Genezis

capitolul 30


Capitole:


versetul 1

És midőn Ráhel látta, hogy ő nem szült gyermeket Jákóbnak, irígykedni kezdett Ráhel az ő nővérére és szólt Jákóbhoz: „Adj nekem gyermekeket, mert ha nem, meghalok”.


versetul 2

És felgerjedt Jákób haragja Ráhel ellen és szólt: „Vajjon Isten helyében vagyok-e én, aki megvonta tőled méhednek gyümölcsét?”


versetul 3

És ő szólt: „Itt van szolgálóm Bilha, menj be hozzá, és szüljön ő az én térdemen, hogy én is megépüljek általa”.


versetul 4

És odaadta neki szolgálóját, Bilhát feleségül; és bement hozzá Jákób.


versetul 5

És Bilha viselős lett és szült Jákóbnak fiút.


versetul 6

És szólt Ráhel: „Ítélt felőlem Isten, hallgatott is szavamra és adott nekem fiút”. Ezért elnevezte Dánnak.


versetul 7

És Bilha, Ráhel szolgálója, újra viselős lett és szült egy második fiút Jákóbnak.


versetul 8

És szólt Ráhel: „Nagy küzdelmet küzdöttem nővéremmel és legyőztem”. Ezért elnevezte Naftálinak.


versetul 9

Amidőn Léa látta, hogy többet nem szül, vette szolgálóját Zilpát és adta őt Jákóbnak feleségül.


versetul 10

És Zilpa, Léa szolgálója, szült Jákóbnak fiút.


versetul 11

És szólt Léa: „Megjött a szerencse!” És elnevezte Gádnak.


versetul 12

És szült Zilpa, Léa szolgálója egy második fiút Jákóbnak.


versetul 13

És Léa mondta: „Boldog vagyok, mert boldognak mondanak engem az asszonyok”. És elnevezte Ásérnak.


versetul 14

És kiment Reubén a búzaaratás napjaiban és talált a mezőn mandragóra-bogyót, elvitte anyjához Léához. És szólt Ráhel Léához: „Adj nekem, kérlek, fiadnak mandragóráiból”.


versetul 15

És ő mondta neki: „Vajjon keveselled-e, hogy elvetted tőlem férjemet, még elvennéd fiam mandragóráit is?” És Ráhel szólt: „Háljon veled ma éjjel fiadnak mandragóráiért”.


versetul 16

És Jákób este hazajött a mezőről, Léa elébe ment és szólt: „Hozzám jöjj be, mert bérbe vettelek fiam mandragóráiért”. És vele hált azon éjjel.


versetul 17

És Isten hallgatott Léára, viselős lett és szült Jákóbnak egy ötödik fiút.


versetul 18

És szólt Léa: „Isten megadta jutalmamat, hogy odaadtam szolgálómat férjemnek”. És elnevezte Jisszákárnak.


versetul 19

És Léa újra viselős lett és szült egy hatodik fiút Jákóbnak,


versetul 20

szólt Léa: „Megajándékozott engem Isten jó ajándékkal. Most már nálam fog lakni a férjem, mert hat fiút szültem neki”. És elnevezte Zebulonnak.


versetul 21

Azután pedig szült egy leányt és elnevezte Dinának.


versetul 22

És Isten megemlékezett Ráhelról, Isten hallgatott reá és megnyitotta méhét.


versetul 23

Viselős lett, fiút szült és így szólt: „Isten elvette az én gyalázatomat”.


versetul 24

És elnevezte Józsefnek, mondván: „Adjon az Örökkévaló nekem még egy másik fiút”.


versetul 25

És történt, hogy midőn Ráhel Józsefet szülte, Jákób így szólt Lábánhoz: „Bocsáss el, hadd menjek el hazámba és országomba.


versetul 26

Add ide feleségeimet és gyermekeimet, akikért téged szolgáltalak, hadd menjek el; mert te ismered szolgálatomat, amellyel téged szolgáltalak.”


versetul 27

És szólt hozzá Lábán: „Ha kedvet találtam szemedben maradj, mert tudom, hogy a te kedvedért áldott meg az Örökkévaló engemet”.


versetul 28

És szólt: „Szabj bért magadnak és én megadom”.


versetul 29

Ő pedig így szólt: „Te tudod, hogyan szolgáltalak, és mivé lett jószágod nálam.


versetul 30

Mert kevés az, ami tied volt, mielőtt jöttem, és sokra szaporodott és megáldott az Örökkévaló, akármerre mentem; és mikor tehetek már én is valamit az én házamért?”


versetul 31

És ő így szólt: „Mit adjak neked?” Jákób felelt: „Ne adj nekem semmit. Ha nekem ezt a dolgot megteszed, ismét legeltetem és őrzöm juhaidat.


versetul 32

Én végigjárom ma mind a juhaidat, eltávolítok onnan minden pettyes és foltos bárányt és minden sötétszínű bárányt a juhok közül, meg a foltosat és pettyeset a kecskék közül; ez legyen a bérem.


versetul 33

Így tanuskodjék mellettem az igazságom a jövőben: ha majd eljössz bérem ügyében, amely előtted van, minden ami nem pettyes és foltos a kecskék között és sötétszínű a juhok között, az lopott nálam.”


versetul 34

És szólt Lábán: „Jól van, vajha a te beszéded szerint lenne!”


versetul 35

És eltávolította azon a napon a csíkos és foltos bakkecskéket és mind a pettyes meg foltos nősténykecskéket, mindet, amelyen valami fehér volt, és minden sötétszínűt a juhok között, és odaadta fiai kezére.


versetul 36

És hagyott három napnyi utat maga közt és Jákób között; és Jákób legeltette Lábánnak többi juhait.


versetul 37

És vett magának Jákób friss nyárfa-, mogyoró- meg gesztenyepálcát és lehántott róluk fehér sávokat, hogy a fehér kilátszott, ami a pálcákon volt.


versetul 38

És odaállította a pálcákat, melyeket lehántott, szemben a juhokkal, a vályúkba, az itatókba, ahová inni jönnek a juhok, hogy foganjanak, midőn inni jönnek,


versetul 39

és a juhok fogantak a pálcák előtt és ellettek csíkosakat, pettyeseket és foltosokat.


versetul 40

És elkülönítette Jákób a bárányokat és fordította a juhok arcát a csíkos és minden sötétszínű felé Lábán nyájában; és a maga nyáját külön helyezte és nem helyezte azokat Lábán juhaihoz.


versetul 41

És történt, hogy valahányszor fogamzottak a korán ellő juhok, akkor odatette Jákób a pálcákat a juhok szemei elé a vályúkba, hogy a pálcák között fogamzzanak.


versetul 42

De ha későn elletek a juhok, nem tette oda; így lettek a későn ellettek Lábáné, a koraiak Jákóbé.


versetul 43

És gyarapodott a férfiú igen nagyon, és voltak nagy nyájai, szolgái és szolgálóleányai, tevéi és szamarai.

Capitole:


Cărți