Mózes első könyve

capítulo 50


Capítulos:


Jákób holttestét Hebrónba szállítják


verso 1

József ekkor apja arcára borult, siratta, és csókolgatta.

1Móz 46,4


verso 2

Azután megparancsolta József az orvosoknak, akik az ő szolgálatában álltak, hogy balzsamozzák be az apját. Az orvosok be is balzsamozták Izráelt.


verso 3

Negyven nap telt el ezzel, mert ennyi ideig tart a bebalzsamozás. Az egyiptomiak pedig hetven napig siratták őt.


verso 4

Amikor letelt a siratás ideje, így szólt József a fáraó háza népéhez: Ha jóindulattal vagytok irántam, beszéljétek el ezt a fáraónak:


verso 5

Apám megesketett, amikor ezt kérte: Én most meghalok, a saját sírboltomba temess el, amelyet Kánaán földjén vájtam ki magamnak! Most azért el kell mennem, hogy eltemessem apámat, de utána visszatérek.

1Móz 23,3; 1Móz 47,29; 1Móz 49,29


verso 6

A fáraó ezt mondta: Menj el, temesd el apádat, ahogyan megesketett téged!


verso 7

El is ment József, hogy eltemesse az apját, és vele ment a fáraó minden udvari embere, udvarának vénei és Egyiptom összes vénei


verso 8

meg József egész háza népe, testvérei és apjának a háza népe. Csak a gyermekeket meg a juhokat és marhákat hagyták Gósen földjén.


verso 9

Még harci kocsik és lovasok is mentek vele, úgyhogy a menet igen hatalmas volt.


verso 10

Amikor eljutottak Góren-Háátádig, amely a Jordánon túl van, nagy és mélységes gyásszal siratták el ott; hét napig tartó gyászünnepet rendezett apjának József.


verso 11

Amikor az ország lakosai, a kánaániak látták ezt a gyászünnepet Góren-Háátádnál, ezt mondták: Mély gyásza van Egyiptomnak! Ezért nevezték el azt a helyet a Jordánon túl Ábél-Micrajimnak.


verso 12

Fiai pedig úgy tettek Jákóbbal, ahogyan megparancsolta nekik:


verso 13

elvitték őt fiai Kánaán földjére, és eltemették Mamréval szemben, a makpélai mezőn levő barlangba, amelyet Ábrahám a mezővel együtt vásárolt meg a hettita Efróntól sírhelynek való birtokul.

1Móz 23,3; ApCsel 7,16


verso 14

Miután József eltemette apját, visszatért Egyiptomba testvéreivel és mindazokkal együtt, akik elkísérték őt apja temetésére.


József nagylelkűsége testvéreihez


verso 15

Amikor József bátyjai látták, hogy meghalt az apjuk, így tanakodtak: Hátha József bosszút forral ellenünk, és megfizet most nekünk mindazért a rosszért, amit vele szemben elkövettünk.

1Móz 37,18


verso 16

Ezt üzenték tehát Józsefnek: Apád megparancsolta nekünk halála előtt:


verso 17

Mondjátok meg Józsefnek: Kérünk, bocsásd meg testvéreid hitszegését és vétkét, hogy rosszat követtek el ellened! Bocsásd meg hát azoknak a hitszegését, akik atyád Istenének a szolgái! József sírva fakadt, amikor ezt elmondták neki.


verso 18

Oda is mentek hozzá a testvérei, leborultak előtte, és ezt mondták: Szolgáid vagyunk!


verso 19

De József így szólt hozzájuk: Ne féljetek! Vajon Isten vagyok én?


verso 20

Ti rosszat terveztetek ellenem, de Isten terve jóra fordította azt, hogy úgy cselekedjék, ahogyan az ma van, és sok nép életét megtartsa.

1Móz 45,5


verso 21

Most hát ne féljetek, eltartalak én benneteket és gyermekeiteket! Így vigasztalta őket, és szívhez szólóan beszélt velük.


verso 22

József Egyiptomban lakott, mind ő, mind apjának a háza népe. Száztíz esztendeig élt József,


verso 23

és megláthatta József Efraim fiait harmadíziglen. Manassé fiának, Mákírnak is születtek gyermekei, és József saját gyermekeivé fogadta őket.

1Móz 48,5


József halála


verso 24

Azután József ezt mondta testvéreinek: Én meghalok, de Isten bizonyosan rátok tekint, és majd elvezet benneteket ebből az országból arra a földre, amelyet esküvel ígért meg Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak.

2Móz 12,41; 2Móz 13,19; Józs 24,32; Zsid 11,22


verso 25

Meg is eskette József Izráel fiait: Bizonyosan rátok tekint Isten, akkor vigyétek majd el innen a csontjaimat!


verso 26

Azután meghalt József száztíz éves korában. Bebalzsamozták, és egy koporsóba helyezték Egyiptomban.

Capítulos:


Libros