Mózes első könyve

capítulo 13

Capítulos:

… 11 12 13 14 15 … ⇤ ← 13 → ⇥

Lót elválik Ábrahámtól

verso 1

Abrám feljött Egyiptomból a feleségével és mindenével együtt, amije volt. Lót is vele jött a Délvidékre.

verso 2

Abrámnak igen tekintélyes vagyona volt: jószága, ezüstje és aranya.

verso 3

A Délvidékről továbbvonult előző szállásai mentén egészen Bételig, addig a helyig, ahol korábban is sátorozott Bétel és Aj között,

→ 1Móz 12,8

verso 4

annak az oltárnak a helyéig, amelyet ott először készített. Ott segítségül hívta Abrám az Úr nevét.

verso 5

De Lótnak is, aki Abrámmal ment, voltak juhai, marhái és sátrai,

verso 6

és az a föld nem bírta eltartani őket, hogy együtt lakjanak. Olyan sok volt a szerzeményük, hogy nem lakhattak együtt.

→ 1Móz 36,7

verso 7

Össze is vesztek Abrám jószágának a pásztorai Lót jószágának a pásztoraival. Akkor még a kánaániak és a perizziek is ott laktak azon a földön.

verso 8

Azért Abrám ezt mondta Lótnak: Ne legyen viszály köztem és közted, az én pásztoraim és a te pásztoraid között, hiszen rokonok vagyunk!

verso 9

Hát nincs előtted az egész ország? Válj el tőlem! Ha te balra tartasz, én jobbra megyek, ha te jobbra mégy, én balra térek.

verso 10

Ekkor Lót körülnézett, és látta, hogy a Jordán egész környéke bővizű föld. Mert mielőtt elpusztította az Úr Sodomát és Gomorát, egészen Cóarig olyan volt az, mint az Úr kertje, mint Egyiptom földje.

→ 1Móz 2,8

verso 11

Lót tehát a Jordán egész környékét választotta magának, és elindult Lót kelet felé. Így váltak el egymástól.

verso 12

Abrám Kánaán földjén lakott, Lót pedig a Jordán környékén levő városokban telepedett le, és egészen Sodomáig sátorozott.

verso 13

A sodomai férfiak pedig igen romlottak és vétkesek voltak az Úr előtt.

→ 1Móz 19,1

Isten Ábrahámnak ígéri Kánaánt

verso 14

Az Úr ezt mondta Abrámnak azután, hogy Lót elvált tőle: Emeld föl tekintetedet, és nézz szét arról a helyről, ahol vagy, északra, délre, keletre és nyugatra.

verso 15

Azt az egész földet, amelyet látsz, neked és a te utódaidnak adom örökre.

→ 1Móz 12,7; ApCsel 7,5

verso 16

Olyanná teszem utódaidat, mint a föld porát: aki meg tudja számolni a föld porát, az tudja megszámolni majd a te utódaidat is.

→ 1Móz 28,14; 4Móz 23,10; 2Krón 1,9

verso 17

Indulj hát, járd be ezt a földet széltében-hosszában, mert majd neked adom!

verso 18

Így vonult tovább Abrám a sátraival, és letelepedett Mamré tölgyesében, amely Hebrónban van, majd oltárt épített ott az Úrnak.

→ 1Móz 35,27