Az Szent Pál apostolnak levele, melyet az Titusznak írt
capítulo 3
verso 1
intsed őket, hogy az fejedelmeknek és az hatalmasságban valóknak birtokuk alatt legyenek, és fő népeknek szavukat fogadják, hogy minden jó dolgokra készek legyenek,
verso 2
hogy valaki felől gonoszt ne mondjanak, hogy viaskodók ne legyenek, hanem jók, és hogy minden engedelmességet mutassanak minden emberekhez.
verso 3
mert ennek előtte mi is esztelenek valánk, engedetlenek, tévelygők, különb-különb éktelen kívánságokra és testi gyönyörűségekre magunkat adván, gonoszságban és irigységben élvén, gyűlölségesek lévén és egymást gyűlölvén.
verso 4
de minekutána az mi üdvözítő Istenünknek jó volta és az emberekhez való szerelme megjelenék,
verso 5
nem az igazulásban való művelkedetekből, melyeket mi teszünk vala, hanem az ő irgalmassága szerint üdvözíte minket, az mosódó víznek általa, melyben újonnan születünk, és az Szentléleknek általa, melynek általa megújulunk,
verso 6
mely Szentlelket nagy bőséggel ereszte miránk az Jézus Krisztusnak, az mi üdvözítőnknek általa,
verso 7
hogy az ő kedvéből az Istennek előtte megigazultatván az mi reménységünk szerint, az örök életnek örökösi lennénk.
verso 8
bizony az beszéd. ezekről akarom, hogy erős bizonyságot tégy, hogy akik az Istenben hittenek, erre legyenek szorgalmatosak, hogy jócselekedetekben egyebeket felülmúljanak. mert ezek tisztességesek és embereknek használatosak.
verso 9
az balgatag kérdezkedéseket kediglen és nemzetségeknek ágazatiról való tanúságokat és vetekedéseket és az törvényről való tusakodó beszédeket elhagyjad! mert használatlanok és hiábavalók.
verso 10
az eretnek embert egy és más intés után eltávoztassad.
verso 11
mert tudjad, hogy elfordult ez ilyen, aki efféle, és akarata szerint vétkezik, és ő maga által elkárhoztatott.
verso 12
mikoron kediglen tehozzád küldendem az Artemászt avagy az Tichikuszt, igyekezzél erre, hogy énhozzám jöjj Nikopoliszba. mert elvégezém, hogy ott teleljek.
verso 13
az Zénászt, ki törvénytudó, és az Apollót szorgalmatossággal elkísérjed, hogy valami fogyatkozásuk ne legyen!
verso 14
tanuljanak kediglen az mi népeink is az életnek szükségire való jó művelkedetekben egyebeket felülhaladni, hogy haszontalanok ne legyenek!
verso 15
köszönnek teneked mindnyájan, kik énvelem vannak. köszönj azoknak, kik minket szeretnek az hitben! az Istennek kedve legyen mind tiveletek, ámen.
Libros
