⚠️ Atenție! Această traducere reflectă învățăturile Bisericii Martorilor lui Iehova.

János evangéliuma

capitolul 10


Capitole:


versetul 1

„Teljesen biztosak lehettek benne, hogy aki nem az ajtón lép be a juhakolba, hanem valahol máshol mászik be, az tolvaj és rabló.


versetul 2

De aki az ajtón lép be, az a juhok pásztora.


versetul 3

Az ajtóőr ajtót nyit neki, és a juhok figyelnek a pásztor hangjára. Ő a nevükön szólítja a juhait, és kivezeti őket.


versetul 4

Amikor az övéit mind kiengedte, előttük megy, és a juhok követik őt, mert ismerik a hangját.


versetul 5

Idegent semmiképpen nem követnek, hanem elmenekülnek tőle, mert nem ismerik az idegenek hangját.”


versetul 6

Jézus elmondta nekik ezt a hasonlatot, de ők nem értették, miről beszél.


versetul 7

Jézus ezért így folytatta: „Teljesen biztosak lehettek benne, hogy én vagyok az ajtó a juhok számára.


versetul 8

Mindazok, akik jöttek, és azt állították magukról, hogy ők én vagyok, tolvajok és rablók, de nem figyeltek rájuk a juhok.


versetul 9

Én vagyok az ajtó. Aki rajtam keresztül lép be, megmenekül, ki-be jár, és legelőt talál.


versetul 10

A tolvaj csak azért jön, hogy lopjon, öljön és pusztítson. Én azért jöttem, hogy a juhoknak örök életük legyen.


versetul 11

Én vagyok a jó pásztor. A jó pásztor az életét adja a juhokért.


versetul 12

A béres nem pásztor, és a juhok nem a sajátjai. Amikor látja, hogy jön egy farkas, otthagyja a juhokat, és elmenekül, a farkas pedig elkapja őket, és szétszéled a nyáj.


versetul 13

Mindez azért van, mert ő béres, és nem törődik a juhokkal.


versetul 14

Én vagyok a jó pásztor. Én ismerem a juhaimat, és a juhaim is ismernek engem,


versetul 15

mint ahogy az Atya ismer engem, és én is ismerem az Atyát. Én az életemet adom a juhokért.


versetul 16

Más juhaim is vannak, amelyek nem ebből az akolból valók. Őket is be kell gyűjtenem, és figyelni fognak a hangomra, és egy nyáj lesznek egy pásztorral.


versetul 17

Azért szeret engem az Atya, mert én odaadom az életemet, hogy aztán visszakapjam.


versetul 18

Senki sem veszi azt el tőlem, hanem a saját elhatározásomból adom oda. Jogom van odaadni és jogom van visszakapni. Ezt a parancsot kaptam az Atyámtól.”


versetul 19

A szavai ismét megosztották a zsidókat.


versetul 20

Sokan ezt mondták közülük: „Démon van benne, és elment az esze. Miért figyeltek rá?”


versetul 21

Mások így szóltak: „Akiben démon van, nem így beszél. Vajon meggyógyíthatja egy démon a vakok szemét?”


versetul 22

Ekkor volt a felavatás ünnepe Jeruzsálemben. Tél volt,


versetul 23

és Jézus éppen a templomban járt, Salamon oszlopcsarnokában.


versetul 24

A zsidók ekkor körbevették őt, és ezt kérdezték tőle: „Meddig tartasz még minket kétségek közt? Ha te vagy a Krisztus, mondd meg nekünk nyíltan!”


versetul 25

Jézus így válaszolt nekik: „Megmondtam nektek, és mégsem hisztek. A cselekedeteim tanúskodnak rólam, amelyeket az Atyám nevében teszek.


versetul 26

De ti nem hisztek, mert nem vagytok az én juhaim.


versetul 27

Az én juhaim figyelnek a hangomra, és én ismerem őket, ők pedig követnek engem.


versetul 28

Örök életet adok nekik, és soha, semmiképpen nem pusztulnak el, és senki sem fogja kiragadni őket a kezemből.


versetul 29

Akiket az Atyám nekem adott, mindennél értékesebbek, és senki sem ragadhatja ki őket az Atya kezéből.


versetul 30

Én és az Atya egyek vagyunk.”


versetul 31

A zsidók megint köveket kaptak fel, hogy megkövezzék őt.


versetul 32

Jézus így felelt nekik: „Sok jó dolgot tettem előttetek, amire az Atya utasított. Ezek közül melyikért köveztek meg?”


versetul 33

A zsidók ezt válaszolták neki: „Nem egy jótettért kövezünk meg, hanem káromlásért, azért, mert ember létedre istenné teszed magad.”


versetul 34

Jézus így válaszolt nekik: „Vajon nincs megírva a törvényetekben: »Én mondtam: ’Istenek vagytok.’«


versetul 35

Ha isteneknek nevezte azokat, akiket az Isten szava elítél – és az írást nem lehet érvényteleníteni –,


versetul 36

akkor nekem, akit az Atya megszentelt, és elküldött a világba, azt mondjátok, káromlást szólok, mert azt mondtam, hogy Isten Fia vagyok?


versetul 37

Ha nem cselekszem azt, amit az Atyám akar, ne higgyetek nekem.


versetul 38

De ha cselekszem, még ha nekem nem hisztek is, higgyetek a tetteknek, hogy megtudjátok, és még világosabban értsétek azt, hogy az Atya egységben van velem, és én is egységben vagyok az Atyával.”


versetul 39

Ezért megint megpróbálták elfogni, de ő elmenekült.


versetul 40

És ismét elment a Jordánon túlra, arra a helyre, ahol János először keresztelt, és ott maradt.


versetul 41

Sokan mentek oda hozzá, és ezt mondták egymás közt: „János egyetlen jelt sem tett, de mindaz, amit róla mondott, igaz volt.”


versetul 42

És az ottlévők közül sokan hittek benne.

Capitole:


Cărți