Mózes első könyve
capítulo 4
Kain és Ábel
verso 1
Azután Ádám a feleségével, Évával hált, aki teherbe esett, megszülte Kaint, és azt mondta: Fiút kaptam az Úrtól!
verso 2
Majd újból szült: annak testvérét, Ábelt. Ábel juhpásztor lett, Kain pedig földművelő.
verso 4
Ábel is vitt elsőszülött bárányaiból, azok kövérjéből. Az Úr rátekintett Ábelre és áldozatára,
verso 5
de Kainra és áldozatára nem tekintett. Kain emiatt nagy haragra gerjedt, és lehorgasztotta a fejét.
verso 6
Ekkor azt kérdezte Kaintól az Úr: Miért gerjedtél haragra, és miért horgasztod le a fejed?
verso 7
Hiszen ha jól cselekszel, emelt fővel járhatsz. Ha pedig nem jól cselekszel, a bűn az ajtó előtt leselkedik, és rád vágyódik, de te uralkodjál rajta!
→
Róm 6,12
Isten megátkozza Kaint
verso 9
Akkor az Úr megkérdezte Kaintól: Hol van Ábel, a testvéred? Kain ezt felelte: Nem tudom! Hát őrzője vagyok én a testvéremnek?
verso 10
De az Úr így szólt: Mit tettél? Testvéred kiontott vére hozzám kiált a földből!
→
Zsid 12,24
verso 11
Most azért légy átkozott, kitaszítva arról a földről, amely megnyitotta a száját, hogy befogadja testvéred vérét, amelyet kiontottál!
verso 12
Ha a földet műveled, többé ne adja neked termőerejét! Bujdosó és kóborló légy a földön!
verso 13
Ekkor Kain azt mondta az Úrnak: Nagyobb a büntetésem, semhogy elhordozhatnám.
verso 14
Íme, elűztél ma erről a termékeny vidékről, és el kell rejtőznöm színed elől. Bujdosó és kóborló lettem a földön, és meggyilkolhat bárki, aki rám talál.
verso 15
De az Úr azt felelte neki: Nem úgy lesz! Ha valaki meggyilkolja Kaint, hétszeresen kell bűnhődnie. Ezért jelet tett az Úr Kainra, hogy senki se üsse agyon, ha rátalál.
Kain utódai
verso 16
Ezután elment Kain az Úr színe elől, és letelepedett Nód földjén, Édentől keletre.
verso 17
És Kain a feleségével hált, aki teherbe esett, és megszülte Énókot. Majd várost épített Kain, és a fiáról Énóknak nevezte el.
→
1Móz 5,15
verso 18
Énóknak született Írád, Írád nemzette Mehújáélt, Mehújáél nemzette Metúsáélt, és Metúsáél nemzette Lámeket.
verso 19
Lámek két asszonyt vett feleségül: az egyiknek Ádá volt a neve, a másiknak Cillá.
verso 20
Ádá szülte Jábált. Ő lett a sátorlakók és pásztorok ősatyja.
verso 21
Testvérének Júbál volt a neve. Ő lett minden citerás és fuvolás ősatyja.
verso 22
Cillá is szült: Túbalkaint, mindenféle réz- és vasszerszám kovácsmesterét, továbbá Túbalkain húgát, Naamát.
verso 23
Egyszer ezt mondta Lámek a feleségeinek: Ádá és Cillá, hallgassatok szavamra! Lámek asszonyai, figyeljetek mondásomra! Embert ölök, ha megsebez, gyermeket is, ha megüt.
Sét és Enós születése
verso 25
Ádám újból a feleségével hált. Az fiút szült, és Sétnek nevezte el, mert azt mondta: Adott nekem Isten másik utódot Ábel helyett, akit meggyilkolt Kain.
→
1Móz 5,3
Libros
