Mózes ötödik könyve
24. fejezet
A házassági elválás
1. vers
Ha valaki feleségül vesz egy lányt, és a férje lesz, de később nem találja kedvére valónak, mert valami ellenszenveset talál benne, akkor írjon válólevelet, adja azt az asszony kezébe, és úgy bocsássa el a házától.
→
Mt 5,31;
Mt 19,7;
Mk 10,4
2. vers
Ha az elmegy a házától, majd hozzámegy feleségül valaki máshoz,
3. vers
de a második férje is meggyűlöli, válólevelet ír neki, a kezébe adja, és elbocsátja a házától, vagy ha meghal a második férj, aki feleségül vette,
4. vers
akkor az első férje, aki elbocsátotta, nem veheti újra feleségül, mert az ő számára tisztátalanná vált az asszony. Utálatos dolog az ilyen az Úr előtt. Ne kövess el ilyen vétket azon a földön, amelyet Istened, az Úr ad neked örökségül!
→
Jer 3,1
5. vers
Ha valaki új házas, ne vonuljon hadba, és ne vessenek rá semmiféle terhet. Maradjon otthon kötelezettség nélkül egy évig, és legyen boldog a feleségével, akit elvett.
→
5Móz 20,7
Az emberszeretet különböző törvényei
6. vers
Ne vegyen zálogba senki kézimalmot vagy felső malomkövet, mert életet venne zálogba!
7. vers
Ha valakit rajtakapnak azon, hogy elrabol egy embert testvérei, Izráel fiai közül, és erőszakkal magánál tartja vagy eladja, az ilyen rabló haljon meg! Így takarítsd ki a gonoszt a magad köréből!
→
2Móz 21,16
8. vers
Vigyázz arra, hogy a poklos kiütésnél gondosan megtartsd és teljesítsd mindazt, amire a lévita papok tanítanak. Tartsátok meg és teljesítsétek, amit megparancsoltam nekik!
→
3Móz 13
9. vers
Emlékezz vissza, hogy mit tett Istened, az Úr Mirjámmal útközben, amikor kijöttetek Egyiptomból!
→
4Móz 12,10
10. vers
Ha kölcsönadsz valamit felebarátodnak, ne menj be a házába, hogy zálogot végy tőle!
11. vers
Állj meg kint, és az az ember, akinek kölcsönt adtál, maga vigye ki hozzád a zálogot.
12. vers
De ha nincstelen az az ember, ne feküdj le a zálogba vett ruhájában,
13. vers
hanem napnyugtakor add vissza neki a zálogot, hogy a saját felsőruhájában fekhessen le. Ő áldani fog téged, te pedig igaz leszel Istened, az Úr előtt.
→
2Móz 22,25;
Ám 2,8
14. vers
Ne zsákmányold ki a nincstelen és szegény napszámost, akár a testvéred, akár olyan jövevény, aki országodban, a te lakóhelyeiden él.
→
3Móz 19,13;
Mt 20,8;
Jak 5,4
15. vers
Még aznap add ki a bérét, mielőtt lemegy a nap, mert nincstelen ő, és sóvárog utána: ne kiáltson az Úrhoz miattad, mert akkor vétek fog terhelni.
16. vers
Ne kelljen meghalniuk az apáknak a fiakért, a fiaknak se kelljen meghalniuk az apákért; mindenkinek csak a maga vétkéért kelljen meghalnia!
→
2Kir 14,6;
Ez 18,20
18. vers
Emlékezz arra, hogy szolga voltál Egyiptomban, de kiváltott onnan téged Istened, az Úr. Ezért parancsolom neked, hogy így cselekedj.
→
5Móz 5,15
19. vers
Ha learatod gabonádat a mezőn, és ottfelejtesz egy kévét a mezőn, ne menj vissza fölvenni! Legyen az a jövevényé, az árváé és az özvegyé: így megáldja majd Istened, az Úr kezed minden munkáját.
→
3Móz 19,9;
3Móz 23,22;
Ruth 2,2
20. vers
Ha levered olajfádról a termést, utána már ne szedegess róla: legyen az a jövevényé, az árváé és az özvegyé!
21. vers
Ha leszüreteled szőlődet, utána azt már ne böngészd végig: legyen az a jövevényé, az árváé és özvegyé.
22. vers
Emlékezz arra, hogy szolga voltál Egyiptomban! Ezért parancsolom neked, hogy így cselekedj.
Könyvek
