A zsidókhoz írt levél

9. fejezet


Fejezetek:


Krisztus főpapi áldozata nagyobb az ószövetségi áldozatnál


1. vers

Az első szövetségnek is volt tehát istentiszteleti rendje és földi szent helye.


2. vers

Mert sátrat építettek, melynek első részében volt a gyertyatartó, az asztal és a szent kenyerek: azt nevezték szentélynek.

2Móz 26,1; 2Móz 25,23


3. vers

A második kárpiton túl pedig volt egy sátor, amelyet szentek szentjének neveztek:

2Móz 26,31


4. vers

ebben volt egy arany illatáldozati oltár és a szövetség ládája, minden oldalról arannyal borítva. A szövetségládában volt az aranyedény mannával tele és Áron kivirágzott vesszeje meg a szövetség táblái,

2Móz 30,1; 2Móz 25,10; 2Móz 16,33; 4Móz 17,23; 5Móz 10,3


5. vers

fölötte pedig a dicsőség kerúbjai, amelyek beárnyékolták az engesztelés helyét. De ezekről most nem kell részletesen szólni.

2Móz 25,18


6. vers

Miután ezeket így rendezték el: a sátor első részébe mindenkor bejárnak az istentiszteleti szolgálatot végző papok,

4Móz 18,2


7. vers

a másodikba azonban csak évenként egyszer és egyedül a főpap mehet be azzal a vérrel, amelyet bemutat önmagáért és a nép tudatlanságból eredő vétkeiért.

3Móz 16,2


8. vers

A Szentlélek ezzel azt jelenti ki, hogy amíg az első sátor fennáll, addig nem nyílik meg a szentélybe vezető út.


9. vers

Példázat ez nekünk a mostani időre, mert ott olyan ajándékokat és áldozatokat mutatnak be, amelyek nem tudják lelkiismeretében tökéletessé tenni azt, aki az áldozatot bemutatja.

Kol 2,16


10. vers

Ezek a külső rendelkezések, amelyek ételekre, italokra és különböző mosakodásokra vonatkoznak, csak az új rendelkezés idejéig kötelezők.


11. vers

Krisztus pedig mint a jövendő javak főpapja a nagyobb és tökéletesebb sátoron át jelent meg, amely nem emberkéz alkotása, azaz nem e világból való.

ApCsel 7,48


12. vers

Nem is bakok és bikák vérével, hanem a tulajdon vérével ment be egyszer s mindenkorra a szentélybe, és örök váltságot szerzett.


13. vers

Mert ha bakok és bikák vére és tehén hamva a tisztátalanokra hintve megszentel, vagyis külsőleg tisztává tesz,

3Móz 16,15; 4Móz 19,9; 4Móz 17,19


14. vers

akkor Krisztus vére, aki örökkévaló Lélek által önmagát áldozta fel ártatlanul az Istennek, mennyivel inkább megtisztítja lelkiismeretünket a holt cselekedetektől, hogy szolgáljunk az élő Istennek.

Róm 6,13; Gal 1,4; Tit 2,14; 1Jn 1,7


15. vers

Így tehát új szövetség közbenjárója lett Krisztus, mert meghalt az első szövetség alatt elkövetett bűnök váltságáért, hogy az elhívottak elnyerjék az örökkévaló örökség ígéretét.

Róm 3,25; 1Tim 2,5; 1Pt 3,18


16. vers

Mert ahol végrendelet van, ott a végrendelkező halálának is be kell következnie;

Gal 3,15


17. vers

mert a végrendelet csak halál esetén érvényes; amíg a végrendelkező él, addig érvénytelen.


18. vers

Ezért van az, hogy az első szövetséget sem léptették életbe vér nélkül.


19. vers

Mert amikor Mózes a törvény szerint az egész népnek minden parancsolatot elmondott, vette a bikák és a bakok vérét vízzel, vörös gyapjúval és izsóppal együtt, és meghintette a könyvet és utána az egész népet

2Móz 24,6


20. vers

e szavakkal: Ez annak a szövetségnek a vére, amelyet Isten rendelt számotokra.


21. vers

Aztán hasonlóképpen meghintette vérrel a sátrat és az istentisztelet minden eszközét is.

3Móz 8,15


22. vers

A törvény szerint majdnem mindent vérrel tisztítanak meg, és vér kiontása nélkül nincs bűnbocsánat.

3Móz 17,11


23. vers

Szükséges volt, hogy a mennyei dolgok képmásait ezekkel tisztítsák meg, magukat a mennyei dolgokat azonban ezeknél különb áldozatokkal.


24. vers

Mert nem emberkéz alkotta szentélybe, az igazi képmásába ment be Krisztus, hanem magába a mennybe, hogy most megjelenjen az Isten színe előtt értünk.


25. vers

Nem is azért ment be, hogy sokszor áldozza fel önmagát, ahogyan a főpap megy be évenként a szentélybe más vérével,


26. vers

mert akkor sokszor kellett volna szenvednie a világ kezdete óta. Most azonban egyszer jelent meg az idők végén, hogy áldozatával eltörölje a bűnt.


27. vers

És amint elrendeltetett, hogy az emberek egyszer meghaljanak, azután pedig ítélet következik,


28. vers

úgy Krisztus is egyszer áldoztatott fel, hogy sokak bűnét elvegye. Másodszor majd a bűn hordozása nélkül fog megjelenni azoknak, akik várják őt üdvösségükre.

Ézs 53,12; Mt 26,28; Fil 3,20; 1Thessz 4,16

Fejezetek:


Könyvek