Pál levele a filippiekhez

4. fejezet

Fejezetek:

Keresztyén élet becsületben és örömben

Ezért tehát, testvéreim, akiket szeretek, és akik után vágyódom, örömöm és koronám, így maradjatok meg az Úrban, szeretteim!

2. vers

Evódiát intem, és Szintikhét is intem, hogy legyen közöttük egyetértés az Úrban.

3. vers

Sőt téged is kérlek, hűséges munkatársam, segíts nekik, akik együtt küzdöttek velem az evangéliumért, Kelemennel és a többi munkatársammal is, akiknek a neve benne van az élet könyvében.

4. vers

Örüljetek az Úrban mindenkor! Ismét mondom: örüljetek!

5. vers

A ti szelídségetek legyen ismert minden ember előtt! Az Úr közel!

6. vers

Semmiért se aggódjatok, hanem imádságban és könyörgésben mindenkor hálaadással tárjátok fel kéréseiteket Isten előtt;

7. vers

és Isten békessége, mely minden értelmet meghalad, meg fogja őrizni szíveteket és gondolataitokat Krisztus Jézusban.

8. vers

Egyébként pedig, testvéreim, ami igaz, ami tisztességes, ami igazságos, ami tiszta, ami szeretetre méltó, ami jó hírű, ha valami nemes és dicséretes, azt vegyétek figyelembe!

9. vers

Amit tanultatok és átvettetek, hallottatok és láttatok is tőlem, azt tegyétek, és veletek lesz a békesség Istene.

Köszönet a gyülekezet gondoskodásáért

10. vers

Nagy volt az örömöm az Úrban, hogy végre felbuzdultatok a velem való törődésre. Mert gondoskodtatok volna, de nem volt rá alkalmatok.

11. vers

Nem a nélkülözés mondatja ezt velem, mert én megtanultam, hogy elégedett legyek azzal, amim van.

12. vers

Tudok szűkölködni, és tudok bővölködni is, egészen be vagyok avatva mindenbe, jóllakásba és éhezésbe, bővölködésbe és nélkülözésbe egyaránt.

13. vers

Mindenre van erőm Krisztusban, aki megerősít engem.

14. vers

Mégis jól tettétek, hogy közösséget vállaltatok velem nyomorúságomban.

15. vers

Azt pedig tudjátok ti is, filippiek, hogy az evangélium hirdetésének kezdetén, amikor eltávoztam Makedóniából, az ajándékozás és elfogadás tekintetében egyetlen gyülekezet sem vállalt velem közösséget, csak ti egyedül,

→ 2Kor 11,9

16. vers

mert egyszer-másszor Thesszalonikába is küldtetek szükségleteimre.

→ ApCsel 17,1

17. vers

Nem mintha az ajándékot kívánnám, hanem azt kívánom, hogy bőségesen kamatozzék az a ti javatokra.

18. vers

Átvettem mindent, és bővelkedem. Megvan mindenem, miután megkaptam Epafroditosztól, ami tőletek jött jó illatú, kedves, Istennek tetsző áldozatként.

→ 2Móz 29,18

19. vers

Az én Istenem pedig be fogja tölteni minden szükségeteket az ő gazdagsága szerint dicsőséggel Krisztus Jézusban.

20. vers