Mózes ötödik könyve
31. fejezet
Józsué Mózes utódja
1. vers
Miután Mózes elmondta ezeket egész Izráelnek,
2. vers
ezt mondta nekik: Százhúsz esztendős vagyok már, nem tudok tovább veletek együtt járni-kelni, és az Úr is megmondta nekem: Nem kelhetsz át a Jordánon!
→
4Móz 20,12
3. vers
Az Úr, a te Istened fog átkelni előtted, és ő fogja kipusztítani előled azokat a népeket, és így a birtokukat majd elfoglalhatod. Józsué fog átkelni előtted, ahogyan azt megmondta az Úr.
→
5Móz 3,21
4. vers
Úgy bánik el azokkal az Úr, ahogyan elbánt Szíhónnal és Óggal, az emóriak királyaival és országukkal, amikor elpusztította őket.
→
4Móz 21,21
5. vers
Kiszolgáltatja őket nektek az Úr, ti pedig mindenben úgy bánjatok el velük, ahogyan megparancsoltam nektek!
6. vers
Legyetek erősek és bátrak, ne féljetek és ne rettegjetek tőlük, mert maga az Úr, a te Istened vonul majd veled, nem hagy cserben téged, és nem hagy el.
→
5Móz 1,29;
Zsid 13,5
7. vers
Akkor odahívta Mózes Józsuét, és ezt mondta neki az egész Izráel előtt: Légy erős és bátor, mert te fogsz bemenni ezzel a néppel arra a földre, amelyet az Úr esküvel ígért oda atyáiknak, és te osztod azt fel majd köztük.
→
5Móz 3,28;
Józs 1,6
8. vers
Maga az Úr vonul majd előtted, ő maga lesz veled. Nem hagy cserben téged, és nem hagy el: ne félj hát, és ne rettegj!
A törvényt hétévenként fel kell olvasni
9. vers
Mózes leírta ezt a törvényt, és átadta a papoknak, Lévi fiainak, akik az Úr szövetségládáját hordozzák, meg Izráel összes véneinek.
10. vers
Ezt parancsolta nekik Mózes: Minden hetedik esztendő végén, az adósságelengedés évének megszabott idejében, a lombsátrak ünnepén,
→
5Móz 15,1
11. vers
amikor eljön egész Izráel, hogy megjelenjék az Úrnak, a te Istenednek színe előtt azon a helyen, amelyet kiválaszt, fel kell olvasni ezt a törvényt egész Izráel előtt, fülük hallatára.
12. vers
Gyűjtsd össze a népet, férfiakat, nőket és gyermekeket meg a lakóhelyeiden élő jövevényeket, hogy hallgassák és tanulják meg, és féljék Isteneteket, az Urat, megtartván és teljesítvén ennek a törvénynek valamennyi igéjét.
13. vers
Fiaik is, akik még nem ismerik, hallgassák és tanulják meg, hogy féljék Isteneteket, az Urat mindenkor, amíg csak éltek azon a földön, ahová most átkeltek a Jordánon, hogy azt birtokba vegyétek.
További intézkedések és intések
14. vers
Azután ezt mondta Mózesnek az Úr: Közel van már az az idő, amikor meg kell halnod. Hívd ide Józsuét, és álljatok meg a kijelentés sátrában, hogy megbízást adjak neki. Odament tehát Mózes és Józsué, és megálltak a kijelentés sátrában.
15. vers
Az Úr pedig megjelent a sátorban felhőoszlopban, és a felhőoszlop megállt a sátor bejárata fölött.
→
2Móz 33,9
16. vers
Az Úr ezt mondta Mózesnek: Te most pihenni térsz atyáidhoz. Ez a nép pedig paráználkodni kezd annak a földnek idegen isteneivel, amelyre most bemegy. Elhagy engem, és megszegi szövetségemet, amelyet vele kötöttem.
17. vers
De akkor haragra lobbanok ellene, elhagyom őket, elrejtem előlük arcomat, és megemészti őket a rájuk szakadó sok baj és nyomorúság. Akkor majd ezt fogja mondani: Azért szakadtak rám ezek a bajok, mert nincs velem Istenem!
19. vers
Most pedig írjátok le ezt az éneket! Tanítsd meg rá Izráel fiait, add a szájukba, mert ez az ének lesz a tanúm Izráel fiaival szemben.
→
5Móz 32,1
20. vers
Mert beviszem őt arra a tejjel és mézzel folyó földre, amelyet esküvel ígértem meg atyáinak. Eszik, jóllakik, meghízik, és mégis más istenekhez fordul – azoknak szolgálnak, engem pedig megvetnek –, és megszegi szövetségemet.
21. vers
De amikor rászakad a sok baj és nyomorúság, akkor ez az ének, amely nem megy feledésbe utódai között sem, tanúskodni fog ellene, hogy ismertem szándékát, amelyet már most melenget, mielőtt még bevittem volna arra a földre, amelyet esküvel ígértem neki.
→
1Móz 6,5;
1Móz 8,21
22. vers
Mózes leírta azon a napon ezt az éneket, és megtanította rá Izráel fiait.
23. vers
Majd megbízást adott Isten Józsuénak, Nún fiának, és ezt mondta: Légy erős és bátor, mert te viszed be Izráel fiait arra a földre, amelyet esküvel ígértem meg nekik. Én veled leszek!
→
5Móz 31,7
24. vers
Amikor Mózes leírta egy könyvbe ennek a törvénynek az igéit elejétől végig,
25. vers
ezt parancsolta Mózes a lévitáknak, akik az Úr szövetségládáját hordozták:
26. vers
Fogjátok ezt a törvénykönyvet, és tegyétek Isteneteknek, az Úrnak a szövetségládája mellé, hogy ott tanúskodjék ellened.
→
Jn 5,45
27. vers
Mert én tudom, milyen lázadó és keménynyakú vagy. Hiszen már most folytonosan lázadoztok az Úr ellen, amikor még köztetek élek, mi lesz akkor a halálom után?!
→
2Móz 32,9;
5Móz 9,7
28. vers
Gyűjtsétek hozzám törzseitek összes véneit és elöljáróitokat, hadd mondjam el nekik ezeket az igéket, és hadd hívjam ellenük tanúul az eget és a földet.
29. vers
Mert tudom, hogy halálom után nagyon meg fogtok romlani, és letértek arról az útról, amelyet kijelöltem nektek. Ezért a távoli jövőben utolér majd benneteket a veszedelem, mert azt teszitek, amit rossznak lát az Úr, és kezetek csinálmányaival bosszantjátok őt.
30. vers
Ezután elmondta Mózes Izráel egész gyülekezetének füle hallatára ezt az éneket az utolsó szóig.
Könyvek
