A krónikák első könyve
11. fejezet
Izráel Dávidot teszi királlyá
1. vers
Ezután egész Izráel összegyűlt Dávidhoz Hebrónba, és ezt mondta: Nézd, mi a csontod és húsod vagyunk!
2. vers
Azelőtt is, amikor még Saul volt a király, te vezetted harcba és hoztad vissza Izráelt, és ezt mondta neked Istened, az Úr: Te leszel népemnek, Izráelnek a pásztora, te leszel népemnek, Izráelnek a fejedelme!
→
Zsolt 78,70
3. vers
Megjelentek tehát Izráel vénei a király előtt Hebrónban, és Dávid szövetséget kötött velük Hebrónban az Úr színe előtt. Ők pedig fölkenték Dávidot Izráel királyává, ahogyan kijelentette Sámuel által az Úr.
→
1Sám 16,12
Dávid Jeruzsálemet teszi fővárosává
4. vers
Ezután Dávid egész Izráellel együtt elment Jeruzsálem, azaz Jebúsz alá, ahol a jebúsziak voltak az ország őslakói.
5. vers
Jebúsz lakói ezt mondták Dávidnak: Ide ugyan nem jössz be! Dávid azonban elfoglalta Sion sziklavárát, és ez lett Dávid városa.
6. vers
Azt mondta Dávid: Aki elsőnek vág le egy jebúszit, az lesz a fővezér! Mivel elsőnek Jóáb, Cerújá fia jutott föl, ő lett a fővezér.
7. vers
Azután letelepedett Dávid a sziklavárban, ezért nevezték el azt Dávid városának.
8. vers
És Dávid kiépítette a várost körös-körül, a Milló-erődöt és környékét, Jóáb pedig a város többi részét állította helyre.
9. vers
Dávid egyre jobban emelkedett, mert vele volt a Seregek Ura.
Dávid vitézei
10. vers
Ezek voltak Dávid legkiválóbb vitézei, akik támogatták őt az uralkodásban, és egész Izráellel együtt királlyá tették az Úr igéje szerint, melyet Izráelről mondott.
→
1Krón 27,1
11. vers
Ezek voltak szám szerint Dávid vitézei: Josobám, Hakmóní fia, egy főtiszt, aki úgy forgatta a lándzsáját, hogy egy alkalommal háromszáz embert döfött le.
12. vers
Azután Eleázár, az ahóhi Dódónak a fia, egyike a három vitéznek.
13. vers
Ő volt Dávid mellett Efesz-Dammímban, ahova a filiszteusok harcra gyülekeztek. A mező egy darabja árpával volt ott bevetve. Amikor a hadinép megfutamodott a filiszteusok előtt,
14. vers
ők megálltak annak a darab földnek a közepén, megvédték azt, és megverték a filiszteusokat. Így adott az Úr nagy győzelmet.
15. vers
Egyszer a harminc vezér közül hárman elmentek Dávidhoz a kősziklára, az Adullám-barlangba, amikor a filiszteusok serege a Refáím-völgyben táborozott.
16. vers
Dávid akkor a sziklavárban volt, a filiszteusok előőrse pedig ugyanakkor Betlehemnél.
17. vers
Dávid eltikkadt, és ezt mondta: Ó, bárcsak valaki vizet hozna nekem a betlehemi kútból, onnan a kapu mellől!
18. vers
Erre ez a három ember áttört a filiszteus táboron, vizet merített Betlehemben a kapu melletti kútból, elhozták, és odavitték Dávidnak. Dávid azonban nem akarta meginni, hanem kiöntötte áldozatul az Úrnak,
→
1Sám 7,6
19. vers
és ezt mondta: Isten mentsen meg attól, hogy ilyet tegyek! Igyam meg azoknak az embereknek a vérét, akik kockára tették az életüket?! Mert az életüket tették kockára, amikor azt elhozták. Ezért nem akarta meginni. Ilyeneket vitt véghez ez a három vitéz.
20. vers
Abísaj, Jóáb testvére volt ennek a háromnak a parancsnoka. Ő úgy forgatta a lándzsáját, hogy háromszáz embert döfött le. Ő volt a leghíresebb a három közül.
21. vers
A három közül a másik kettőnél tekintélyesebb volt, ezért lett a parancsnokuk, de a hárommal nem ért föl.
22. vers
A Kabceélból való Benájá, Jójádá fia is kiváló ember volt, és nagy tetteket vitt véghez. Ő vágta le Móáb két bajnokát. Ő ment le egy verembe, és megölt egy oroszlánt, amikor egyszer hó esett.
23. vers
Ugyanő vágott le egy öt könyök magas egyiptomi embert, bár az egyiptomi kezében akkora lándzsa volt, mint a szövőszék tartófája. Ő meg csak bottal ment rá, de kiragadta az egyiptomi kezéből a lándzsát, és a saját lándzsájával ölte meg.
24. vers
Ilyeneket vitt véghez Benájá, Jójádá fia. Ő is nevezetes volt, mint az a három vitéz.
25. vers
Tekintélyes volt a harminc között, de a háromnak nem ért a nyomába. Dávid a testőrök vezetőjévé tette.
26. vers
Kiváló vitézek voltak: Aszáél, Jóáb testvére, Elhánán, a betlehemi Dódó fia,
27. vers
a haróri Sammót, a pelóni Helec,
28. vers
a tekóai Írá, Ikkés fia, az anátóti Abíezer,
29. vers
a húsái Szibbekaj, az ahóhi Ílaj,
30. vers
a netófái Mahraj, a netófái Héled, Baaná fia,
31. vers
a benjámini Gibeából való Ítaj, Ríbaj fia, a pirátóni Benájá,
32. vers
a nahalé-gaasi Húraj, az arbai Abíél,
33. vers
a baharúmi Azmávet, a saalbóni Eljahbá,
34. vers
a gizóni Hásém fiai, a harári Jónátán, Ságé fia,
35. vers
a harári Ahíám, Szákár fia, Elífal, Úr fia,
36. vers
a mekérai Héfer, a pelóni Ahijjá,
37. vers
a karmeli Hecró, Naaraj, Ezbaj fia,
38. vers
Jóél, Nátán testvére, Mibhár, Hagrí fia,
39. vers
az ammóni Celek meg a béróti Nahraj, Jóábnak, Cerújá fiának a fegyverhordozója,
42. vers
Adíná, a rúbeni Sízá fia, a rúbeniek egyik főembere és vele még harmincan;
43. vers
Hánán, Maaká fia, és a mitni Jósáfát,
44. vers
az asterái Uzzijjá, az aróéri Hótám fiai: Sámá és Jeíél,
45. vers
Simrí fia, Jedíaél és testvére, a tíci Jóhá,
46. vers
a mahavimi Elíél, Elnaam fiai: Jeríbaj és Jósavjá, a móábi Jitmá,
47. vers
Elíél, Óbéd és a mecóbájái Jaaszíél.
Könyvek
