Mózes első könyve

capítulo 11


Capítulos:


Bábel tornya


verso 1

Az egész földnek egy nyelve és egyféle beszéde volt.


verso 2

Amikor útnak indultak keletről, Sineár földjén egy völgyre találtak, és ott letelepedtek.


verso 3

Azt mondták egymásnak: Gyertek, vessünk téglát, és égessük ki jól! És a tégla lett az építőkövük, a földi szurok pedig a habarcsuk.


verso 4

Azután ezt mondták: Gyertek, építsünk magunknak várost és tornyot, amelynek teteje az égig érjen; és szerezzünk magunknak nevet, hogy el ne széledjünk az egész föld színén!


verso 5

Az Úr pedig leszállt, hogy lássa azt a várost és tornyot, amelyet az emberek építettek.


verso 6

Akkor ezt mondta az Úr: Most még egy nép ez, és mindnyájuknak egy a nyelve. De ez csak a kezdete annak, amit tenni akarnak. És most semmi sem gátolja őket, hogy véghezvigyék mindazt, amit elterveznek.


verso 7

Gyerünk, menjünk le, és zavarjuk ott össze a nyelvüket, hogy ne értsék egymás nyelvét!


verso 8

Így szélesztette szét őket onnan az Úr az egész föld színére, és abbahagyták a város építését.

1Móz 10,25; 5Móz 32,8; Lk 1,51


verso 9

Ezért nevezték azt Bábelnek, mert ott zavarta össze az Úr az egész föld nyelvét, és onnan szélesztette szét őket az Úr az egész föld színére.

Jer 51,53


Sém nemzetsége


verso 10

Ez Sém nemzetsége: Sém százéves volt, amikor Arpaksadot nemzette, két évvel az özönvíz után.

1Krón 1,24; Lk 3,34


verso 11

Arpaksad születése után Sém ötszáz évig élt, és még nemzett fiakat és leányokat.


verso 12

Arpaksad harmincöt éves volt, amikor Selahot nemzette.


verso 13

Selah születése után Arpaksad négyszázhárom évig élt, és még nemzett fiakat és leányokat.


verso 14

Selah harmincéves volt, amikor Hébert nemzette.


verso 15

Héber születése után Selah négyszázhárom évig élt, és még nemzett fiakat és leányokat.


verso 16

Héber harmincnégy éves volt, amikor Peleget nemzette.


verso 17

Peleg születése után Héber négyszázharminc évig élt, és még nemzett fiakat és leányokat.


verso 18

Peleg harmincéves volt, amikor Reút nemzette.


verso 19

Reú születése után Peleg kétszázkilenc évig élt, és még nemzett fiakat és leányokat.


verso 20

Reú harminckét éves volt, amikor Szerúgot nemzette.


verso 21

Szerúg születése után Reú kétszázhét évig élt, és még nemzett fiakat és leányokat.


verso 22

Szerúg harmincéves volt, amikor Náhórt nemzette.


verso 23

Náhór születése után Szerúg kétszáz évig élt, és még nemzett fiakat és leányokat.


verso 24

Náhór huszonkilenc éves volt, amikor Tárét nemzette.


verso 25

Táré születése után Náhór száztizenkilenc évig élt, és még nemzett fiakat és leányokat.


verso 26

Táré hetvenéves volt, amikor Abrámot, Náhórt és Háránt nemzette.


verso 27

Ez Táré nemzetsége: Táré nemzette Abrámot, Náhórt és Háránt. Hárán nemzette Lótot.


verso 28

Hárán meghalt még apja életében a szülőföldjén, Úr-Kaszdímban.


verso 29

Abrám és Náhór megházasodtak: Abrám feleségének Száraj volt a neve, Náhór feleségének pedig Milká volt a neve: ő Háránnak, Milká apjának és Jiszká apjának volt a leánya.

1Móz 22,20


verso 30

Száraj azonban meddő volt, nem volt gyermeke.

1Móz 16,1; 1Móz 17,19


verso 31

Táré fogta fiát, Abrámot és Lótot, fiának, Háránnak a fiát és menyét, Szárajt, fiának, Abrámnak a feleségét, és elindult velük Úr-Kaszdímból, hogy Kánaán földjére menjen. Eljutottak Háránig, és ott letelepedtek.

1Móz 15,7; Józs 24,2; Neh 9,7; ApCsel 7,2


verso 32

Táré kétszázöt éves volt, amikor meghalt Háránban.

Capítulos:


Libros