Jeremiás próféta könyve

17. fejezet


Fejezetek:


Júda bűne és bűnhődése


1. vers

Júda vétke föl van írva vasból készült íróvesszővel, rá van vésve gyémántheggyel szívük táblájára és oltáraik szarvára.

Jób 19,24


2. vers

Mert fiaik is oltáraikkal és bálványoszlopaikkal törődnek a zöldellő fáknál, a magas halmokon

Jer 2,20


3. vers

és a síkságból kiemelkedő hegyeken. Vagyonodat és minden kincsedet zsákmányul adom másoknak áldozóhalmaid és vétkeid miatt, melyeket országszerte elkövettél.

Jer 15,13


4. vers

Elveszíted örökségedet, melyet neked adtam, ellenségeid szolgájává teszlek olyan országban, amelyet nem ismersz, mert lángra lobbantottad haragomat, örökké égni fog!

3Móz 26,14; Jer 15,14


Az Istenben bízók élete


5. vers

Ezt mondja az Úr: Átkozott az a férfi, aki emberben bízik, és testi erőre támaszkodik, az Úrtól pedig elfordul szíve!

Zsolt 118,8; Zsolt 146,3


6. vers

Olyan lesz, mint bokor a pusztában: nem remélhet a jövőtől semmi jót. Kövek között tengődik a pusztában, a szikes, lakatlan földön.

Jer 48,6


7. vers

De áldott az a férfi, aki az Úrban bízik, akinek az Úr a bizodalma.

Ézs 40,31; Zsolt 84,13; Zsolt 125,1


8. vers

Mert olyan lesz, mint a víz mellé ültetett fa, amely a folyóig ereszti gyökereit. Nincs mitől félnie, ha eljön a hőség, lombja üde zöld marad. Száraz esztendőben sem kell aggódnia, szüntelenül termi gyümölcsét.

Zsolt 1,3


Isten az emberi szívek ismerője


9. vers

Csalárdabb a szív mindennél, javíthatatlan; ki tudná kiismerni?!

1Móz 6,5


10. vers

Én, az Úr vagyok a szívek ismerője, a vesék vizsgálója, mindenkivel úgy bánok, ahogyan élete és tetteinek gyümölcse szerint megérdemli.

Zsolt 7,10; Jer 11,20; Jer 20,12; Jer 32,19; Jel 2,23; Jel 20,12; Jel 22,12


11. vers

Aki törvénytelenül gyűjt gazdagságot, olyan, mint a madár, amely idegen tojásokon ül. Élete derekán itt kell hagynia, és a végén bolondnak tartják.

Zsolt 39,7; Lk 12,20


12. vers

Ó, dicső trónus, kezdettől fogva felséges a hely, ahol szentélyünk áll!

Jer 3,17; Ez 43,7


13. vers

Uram, te vagy Izráel reménysége, megszégyenülnek mind, akik elhagynak téged. A tőled elpártolók nevét a porba írják, mert elhagyták az Urat, a friss víznek forrását.

Ézs 1,28; Jer 2,13; Jer 14,8


A próféta Isten oltalmát kéri


14. vers

Gyógyíts meg, Uram, akkor meggyógyulok, szabadíts meg, akkor megszabadulok, csak téged dicsérlek.


15. vers

Lásd, ők ezt mondogatják nekem: Hol van az Úr igéje? Teljesedjék már be!

Ézs 5,19; Jer 20,7


16. vers

Én nem vonakodtam attól, hogy pásztorod legyek, és a végzetes napot nem kívántam. Te tudod, mi jött ki ajkamon, ismert volt az előtted.

Jer 7,16; Jer 14,10; Jer 18,20


17. vers

Ne ejts rémületbe engem, légy oltalmam a veszedelem napján!

Zsolt 27,5; Zsolt 41,2


18. vers

Szégyenüljenek meg üldözőim, ne én szégyenüljek meg! Ők rettegjenek, ne én rettegjek! Rájuk hozd el a veszedelem napját, ismételten zúzd össze őket!

Zsolt 35,1; Jer 11,20


Felhívás a szombat megszentelésére


19. vers

Ezt mondta nekem az Úr: Menj, és állj ki a nép kapujába, amelyen Júda királyai járnak ki és be, azután Jeruzsálem valamennyi kapujába,

Neh 13,15; Jer 7,2


20. vers

és ezt mondd nekik: Halljátok az Úr igéjét, Júda királyai, ti, júdaiak mind, és Jeruzsálem minden lakója, akik bejártok ezeken a kapukon!


21. vers

Így szól az Úr: Nagyon vigyázzatok, ne hordjatok ki és ne vigyetek be semmiféle terhet Jeruzsálem kapuin szombaton!


22. vers

Házatokból se vigyetek ki terhet szombaton, és ne végezzetek azon semmiféle munkát, hanem szenteljétek meg a szombati napot, ahogyan őseiteknek megparancsoltam!

2Móz 20,8


23. vers

De ők nem hallgattak és nem figyeltek rá, hanem megmakacsolták magukat, nem engedelmeskedtek, és nem fogadták meg az intést.

Jer 2,30; Jer 7,13


24. vers

De ha ti figyelmesen hallgattok rám – így szól az Úr –, és nem visztek be terhet a város kapuin szombaton, és megszentelitek a szombati napot azzal, hogy semmiféle munkát nem végeztek azon,


25. vers

akkor olyan királyok és vezérek fognak bejárni ennek a városnak a kapuin, akik Dávid trónján ülnek, és harci kocsin meg lovon járnak; bejárnak majd ők és vezéreik meg Júda férfiai és Jeruzsálem lakói, és lakott lesz ez a város örökre.

Jer 22,4


26. vers

És ide járnak majd Júda városaiból, Jeruzsálem környékéről, Benjámin földjéről, a Sefélá-alföldről, a hegyvidékről és a Délvidékről mindazok, akik égőáldozatot, véresáldozatot, ételáldozatot és füstáldozatnak való tömjént hoznak, meg akik hálaáldozatot hoznak az Úr házába.


27. vers

De ha nem hallgattok rám, és nem szentelitek meg a szombatot, ha terhet hordtok, és úgy mentek be szombaton Jeruzsálem kapuin, akkor olthatatlan tüzet gyújtok kapuiban, és az megemészti Jeruzsálem palotáit!

Jer 7,20; Jer 21,14; Ám 1,14; Ám 2,5

Fejezetek:


Könyvek