Dániel próféta könyve

12. fejezet


Fejezetek:


Jövendölés a próbatétel végéről és a feltámadásról


1. vers

Abban az időben eljön Mihály, a nagy vezér, aki a te néped mellett áll. Nyomorúságos idő lesz az, amilyen nem volt, mióta népek vannak, addig az időig. De abban az időben megmenekül néped, mindaz, aki be lesz írva a könyvbe.

2Móz 32,32; Dán 10,13; Mt 24,21; Júd 1,9; Jel 12,7


2. vers

Azok közül, akik a föld porában alszanak, sokan felébrednek majd: némelyek örök életre, némelyek gyalázatra és örök utálatra.

Jn 5,29


3. vers

Az értelmesek fényleni fognak, mint a fénylő égbolt, és akik sokakat igazságra vezettek, mint a csillagok, mindörökké.

Ézs 53,11; Dán 11,33; Mt 13,43


4. vers

Te pedig, Dániel, tartsd titokban ezeket az igéket, és pecsételd le ezt a könyvet a végső időkig. Sokan tévelyegnek majd, de az ismeret gyarapodik.

Ézs 8,16; Dán 8,26; Jel 10,4


5. vers

Azután én, Dániel, láttam, hogy még ketten állnak ott: egyikük a folyam innenső oldalán, a másik pedig a túlparton.


6. vers

Az egyik megkérdezte a gyolcsruhába öltözött férfit, aki ott állt a folyam vize mellett: Mikor fognak bekövetkezni ezek a csodálatos dolgok?

Dán 10,5


7. vers

Hallottam, hogy a gyolcsruhába öltözött férfi, aki ott állt a folyam vize fölött, jobbját és balját az égre emelve megesküdött az Örökké Élőre: Egy időszak meg két időszak és egy fél időszak múlva! Mert amikor véget ér a szent nép megrontójának hatalma, mindezek beteljesednek.

Dán 7,25; Jel 10,5


8. vers

Hallottam ugyan, de nem értettem, ezért megkérdeztem: Uram, mi lesz végül mindebből?


9. vers

Ő így válaszolt: Menj el, Dániel, mert ezek az igék titkosak, és le vannak pecsételve a végső időkig.


10. vers

Sokan megtisztulnak, fehérek és kipróbáltak lesznek, a bűnösök pedig bűnösök maradnak. A bűnösök közül senki sem érti meg, de az értelmesek megértik.

Dán 11,33; Dán 12,3


11. vers

Attól fogva, hogy megszüntették a mindennapi áldozatot, és felállították az iszonyatos bálványt, ezerkétszázkilencven nap telik el.

Dán 8,11; Dán 9,27; Dán 11,31


12. vers

Boldog, aki állhatatos marad, és megéri az ezerháromszázharmincöt nap végét.


13. vers

Te pedig menj a vég felé! Elpihensz majd, de fölkelsz kijelölt sorsodra a végső napon!

Fejezetek:


Könyvek