Pál levele az efezusiakkoz
2. fejezet
A bűn miatt halottak életre keltése Krisztusban
1. vers
Titeket is életre keltett, akik halottak voltatok vétkeitek és bűneitek miatt,
→
Kol 2,13
2. vers
amelyekben egykor éltetek e világ életmódja szerint; igazodva a levegő birodalmának fejedelméhez, ahhoz a lélekhez, amely most az engedetlenség fiaiban működik.
3. vers
Egykor mi is mindnyájan közöttük éltünk testünk kívánságaival, követtük a test és az érzékek hajlamait, és a harag fiai voltunk természetünknél fogva, éppen úgy, mint a többiek.
4. vers
De Isten, gazdag lévén irgalomban, az ő nagy szeretetéért, amellyel minket szeretett,
5. vers
hogy minket is, akik halottak voltunk a vétkek miatt, életre keltett Krisztussal együtt – kegyelemből van üdvösségetek! –
6. vers
és vele együtt feltámasztott, és a mennyei világba ültetett Krisztus Jézusban,
7. vers
hogy megmutassa az eljövendő világban kegyelmének mérhetetlen gazdagságát irántunk való jóságából Krisztus Jézusban.
→
5Móz 9,6;
Zsolt 22,31
8. vers
Hiszen kegyelemből van üdvösségetek hit által, és ez nem tőletek van: Isten ajándéka;
9. vers
nem cselekedetekért, hogy senki se dicsekedjék.
10. vers
Mert az ő alkotása vagyunk, akiket Krisztus Jézusban jó cselekedetekre teremtett, amelyeket előre elkészített Isten, hogy azok szerint éljünk.
→
Zsolt 100,3;
2Kor 5,17
Krisztus a maga testében egyesíti Isten új népét
11. vers
Emlékezzetek tehát arra, hogy ti egykor pogányok voltatok, úgynevezett körülmetéletlenek a körülmetéltek szerint, akik viszont azért nevezik magukat így, mert testükön emberkéz által körül vannak metélve.
12. vers
Ti abban az időben Krisztus nélkül éltetek, Izráel közösségétől elkülönítve, és mint az ígéret szövetségein kívül álló idegenek, reménység nélkül és Isten nélkül éltetek a világban.
13. vers
Most pedig Krisztus Jézusban ti, akik egykor távol voltatok, közel kerültetek Krisztus vére által.
14. vers
Mert ő a mi békességünk, aki a két nemzetséget eggyé tette, és az ő testében lebontotta az elválasztó falat, az ellenségeskedést,
15. vers
miután a tételes parancsolatokból álló törvényt érvénytelenné tette, hogy békességet szerezve a kettőt egy új emberré teremtse önmagában.
→
Kol 2,14
16. vers
Megbékéltette mindkettőt egy testben Istennel a kereszt által, miután megölte az ellenségeskedést önmagában,
→
Kol 1,20
17. vers
és eljött, békességet hirdetett nektek, a távoliaknak, és békességet a közelieknek.
→
Ézs 57,19
18. vers
Mert általa van szabad utunk mindkettőnknek egy Lélekben az Atyához.
20. vers
Mert ráépültetek az apostolok és a próféták alapjára, a sarokkő pedig maga Krisztus Jézus,
21. vers
akiben az egész épület egybeilleszkedik, és szent templommá növekszik az Úrban,
22. vers
és akiben ti is együtt épültök Isten hajlékává a Lélek által.
Könyvek
