Mózes első könyve
capítulo 11
Bábel tornya
verso 1
Az egész földnek egy nyelve és egyféle beszéde volt.
verso 2
Amikor útnak indultak keletről, Sineár földjén egy völgyre találtak, és ott letelepedtek.
verso 3
Azt mondták egymásnak: Gyertek, vessünk téglát, és égessük ki jól! És a tégla lett az építőkövük, a földi szurok pedig a habarcsuk.
verso 4
Azután ezt mondták: Gyertek, építsünk magunknak várost és tornyot, amelynek teteje az égig érjen; és szerezzünk magunknak nevet, hogy el ne széledjünk az egész föld színén!
verso 5
Az Úr pedig leszállt, hogy lássa azt a várost és tornyot, amelyet az emberek építettek.
verso 6
Akkor ezt mondta az Úr: Most még egy nép ez, és mindnyájuknak egy a nyelve. De ez csak a kezdete annak, amit tenni akarnak. És most semmi sem gátolja őket, hogy véghezvigyék mindazt, amit elterveznek.
verso 7
Gyerünk, menjünk le, és zavarjuk ott össze a nyelvüket, hogy ne értsék egymás nyelvét!
verso 9
Ezért nevezték azt Bábelnek, mert ott zavarta össze az Úr az egész föld nyelvét, és onnan szélesztette szét őket az Úr az egész föld színére.
→
Jer 51,53
Sém nemzetsége
verso 11
Arpaksad születése után Sém ötszáz évig élt, és még nemzett fiakat és leányokat.
verso 12
Arpaksad harmincöt éves volt, amikor Selahot nemzette.
verso 13
Selah születése után Arpaksad négyszázhárom évig élt, és még nemzett fiakat és leányokat.
verso 14
Selah harmincéves volt, amikor Hébert nemzette.
verso 15
Héber születése után Selah négyszázhárom évig élt, és még nemzett fiakat és leányokat.
verso 16
Héber harmincnégy éves volt, amikor Peleget nemzette.
verso 17
Peleg születése után Héber négyszázharminc évig élt, és még nemzett fiakat és leányokat.
verso 18
Peleg harmincéves volt, amikor Reút nemzette.
verso 19
Reú születése után Peleg kétszázkilenc évig élt, és még nemzett fiakat és leányokat.
verso 20
Reú harminckét éves volt, amikor Szerúgot nemzette.
verso 21
Szerúg születése után Reú kétszázhét évig élt, és még nemzett fiakat és leányokat.
verso 22
Szerúg harmincéves volt, amikor Náhórt nemzette.
verso 23
Náhór születése után Szerúg kétszáz évig élt, és még nemzett fiakat és leányokat.
verso 24
Náhór huszonkilenc éves volt, amikor Tárét nemzette.
verso 25
Táré születése után Náhór száztizenkilenc évig élt, és még nemzett fiakat és leányokat.
verso 26
Táré hetvenéves volt, amikor Abrámot, Náhórt és Háránt nemzette.
verso 27
Ez Táré nemzetsége: Táré nemzette Abrámot, Náhórt és Háránt. Hárán nemzette Lótot.
verso 28
Hárán meghalt még apja életében a szülőföldjén, Úr-Kaszdímban.
verso 29
Abrám és Náhór megházasodtak: Abrám feleségének Száraj volt a neve, Náhór feleségének pedig Milká volt a neve: ő Háránnak, Milká apjának és Jiszká apjának volt a leánya.
→
1Móz 22,20
verso 31
Táré fogta fiát, Abrámot és Lótot, fiának, Háránnak a fiát és menyét, Szárajt, fiának, Abrámnak a feleségét, és elindult velük Úr-Kaszdímból, hogy Kánaán földjére menjen. Eljutottak Háránig, és ott letelepedtek.
→
1Móz 15,7;
Józs 24,2;
Neh 9,7;
ApCsel 7,2
verso 32
Táré kétszázöt éves volt, amikor meghalt Háránban.
Libros
