10. fejezet
Mindezek alapján írásbeli megállapodást készítettünk, amelyet pecséttel láttak el vezetőink, lévitáink és papjaink.
Az iratot pecséttel látták el: Nehémiás, Hakaljá fia, a királyi helytartó és Cidkijjá.
Azután Szerájá, Azarjá és Jirmejá,
Pashúr, Amarjá és Malkijjá,
Hattús, Sebanjá és Mallúk,
Hárim, Merémót és Óbadjá,
Dániel, Ginnetón és Bárúk,
Mesullám, Abijjá és Mijjámín,
Maazjá, Bilgaj és Semajá. Ezek voltak a papok.
A léviták ezek voltak: Jésúa, Azanjá fia, a Hénádád fiai közül való Binnúj és Kadmíél
és testvéreik: Sebanjá, Hódijjá és Kelítá, Pelájá és Hánán,
Míká, Rehób és Hasabjá,
Zakkúr, Sérébjá és Sebanjá,
Hódijjá, Bání és Benínú.
A nép főemberei pedig ezek voltak: Parós, Pahat-Móáb, Élám, Zattú és Bání,
Bunní, Azgád és Bébaj,
Adónijjá, Bigvaj és Ádín,
Átér, Hizkijjá és Azzúr,
Hódijjá, Hásum és Bécaj,
Háríf, Anátót és Nébaj,
Magpiás, Mesullám és Hézír,
Mesézabél, Cádók és Jaddúa,
Pelatjá, Hánán és Anájá,
Hóséa, Hananjá és Hassúb,
Lóhés, Pilhá és Sóbék,
Rehúm, Hasabná és Maaszéjá,
Ahijjá, Hánán és Ánán,
Mallúk, Hárim és Baaná.
A nép többi része: a papok, a léviták, a kapuőrök, az énekesek, a templomszolgák és mindazok, akik a tartományok népeitől elkülönülve csatlakoztak az Isten törvényéhez feleségeikkel, fiaikkal és leányaikkal együtt; mindenki, aki már elég értelmes volt hozzá,
csatlakoztak előkelő honfitársainkhoz. Átok terhe alatt megesküdtünk arra, hogy Isten törvénye szerint élünk, amelyet Isten az ő szolgája, Mózes által adott, és hogy megtartjuk és teljesítjük Urunknak, az Úrnak minden parancsolatát, előírását és rendelkezését.
Nem adjuk leányainkat az országban élő népekhez, és fiainknak nem veszünk feleséget az ő leányaik közül.
Ha az országban élő népek árut vagy bármilyen gabonát hoznak eladásra a nyugalom napján, nem vásárolunk tőlük a nyugalom napján vagy más ünnepnapokon. A hetedik évben parlagon hagyjuk a földet, és elengedünk minden tartozást.
Köteleztük magunkat arra, hogy évenként egyharmad sekelt adunk Istenünk házának a szolgálatára:
a sorba rakott kenyerekre, az állandó étel- és égőáldozatra, a nyugalom napján, újholdkor és a megszabott ünnepeken bemutatandó áldozatokra, továbbá a szent adományokra és a vétekáldozatokra, hogy engesztelést szerezzenek Izráelért, és minden munkára Istenünk házánál.
Bevisszük földünknek első termését és mindenféle gyümölcsfának az első termését évről évre az Úr házába.
Elsőszülött fiainkkal és állatainkkal is úgy járunk el, ahogyan elő van írva a törvényben. Marháink és juhaink elsőszülöttjeit bevisszük Istenünk házába a papoknak, akik Istenünk házában végeznek szolgálatot.
A tésztánkból készült első lepényt meg mindenféle gyümölcsfánknak, a mustnak és olajnak a legjavát felajánljuk, és bevisszük Istenünk házának a kamráiba a papoknak, földünkről a tizedet pedig a lévitáknak. Nekik, a lévitáknak kell beszedniük a tizedet minden városban, ahol csak a földet megműveljük.
Egy áronita pap legyen a lévitákkal, amikor a léviták beszedik a tizedet. A léviták pedig vigyék be a tizednek a tizedét Istenünk házába, a kincstár kamráiba.
Ezekbe a kamrákba kell bevinniük Izráel fiainak és Lévi fiainak a felajánlott gabonát, mustot és olajat, mert ott vannak a szent edények meg a szolgálatot végző papok, a kapuőrök és az énekesek. Nem fogjuk elhanyagolni Istenünk házát!