Péter első levele

5. fejezet

Fejezetek:

Presbiterek és ifjak intése

A közöttetek levő presbitereket tehát kérem én, a presbitertárs és Krisztus szenvedéseinek tanúja, valamint eljövendő dicsőségének is részese:

2. vers

legeltessétek Isten közöttetek levő nyáját, ne kényszerből, hanem önként, ne nyerészkedésből, hanem készségesen,

→ Jn 21,15

3. vers

ne is úgy, mint akik uralkodnak a rájuk bízottakon, hanem mint akik példaképei a nyájnak.

4. vers

És amikor megjelenik a főpásztor, elnyeritek a dicsőség hervadhatatlan koszorúját.

5. vers

Ugyanúgy, ti, ifjabbak, engedelmeskedjetek az idősebbeknek, egymás iránt pedig valamennyien legyetek alázatosak, mert Isten a gőgösöknek ellenáll, az alázatosaknak pedig kegyelmet ad.

→ Péld 3,34

Istennek gondja van rátok

6. vers

Alázzátok meg tehát magatokat Isten hatalmas keze alatt, hogy felmagasztaljon titeket annak idején.

→ Jób 22,29; Mt 23,12; Lk 14,11; Lk 18,14

7. vers

Minden gondotokat őreá vessétek, mert neki gondja van rátok.

→ Zsolt 55,23; Mt 6,25

8. vers

Legyetek józanok, vigyázzatok, mert ellenségetek, az ördög mint ordító oroszlán jár szerte, keresve, kit nyeljen el:

9. vers

álljatok neki ellen a hitben szilárdan, tudva, hogy ugyanazok a szenvedések telnek be testvéreiteken e világban.

10. vers

A minden kegyelem Istene pedig, aki elhívott titeket Krisztusban az ő örök dicsőségére, miután rövid ideig szenvedtetek, maga fog titeket felkészíteni, megszilárdítani, megerősíteni és megalapozni.

11. vers

Övé a dicsőség és a hatalom örökkön-örökké. Ámen.

Befejező üdvözlések, áldás

12. vers

Szilvánusz által, aki – mint gondolom – hűséges testvéretek, röviden írtam, bátorítva titeket és bizonyságot téve arról, hogy az az Isten igazi kegyelme, amelyben álltok.

→ ApCsel 15,22

13. vers

Köszönt titeket a veletek együtt kiválasztott babiloni gyülekezet és Márk, az én fiam.

→ ApCsel 12,12; ApCsel 13,13; ApCsel 15,37; Kol 4,10; Filem 1,24

14. vers

Köszöntsétek egymást a szeretet csókjával. Békesség mindnyájatoknak, akik Krisztusban vagytok.