Pál levele a kolosséiakhoz

2. fejezet


Fejezetek:

1 2 3 4


Pál küzdelme a gyülekezet állhatatosságáért


1. vers

Szeretném, ha tudnátok, mennyit küzdök értetek és a laodiceaiakért és mindazokért, akik engem nem ismernek személyesen,


2. vers

hogy szívük felbátorodjék összeforrva szeretetben, és eljussanak a teljes megértés egész gazdagságára: Isten titkának, Krisztusnak ismeretére.


3. vers

Benne van a bölcsesség és ismeret minden kincse elrejtve.


4. vers

Ezt azért mondom, nehogy valaki titeket megtévesztő szavakkal félrevezessen.


5. vers

Mert ha távol vagyok is testben, lélekben mégis veletek vagyok, és örömmel látom a köztetek uralkodó szép rendet és Krisztusba vetett hitetek szilárdságát.


6. vers

Mivel tehát már elfogadtátok Krisztus Jézust, az Urat, éljetek is őbenne.


7. vers

Gyökerezzetek meg és épüljetek fel őbenne, erősödjetek meg a hit által, amint tanultátok, és hálaadásotok legyen egyre bőségesebb.


A keresztre szegezett adóslevél


8. vers

Vigyázzatok, hogy rabul ne ejtsen valaki titeket olyan bölcselkedéssel és üres megtévesztéssel, amely az emberek hagyományához, a világ elemeihez, és nem Krisztushoz igazodik.


9. vers

Mert benne lakik az istenség egész teljessége testileg,


10. vers

és benne jutottatok el ti is ehhez a teljességhez, mert ő a feje minden fejedelemségnek és hatalmasságnak.


11. vers

Benne vagytok körülmetélve is, de nem kézzel végzett körülmetéléssel, hanem a Krisztus szerinti körülmetéléssel, a halandó test levetése által.


12. vers

A keresztségben vele együtt voltatok eltemetve, és vele együtt fel is támadtatok az Isten erejébe vetett hit által, aki feltámasztotta őt a halottak közül.

Róm 6,4; Ef 2,6


13. vers

Titeket is, akik halottak voltatok vétkeitekben és testetek körülmetéletlenségében, ővele együtt életre keltett, megbocsátva nekünk minden vétkünket.

Ef 2,1


14. vers

Eltörölte a követeléseivel minket terhelő adóslevelet, amely minket vádolt, és eltávolította azt az útból, odaszegezve a keresztfára.

Ef 2,15


15. vers

Lefegyverezte a fejedelemségeket és a hatalmasságokat, nyilvánosan megszégyenítette őket, és Krisztusban diadalmaskodott rajtuk.


Óvás a hamis tanítóktól


16. vers

Senki el ne ítéljen titeket ételért és italért, ünnep, újhold vagy szombat miatt.

Róm 14,1; Gal 4,3


17. vers

Hiszen ezek csak árnyékai az eljövendő Krisztusnak, aki a valóság.


18. vers

Ne vegye el tőletek a versenydíjat az, aki alázatoskodásban és angyalok iránti tiszteletben tetszeleg, látomásaival foglalkozik, saját bölcsességétől ok nélkül felfuvalkodik,


19. vers

de nem ragaszkodik a Főhöz: pedig ő tartja össze az egész testet inak és ízületek segítségével, és az őáltala növekszik Isten szerinti növekedéssel.

Ef 4,16


20. vers

Ha tehát Krisztussal meghaltatok a világ elemei számára, miért terhelitek magatokat olyan kötöttségekkel, amelyek csak az e világ szerint élőkre kötelezők:


21. vers

„Ne nyúlj hozzá, ne ízleld meg, ne is érintsd!”


22. vers

Azokról van itt szó, amik arra valók, hogy elfogyasztva megsemmisüljenek. Ezek csupán emberi parancsok és rendelések.

Ézs 29,13


23. vers

Ezeknek a megtartása a bölcsesség látszatát kelti ugyan a magunk csinálta kegyeskedés, az alázatoskodás és a test sanyargatása által, valójában azonban semmi értéke és haszna nincs, mert öntelt felfuvalkodottsághoz vezet.

Fejezetek:


Könyvek