Márk evangéliuma

9. fejezet


Fejezetek:


1. vers

Azután így szólt hozzájuk: Bizony mondom nektek, hogy vannak az itt állók között némelyek, akik nem ízlelik meg a halált addig, amíg meg nem látják, hogy az Isten országa eljött hatalommal.


Jézus megdicsőülése


2. vers

Hat nap múlva Jézus maga mellé vette Pétert, Jakabot és Jánost, felvitte csak őket külön egy magas hegyre, és szemük láttára elváltozott.


3. vers

Ruhája olyan tündöklő fehér lett, amilyet a földön ruhafestő nem tud fehéríteni.


4. vers

És megjelent nekik Illés Mózessel együtt, és beszélgettek Jézussal.


5. vers

Péter megszólalt, és ezt mondta Jézusnak: Mester, jó nekünk itt lenni; hadd készítsünk három sátrat: neked egyet, Mózesnek egyet és Illésnek egyet.


6. vers

Nem tudta ugyanis, hogy mit beszél, mert nagy félelem fogta el őket.


7. vers

De felhő támadt, amely beárnyékolta őket, és hang hallatszott a felhőből: Ez az én szeretett Fiam, őt hallgassátok!

2Pt 1,17


8. vers

És amint körülnéztek, már senki mást nem láttak maguk mellett, csak Jézust egyedül.


9. vers

Amikor jöttek lefelé a hegyről, megparancsolta nekik, hogy senkinek el ne mondják, amit láttak, csak amikor az Emberfia már feltámadt a halottak közül.


10. vers

Engedelmeskedtek a parancsnak, de azon tanakodtak egymás között, mit jelent a halottak közül való feltámadás.


11. vers

Ezért megkérdezték tőle: Miért mondják az írástudók, hogy előbb Illésnek kell eljönnie?


12. vers

Ő pedig így válaszolt: Illés valóban előbb jön el, hogy helyreállítson mindent. Akkor viszont miért van megírva az Emberfiáról, hogy sok szenvedésben és megvetésben lesz része?

Mal 3,23; Ézs 53,3


13. vers

De mondom nektek, Illés már eljött, és azt tették vele, amit csak akartak, amint meg van írva róla.


A néma lélek kiűzése


14. vers

Amikor a tanítványok közelébe értek, nagy sokaságot láttak körülöttük, írástudókat is, akik vitatkoztak velük.


15. vers

Amint meglátták Jézust, az egész sokaság felbolydult, és eléje futott, hogy köszöntse őt.


16. vers

Ő pedig megkérdezte tőlük: Miről vitatkoztok velük?


17. vers

A sokaságból így felelt neki valaki: Mester, elhoztam hozzád a fiamat, akiben néma lélek van;


18. vers

és ahol hatalmába keríti, földhöz vágja őt, habzik a szája, és megmerevedik. Szóltam a tanítványaidnak, hogy űzzék ki, de nem tudták.


19. vers

Jézus így válaszolt nekik: Ó, hitetlen nemzedék, meddig leszek még veletek? Meddig szenvedlek még titeket? Hozzátok őt elém!


20. vers

Odavitték hozzá, és amikor meglátta Jézust a lélek, azonnal megrázta a fiút, úgyhogy az a földre esve fetrengett, és habzott a szája.


21. vers

Jézus megkérdezte a fiú apjától: Mióta gyötri ez a betegség? Ő pedig ezt válaszolta: Gyermekkora óta.


22. vers

Gyakran vetette tűzbe is meg vízbe is, hogy elpusztítsa. De ha valamit tehetsz, légy segítségünkre, könyörülj rajtunk!


23. vers

Jézus pedig ezt mondta neki: Ha tehetsz?! Minden lehetséges annak, aki hisz.


24. vers

A fiú apja azonnal felkiáltott: Hiszek! Segíts a hitetlenségemen!


25. vers

Amikor látta Jézus, hogy összefut a sokaság, ráparancsolt a tisztátalan lélekre ezt mondva neki: Te néma és süket lélek, én parancsolom neked: menj ki belőle, és ne menj bele többé!


26. vers

Az pedig felkiáltott, erősen megrázta őt, és kiment belőle. A gyermek olyan lett, mint a halott, úgyhogy sokan azt mondták: meghalt.


27. vers

Jézus azonban kezét megragadva felemelte, és az felkelt.


28. vers

Amikor azután Jézus bement egy házba, a tanítványai megkérdezték tőle maguk között: Mi miért nem tudtuk kiűzni?


29. vers

Ő pedig ezt mondta nekik: Ez a fajta semmivel sem űzhető ki, csak imádsággal.


Jézus másodszor szól haláláról és feltámadásáról


30. vers

Onnan elindulva keresztülmentek Galileán, és nem akarta, hogy valaki megtudja,


31. vers

mert tanította a tanítványait, és ezt mondta nekik: Az Emberfia emberek kezébe adatik, és megölik őt, de miután megölték, a harmadik napon feltámad.


32. vers

Ők nem értették ezt a beszédet, de féltek megkérdezni őt.


Ki a legnagyobb?


33. vers

Megérkeztek Kapernaumba, és amikor már otthon volt, megkérdezte tőlük: Miről vitatkoztatok útközben?


34. vers

Ők azonban hallgattak, mert arról vitatkoztak egymás között az úton, hogy ki a legnagyobb.


35. vers

Jézus ekkor leült, odahívta a tizenkettőt, és így szólt hozzájuk: Ha valaki első akar lenni, legyen mindenki között az utolsó és mindenki szolgája!


36. vers

És kézen fogva egy kisgyermeket, közéjük állította, átölelte, és ezt mondta nekik:


37. vers

Aki az ilyen kisgyermekek közül egyet is befogad az én nevemért, az engem fogad be; és aki engem befogad, az nem engem fogad be, hanem azt, aki engem elküldött.


Az ismeretlen ördögűző


38. vers

János ezt mondta neki: Mester, láttunk valakit, aki a te nevedben űzött ki ördögöket, és igyekeztünk megakadályozni ebben, mert nem követ minket.


39. vers

Jézus azonban ezt mondta: Ne akadályozzátok őt! Mert senki sem fog csodát tenni az én nevemben, hogy azután gyalázhasson engem,


40. vers

mert aki nincs ellenünk, az mellettünk van.


41. vers

Aki inni ad nektek egy pohár vizet azért, mert Krisztuséi vagytok, bizony mondom nektek, hogy el nem marad a jutalma.


Óvás a megbotránkoztatástól


42. vers

Aki pedig egyet is megbotránkoztat e kicsinyek közül, akik hisznek bennem, jobb annak, ha malomkövet kötnek a nyakába, és a tengerbe vetik.


43. vers

Ha megbotránkoztat téged a kezed, vágd le azt, mert jobb, ha csonkán mégy be az életre, mint ha két kezeddel együtt jutsz a gyehennára, az olthatatlan tűzre,


44. vers

ahol férgük nem pusztul el, és a tűz nem alszik el.


45. vers

És ha a lábad megbotránkoztat téged, vágd le azt, mert jobb, ha sántán mégy be az életre, mint ha két lábaddal együtt vettetsz a gyehennára,


46. vers

ahol férgük nem pusztul el, és a tűz nem alszik el.


47. vers

És ha a szemed botránkoztat meg téged, vájd ki azt, mert jobb, ha fél szemmel mégy be az Isten országába, mint ha két szemeddel együtt vettetsz a gyehennára,


48. vers

ahol férgük nem pusztul el, és a tűz nem alszik el.

Ézs 66,24


Az ízetlenné vált só


49. vers

Mert majd minden ember tűzzel sózatik meg.


50. vers

Jó a só, de ha a só ízét veszti, hogyan adjátok vissza az ízét? Legyen bennetek só, és éljetek békességben egymással!

Mt 5,13; Lk 14,34; Kol 4,6

Fejezetek:


Könyvek