1. fejezet
Jézus Krisztus, az Isten Fia evangéliumának kezdete.
Amint meg van írva Ézsaiás próféta könyvében: „Íme, elküldöm előtted követemet, aki elkészíti utadat;
→ Mal 3,1
kiáltó szava hangzik a pusztában: Készítsétek az Úr útját, egyengessétek ösvényeit!”,
→ Ézs 40,3
megjelent Keresztelő János a pusztában, és hirdette a megtérés keresztségét a bűnök bocsánatára.
Akkor kiment hozzá Júdea egész vidéke és a jeruzsálemiek is mind, és amikor megvallották bűneiket, megkeresztelte őket a Jordán folyóban.
János teveszőr ruhába volt öltözve, derekán bőrövet viselt, sáskát evett és vadmézet.
→ 2Kir 1,8
Ezt hirdette: Utánam jön az, aki erősebb nálam, és én arra sem vagyok méltó, hogy lehajolva saruja szíját megoldjam.
Én vízzel kereszteltelek meg titeket, ő pedig Szentlélekkel fog megkeresztelni.
Történt pedig azokban a napokban, hogy eljött Jézus a galileai Názáretből, és megkeresztelte őt János a Jordánban.
És amikor jött ki a vízből, látta, hogy megnyílik a menny, és leszáll rá a Lélek, mint egy galamb;
a mennyből pedig hang hallatszott: Te vagy az én szeretett Fiam, benned gyönyörködöm.
A Lélek pedig azonnal kivitte őt a pusztába.
Negyven napig volt a pusztában, miközben kísértette a Sátán. Vadállatok között élt, és angyalok szolgáltak neki.
Miután Jánost fogságba vetették, elment Jézus Galileába, és így hirdette az Isten evangéliumát:
Amikor a Galileai-tenger partján járt, meglátta Simont és Andrást, Simon testvérét, amint hálót vetettek a tengerbe, mivel halászok voltak;
és így szólt hozzájuk Jézus: Kövessetek engem, és én emberhalászokká teszlek titeket.
Erre azok a hálókat otthagyva azonnal követték őt.
Amikor egy kissé továbbment, meglátta Jakabot, Zebedeus fiát és Jánost, a testvérét, amint a hálóikat rendezgették a hajóban;
és azonnal elhívta őket, azok pedig apjukat, Zebedeust a napszámosokkal együtt a hajóban hagyva, elmentek őutána.
Ezután elmentek Kapernaumba. Szombaton pedig azonnal a zsinagógába ment, és tanított.
Álmélkodtak a tanításán, mert úgy tanította őket, mint akinek hatalma van, és nem úgy, mint az írástudók.
Éppen ott volt a zsinagógájukban egy tisztátalan lélektől megszállott ember, aki így kiáltott fel:
Mi közünk hozzád, názáreti Jézus? Azért jöttél, hogy elpusztíts minket? Tudom rólad, ki vagy: az Isten Szentje.
Jézus ráparancsolt: Némulj el, és menj ki belőle!
A tisztátalan lélek pedig megrázta azt az embert, és hangos kiáltással kiment belőle.
Mindnyájan annyira megdöbbentek, hogy ezt kérdezgették egymástól: Milyen új tanítás ez? Hatalommal parancsol a tisztátalan lelkeknek, és azok engedelmeskednek neki.
És gyorsan elterjedt a híre mindenfelé Galilea egész környékén.
És azonnal, amint kijöttek a zsinagógából, elmentek Jakabbal és Jánossal együtt Simon és András házába.
Simon anyósa lázasan feküdt, és azonnal szóltak felőle Jézusnak.
Ő pedig odalépve megfogta a kezét, és talpra állította, úgyhogy az asszonyt elhagyta a láz, és szolgált nekik.
Estefelé pedig, amikor lement a nap, hozzávittek minden beteget és megszállottat;
és az egész város összegyűlt az ajtó előtt.
Sokakat meggyógyított, akik különféle betegségekben sínylődtek, sok ördögöt is kiűzött, és nem engedte megszólalni az ördögöket, mivel azok ismerték őt.
Nagyon korán, amikor még sötét volt, felkelt, és félrevonult egy lakatlan helyre, és ott imádkozott.
Simon és a vele levők azonban utánasiettek,
és amikor megtalálták, így szóltak hozzá: Mindenki téged keres.
Ő pedig ezt mondta nekik: Menjünk máshova, a szomszédos helységekbe, hogy ott is hirdessem az igét, mert ezért jöttem.
És elment Galilea-szerte a zsinagógáikba, hirdette az igét, és kiűzte az ördögöket.
Odament hozzá egy leprás, aki könyörögve és térdre borulva így szólt hozzá: Ha akarod, megtisztíthatsz.
Jézus megszánta, kezét kinyújtva megérintette, és így szólt hozzá: Akarom, tisztulj meg!
És a lepra azonnal eltűnt róla, és megtisztult.
Jézus ráparancsolva azonnal elküldte,
és ezt mondta neki: Vigyázz, senkinek ne mondj semmit, hanem menj el, mutasd meg magad a papnak, és ajánld fel tisztulásodért mindazt, amit Mózes rendelt, bizonyságul nekik!
Az pedig elment, és elkezdte mindenfelé hirdetni és híresztelni az esetet, úgyhogy Jézus nem mehetett többé nyíltan egyetlen városba sem, hanem kint, lakatlan helyeken tartózkodott, és odamentek hozzá mindenfelől.