A krónikák első könyve
16. fejezet
1. vers
Az Isten ládáját bevitték, és odatették annak a sátornak a közepére, amelyet Dávid vont fel. Akkor égőáldozatokat és békeáldozatokat mutattak be az Isten színe előtt.
2. vers
Miután Dávid bemutatta az égőáldozatokat és a békeáldozatokat, megáldotta a népet az Úr nevében.
3. vers
Majd minden izráeli férfinak és nőnek osztott egy-egy darab kenyeret, préselt datolyát és aszú szőlőt.
Dávid lévitákat rendel a szövetségládához
4. vers
Dávid szolgálattevő lévitákat rendelt az Úr ládája mellé szolgálatra, hogy hirdessék, magasztalják és dicsérjék az Urat, Izráel Istenét.
5. vers
Ászáf volt a vezetőjük, a helyettese Zekarjá, továbbá Jeíél, Semírámót, Jehíél, Mattitjá, Elíáb, Benájá és Óbéd-Edóm. Jeíél lanton és citerán, Ászáf pedig cintányéron játszott.
→
1Krón 15,17
6. vers
Benájá és Jahazíél papok voltak az állandó harsonások az Úr szövetségládája előtt.
→
4Móz 10,8
7. vers
Azon a napon bízta meg először Dávid Ászáfot és annak rokonságát, hogy magasztalják az Urat.
Dávid hálaadó éneke
8. vers
Adjatok hálát az Úrnak, hívjátok segítségül nevét, hirdessétek tetteit a népek közt!
9. vers
Énekeljetek, zengjetek zsoltárt neki, emlegessétek minden csodáját!
10. vers
Dicsőítsétek szent nevét, szívből örüljenek, akik keresik az Urat!
11. vers
Folyamodjatok az Úrhoz, az ő hatalmához, keressétek orcáját szüntelen!
12. vers
Emlékezzetek csodatetteire, amelyeket véghezvitt, csodáira és döntéseire,
13. vers
ti, Izráel utódai, kik szolgái vagytok, Jákóbnak fiai, kiket kiválasztott!
14. vers
Ő, az Úr, a mi Istenünk, az egész földnek szólnak döntései.
15. vers
Örökké emlékezik szövetségére, ezer nemzedéken át is az adott szavára,
16. vers
amelyet Ábrahámmal kötött, ahogy Izsáknak megesküdött.
17. vers
Jákób elé tárta, elrendelte, Izráelnek örök szövetségül:
18. vers
Neked adom – mondta – Kánaán földjét kiosztott örökségül!
19. vers
Akkor még alig néhányan voltatok, kevesen éltetek ott mint jövevények.
20. vers
Nemzettől nemzetig vándoroltak, egyik országból a másik néphez.
21. vers
De senkinek sem engedte elnyomni őket, sőt királyokat is megintett miattuk:
22. vers
Ne nyúljatok fölkentjeimhez, prófétáimat se bántsátok!
23. vers
Énekelj az Úrnak, te egész föld! Hirdessétek szabadítását nap mint nap!
24. vers
Beszéljétek el dicsőségét a nemzeteknek, csodáit minden népnek!
25. vers
Mert nagy az Úr, méltó, hogy dicsérjék, félelmetesebb minden istennél.
26. vers
Hiszen a népek istenei csak bálványok, az Úr pedig az ég alkotója.
27. vers
Fenség és méltóság jár előtte, erő és öröm van lakóhelyén.
28. vers
Népek törzsei! Magasztaljátok az Urat! Magasztaljátok az Úr dicsőségét és hatalmát!
29. vers
Magasztaljátok az Úr dicső nevét, ajándékot hozva jöjjetek színe elé! Boruljatok le az Úr előtt szent öltözetben!
30. vers
Reszkess tőle, te egész föld! Szilárdan áll a világ, nem inog.
31. vers
Örüljön az ég, örvendjen a föld, és mondják el a népeknek, hogy uralkodik az Úr!
32. vers
Zúgjon a tenger a benne levőkkel, vigadjon a mező és minden, ami rajta van!
33. vers
Ujjongnak majd az erdő fái az Úr előtt, amikor eljön, hogy ítélkezzék a földön.
35. vers
Mondjátok: Segíts meg minket, szabadító Istenünk, ments meg és gyűjts össze a népek közül, hogy hálát adhassunk szent nevednek, és dicsőítve magasztalhassunk téged!
36. vers
Áldott az Úr, Izráel Istene öröktől fogva mindörökre!És az egész nép így felelt: Ámen! Dicséret az Úrnak!
A szövetségláda állandó őrei
37. vers
Otthagyta azért Dávid az Úr szövetségládája előtt Ászáfot és rokonságát, hogy állandóan végezzék a szolgálatot a ládánál a mindennapi rend szerint,
38. vers
továbbá Óbéd-Edómot és hatvannyolc rokonát. Óbéd-Edóm, Jedútún fia és Hószá voltak a kapuőrök.
39. vers
Cádók főpapot és annak rokonait, a papokat az Úr hajléka előtt hagyta a gibeóni áldozóhalmon,
→
1Krón 21,29
40. vers
hogy égőáldozatot mutassanak be állandóan az Úrnak az égőáldozati oltáron: reggel meg este egészen úgy, ahogyan meg van írva az Úr törvényében, amelyet Izráelnek parancsolt.
→
2Móz 29,38
41. vers
Velük volt Hémán, Jedútún és a többi kiválasztott is, akiket név szerint jelöltek ki, hogy így adjanak hálát az Úrnak: Örökké tart szeretete!
→
1Krón 25,1
42. vers
Hémánnál és Jedútúnnál voltak a harsonák, a cintányérok és az istenes énekeket kísérő hangszerek. Jedútún fiai a kapunál voltak.
43. vers
Azután hazament az egész nép. Dávid is hazament, hogy megáldja háza népét.
→
2Sám 6,19
Könyvek
