A Zsoltárok könyve
Salmo 22
Az igaz ember szenvedése és szabadulása
verso 1
A karmesternek: „A hajnali szarvas” kezdetű ének dallamára. Dávid zsoltára.
verso 2
Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem? Távol van tőlem a segítség, pedig jajgatva kiáltok!
→
Mt 27,46
verso 3
Istenem! Hívlak nappal, de nem válaszolsz, éjszaka is, de nem tudok elcsendesedni.
→
Jób 19,7
verso 4
Pedig te szent vagy, trónodon ülsz, rólad szólnak Izráel dicséretei.
verso 6
Hozzád kiáltottak segítségért, és megmenekültek, benned bíztak, és nem szégyenültek meg.
verso 7
De én féreg vagyok, nem ember, gyaláznak az emberek, és megvet a nép.
→
Ézs 53,2
verso 8
Gúnyolódnak rajtam mind, akik látnak, ajkukat biggyesztik, fejüket csóválják:
→
Mt 27,39
verso 9
Az Úrra bízta magát, mentse hát meg őt, szabadítsa meg, hiszen kedvelte!
verso 10
Te hoztál ki engem anyám méhéből, biztonságba helyeztél anyám emlőin.
verso 11
Már anyám ölében is rád voltam utalva, anyám méhében is te voltál Istenem.
verso 12
Ne légy tőlem távol, mert közel van a baj, és nincs, aki segítsen!
verso 13
Hatalmas bikák vettek körül, bekerítettek a básáni bivalyok.
verso 14
Föltátották rám szájukat, mint a marcangoló, ordító oroszlán.
verso 15
Szétfolytam, mint a víz, kificamodtak a csontjaim. Szívem, mint a viasz, megolvadt bensőmben.
verso 16
Torkom kiszáradt, mint a cserép, nyelvem az ínyemhez tapadt, a halál porába fektettél.
→
Jn 19,28
verso 17
Mert kutyák vettek körül engem, gonoszok bandája kerített be, átlyukasztották kezemet, lábamat.
verso 18
Megszámlálhatnám minden csontomat, ők pedig csak bámulnak, néznek rám.
verso 20
Ó, Uram, ne légy távol, erősségem, siess segítségemre!
verso 21
Ments meg engem a fegyvertől, életemet a kutyák hatalmából!
verso 22
Szabadíts meg az oroszlán szájából és a bivalyok szarvai közül engem, nyomorultat!
verso 24
Kik az Urat félitek, dicsérjétek őt, Jákób utódai, mind dicsőítsétek őt! Rettegjetek tőle, Izráel utódai, mind!
verso 25
Mert nem veti meg és nem utálja az elesettek nyomorúságát, nem rejti el orcáját előlük, segélykiáltásukat meghallgatja.
→
Zsolt 34,7
verso 26
Rólad szól dicséretem a nagy gyülekezetben, teljesítem fogadalmaimat az istenfélők előtt.
verso 27
Esznek az alázatosak, és jóllaknak, dicsérik az Urat, akik őt keresik. Szívetek legyen vidám mindenkor!
→
Zsolt 69,33
verso 29
Mert az Úré a királyi hatalom, ő uralkodik a népeken.
verso 30
Csak előtte borulnak le a földi hatalmasságok, térdet hajt előtte minden halandó, aki nem tudja életét megtartani.
verso 31
Az utódok szolgálják őt, beszélnek az Úrról a jövő nemzedéknek.
verso 32
Jönnek, és a születendő népnek hirdetik majd, hogy igaz, amit ő tesz.
Libros
