Genezis

Capitole:

1 2 3 4 5 6 …   ⇤ ← 3 → ⇥

versetul 1

A kígyó pedig ravaszabb volt a mező minden vadjánál, amelyet az Örökkévaló Isten alkotott, és így szólt az asszonyhoz: „Valóban azt mondta Isten, hogy ne egyetek a kertnek egy fájáról sem?”

versetul 2

És felelte az asszony a kígyónak: „A kert fáinak gyümölcséből ehetünk;

versetul 3

csak annak a fának a gyümölcséből, amely a kert közepén van, mondta Isten, ne egyetek és ne nyúljatok hozzá, hogy meg ne haljatok”.

versetul 4

És mondta a kígyó az asszonynak: „Nem fogtok meghalni;

versetul 5

mert Isten tudja, hogy azon a napon, amelyen esztek belőle, megnyílik szemetek és olyanok lesztek, mint Isten, jónak és rossznak tudói.”

versetul 6

És midőn látta az asszony, hogy a fa jó táplálékul és gyönyörűsége a szemnek és kívánatos volt, hogy bölccsé tegye őket, tépett gyümölcséből és megette; adott férjének is, aki vele volt, és ő is evett.

versetul 7

Erre megnyílt mindkettőjük szeme és megtudták, hogy meztelenek és összefűztek fügefaleveleket és csináltak maguknak öveket.

versetul 8

És meghallották az Örökkévaló Isten hangját, mikor hűs alkonyatkor a kertben járt; és elrejtőzött az ember és a felesége a kert fái közé az Örökkévaló Isten elől.

versetul 9

És megszólította az Örökkévaló Isten az embert, mondván neki: „Hol vagy?”

versetul 10

És felelt az ember: „Hallottam hangodat a kertben és féltem, mert meztelen vagyok; azért rejtőztem el.”

versetul 11

És Ő szólt: „Ki mondta meg neked, hogy meztelen vagy? Talán ettél a fáról, melyről azt parancsoltam neked, hogy ne egyél?”

versetul 12

És mondta az ember: „Az asszony, akit mellém adtál, ő adott nekem a fáról és én ettem.”

versetul 13

Erre az Örökkévaló Isten odaszólt az asszonynak: „Mit tettél!” És az asszony felelt: „A kígyó rászedett engem és én ettem.”

versetul 14

És mondta az Örökkévaló Isten a kígyónak: „Mivel ezt tetted, átkozott légy minden barom között és minden mezei vad között, hasadon járj és homokot egyél életed minden napjában!

versetul 15

És ellenségeskedést teszek közéd és az asszony közé, a te magzatod és az ő magzatja közé; ő megsért téged fejeden, te pedig megsérted őt a sarkán.”

versetul 16

És az asszonyhoz így szólott: „Megsokasítom terhességed fájdalmát, fájdalommal fogsz szülni gyermekeket, vágyakozni fogsz férjed után és ő uralkodik rajtad.”

versetul 17

Az emberhez pedig így szólt: „Mivel hallgattál feleséged szavára és ettél a fáról, amelyről azt parancsoltam neked, mondván: ne egyél belőle! átkozott legyen a föld miattad, fáradsággal táplálkozzál belőle életed minden napjában.

versetul 18

Tövist és bogáncsot is terem majd neked, és enni fogod a mező füvét.

versetul 19

Arcod verejtékével fogod enni kenyeredet, amíg vissza nem térsz a földbe, melyből vétettél, mert por vagy és porrá leszel.”

versetul 20

És elnevezte az ember feleségét Évának, mert ő lett minden élőnek anyja.

versetul 21

És csinált az Örökkévaló Isten az embernek és feleségének állatbőrköntösöket és felöltöztette őket.

versetul 22

És mondta az Örökkévaló Isten: „Íme, az ember olyan lett, mint egyik közülünk, tudja a jót és a rosszat”; de nehogy kinyujtsa kezét és vegyen az élet fájáról is, hogy egyék belőle és örökké éljen,

versetul 23

kiűzte tehát őt az Örökkévaló Isten az Éden kertjéből, hogy mívelje a földet, amelyből vétetett.

versetul 24

Tehát kiűzte az embert és az Éden kertjének keleti oldalára állította a kerubokat és a mindenféle forduló lángpallost, hogy elállják az élet fájának útját.

Capitole:

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50