezt mondtad nekem: »Vidd fel ezt a népet«, de azt nem mondtad meg, hogy kit küldesz el velem. Azt is mondtad: »Jól ismerlek, és kedves vagy nekem.«

versetul 13

Ha kedves vagyok neked, kérlek, ismertesd meg velem az útjaidat, hogy megismerjelek téged, és így mindig kedves legyek neked. Azt is vedd figyelembe, hogy ez a nemzet a te néped.”

versetul 14

Ő erre így felelt: „Én magam fogok veled menni, és nyugalmad lesz.”

versetul 15

Ekkor Mózes ezt mondta neki: „Ha te nem jössz velünk, akkor hadd maradjunk itt.

versetul 16

Mert miből fogják tudni, hogy kedves vagyok neked, én is, és a néped is? Hát nem abból, hogy velünk jössz? Hisz ez különböztet meg engem és a népedet minden más néptől, amely a földön van!”

versetul 17

Jehova így szólt Mózeshez: „Ezt a kérésedet is teljesítem, mivel kedves vagy nekem, és jól ismerlek téged.”

versetul 18

Ezután Mózes ezt mondta: „Kérlek, hadd lássam a dicsőségedet!”

versetul 19

De ő így felelt: „Elmegyek előtted, és megláthatod, mennyire jóságos vagyok. Kijelentem előtted a nevemet, a Jehova nevet. Én döntöm el, hogy ki lesz kedves a szememben, és kivel leszek irgalmas.”

versetul 20

Ám hozzátette: „Nem láthatod az arcomat, mert nem láthat engem ember úgy, hogy meg ne haljon.”

versetul 21

Jehova még ezt mondta: „Itt egy hely mellettem, állj a sziklára.

versetul 22

Amikor a dicsőségem elhalad előtted, a sziklának az egyik hasadékába foglak rejteni, és a kezemmel betakarlak, míg elmegyek előtted.

versetul 23

Utána elveszem a kezemet, és látni fogod a hátamat. De az arcomat nem láthatod.”