Pál levele a galatákhoz
4. fejezet
Krisztus által Isten fiai vagyunk
1. vers
Azt mondom pedig, hogy ameddig az örökös kiskorú, addig semmiben sem különbözik a szolgától, jóllehet ura mindennek,
2. vers
hanem gyámok és gondozók felügyelete alatt áll az apa által megszabott ideig.
3. vers
Így mi is, amikor kiskorúak voltunk, a világ elemei alá voltunk vetve szolgaságra.
4. vers
De amikor eljött az idő teljessége, Isten elküldte Fiát, aki asszonytól született a törvénynek alávetve,
5. vers
hogy a törvény alatt levőket megváltsa, hogy Isten fiaivá legyünk.
→
Róm 8,15
6. vers
Mivel pedig fiak vagytok, Isten elküldte Fiának Lelkét a mi szívünkbe, aki ezt kiáltja: „Abbá, Atyám!”
7. vers
Úgyhogy már nem vagy szolga, hanem fiú, ha pedig fiú, akkor Isten akaratából örökös is.
Óvás a visszaeséstől
8. vers
Amikor pedig még nem ismertétek Istent, olyan isteneknek szolgáltatok, amelyek valójában nem azok.
9. vers
Most azonban, miután megismertétek Istent, vagy még inkább: Isten ismert meg titeket, hogyan lehetséges az, hogy ismét visszatértek az erőtlen és szegény elemekhez, akiknek ismét szolgálni akartok?
10. vers
Aggódva figyeltek a napokra, a hónapokra, az évszakokra és az esztendőkre.
→
Kol 2,16
11. vers
Attól félek, hogy talán hiába fáradoztam értetek.
Emlékeztetés a galaták első szeretetére
12. vers
Testvéreim, kérlek titeket: legyetek olyanok, mint én, mert én is olyan vagyok, mint ti. Semmivel sem bántottatok meg.
13. vers
Hiszen tudjátok, hogy az első alkalommal testi erőtlenségemben hirdettem nektek az evangéliumot,
14. vers
és ti mégsem estetek abba a kísértésbe, hogy engem testi erőtlenségem miatt megvessetek vagy megutáljatok, hanem úgy fogadtatok, mint Isten angyalát, mint Krisztus Jézust.
15. vers
Hova lett a ti boldogságotok? Mert bizonyságot teszek rólatok, hogy ha lehetett volna, a szemeteket is kivájtátok és nekem adtátok volna.
16. vers
Most pedig az ellenségetek lettem, mert az igazat mondom nektek?
17. vers
Nem jó szándékkal buzgólkodnak értetek, hanem el akarnak titeket tőlem szakítani, hogy aztán értük buzgólkodjatok.
18. vers
Helyes az, ha valaki mindenkor a jóért buzgólkodik, és nem csak akkor, amikor ott vagyok közöttetek,
19. vers
gyermekeim, akiket újra fájdalmak között szülök meg, amíg kiformálódik bennetek Krisztus.
20. vers
Szeretnék azonban most ott lenni nálatok, és más hangon beszélni veletek, mert bizonytalanságban vagyok felőletek.
Hágár és Sára a két szövetség példája
21. vers
Mondjátok meg nekem ti, akik a törvény uralma alatt akartok lenni, nem halljátok, mit mond a törvény?
22. vers
Mert meg van írva, hogy Ábrahámnak két fia volt: az egyik a rabszolganőtől, a másik a szabad asszonytól.
→
1Móz 21,2;
1Móz 16,15
23. vers
De a rabszolganőtől való csak test szerint született, a szabad asszonytól való viszont az ígéret által.
24. vers
Ez képes beszéd, mert ezek az asszonyok két szövetséget jelentenek. Az egyik a Sínai-hegyi szövetség, amely szolgaságra szül: ez Hágár.
25. vers
Mert Hágár a Sínai-hegy Arábiában, megfelel a mostani Jeruzsálemnek, amely szolgaságban van fiaival együtt.
26. vers
De a mennyei Jeruzsálem szabad: ez a mi anyánk.
27. vers
Mert meg van írva: „Ujjongj, te meddő, aki nem szültél, vigadj és örvendj, aki nem vajúdtál, mert több a gyermeke az elhagyottnak, mint a férjes asszonynak.”
→
Ézs 54,1
28. vers
Ti pedig, testvéreim, Izsák módjára az ígéret gyermekei vagytok.
29. vers
De amint akkor a test szerint született üldözte a Lélek szerintit, úgy van ez most is.
→
1Móz 21,9
30. vers
De mit mond az Írás? „Űzd el a rabszolganőt és a fiát, mert nem örökölhet együtt a rabszolganő fia a szabad asszony fiával.”
→
1Móz 21,10
31. vers
Ezért tehát, testvéreim: mi nem a rabszolganő, hanem a szabad asszony gyermekei vagyunk.
Könyvek
