Máté evangéliuma
capítulo 26
Jézus utoljára szól szenvedéséről
verso 1
Amikor Jézus befejezte mindezeket a beszédeket, így szólt tanítványaihoz:
verso 2
Tudjátok, hogy két nap múlva lesz a páska ünnepe, és az Emberfia átadatik, hogy megfeszíttessék.
→
2Móz 12,1
verso 3
Ekkor összegyűltek a főpapok és a nép vénei Kajafás főpap palotájában,
verso 4
és elhatározták, hogy Jézust csellel elfogják, és megölik.
verso 5
De ezt mondták: Ne az ünnepen, nehogy zavargás legyen a nép között.
Jézus megkenetése Betániában
verso 6
Amikor pedig Jézus Betániában, a leprás Simon házában volt,
verso 7
odament hozzá egy asszony, akinél egy alabástromtartóban drága olaj volt, és ráöntötte az asztalnál ülő Jézus fejére.
verso 8
Amikor látták ezt a tanítványai, bosszankodtak, és ezt mondták: Mire való ez a pazarlás?
verso 9
Hiszen el lehetett volna ezt adni sok pénzért, és odaadni a szegényeknek.
verso 10
Amikor ezt Jézus észrevette, megkérdezte tőlük: Miért bántjátok ezt az asszonyt? Hiszen jót tett velem,
verso 11
mert a szegények mindig veletek lesznek, de én nem leszek mindig veletek.
→
5Móz 15,11
verso 12
Mert amikor ezt az olajat a testemre öntötte, a temetésemre készített elő.
verso 13
Bizony mondom nektek, hogy bárhol hirdetik majd az evangéliumot az egész világon, amit ez az asszony tett, azt is elmondják majd az ő emlékezetére.
Júdás elárulja Jézust
verso 14
Akkor a tizenkettő közül egy, akit Iskáriótes Júdásnak hívtak, elment a főpapokhoz,
verso 15
és így szólt: Mit adnátok nekem, ha kezetekbe adnám őt? Azok pedig harminc ezüstöt fizettek neki.
→
Zak 11,12
verso 16
Ettől fogva kereste az alkalmat, hogy elárulja őt.
Az utolsó vacsora
verso 17
A kovásztalan kenyerek első napján odamentek a tanítványok Jézushoz, és megkérdezték tőle: Hol akarod megenni a páskavacsorát, hol készítsük el?
verso 18
Ő ezt válaszolta: Menjetek a városba egy bizonyos emberhez, és mondjátok neki: A Mester üzeni: Az én időm közel van, nálad tartom meg a páskavacsorát tanítványaimmal.
verso 19
A tanítványok úgy tettek, amint Jézus parancsolta nekik, és elkészítették a páskavacsorát.
verso 20
Amikor beesteledett, asztalhoz telepedett a tizenkét tanítvánnyal.
verso 21
Miközben ettek, így szólt: Bizony mondom nektek, hogy közületek egy el fog árulni engem.
verso 22
Ekkor nagyon elszomorodtak, és egyenként kezdték kérdezni tőle: Talán csak nem én vagyok az, Uram?
verso 23
Ő pedig így válaszolt: Aki velem együtt mártja kezét a tálba, az árul el engem.
verso 24
Az Emberfia elmegy, amint meg van írva róla, de jaj annak az embernek, aki az Emberfiát elárulja: jobb lett volna annak az embernek, ha meg sem születik.
verso 25
Megszólalt Júdás is, az áruló, és ezt kérdezte: Talán csak nem én vagyok az, Mester? Ő azt felelte neki: Te mondtad.
verso 26
Miközben ettek, Jézus vette a kenyeret, áldást mondott, és megtörte, a tanítványoknak adta, és ezt mondta: Vegyétek, egyétek, ez az én testem!
verso 27
Azután vette a poharat, és hálát adva nekik adta, és ezt mondta: Igyatok ebből mindnyájan,
verso 29
De mondom nektek, nem iszom mostantól fogva a szőlőtőnek ebből a terméséből ama napig, amelyen majd újat iszom veletek Atyám országában.
Az Olajfák hegyén
verso 31
Akkor így szólt hozzájuk Jézus: Mindnyájan megbotránkoztok bennem ezen az éjszakán, mert meg van írva: „Megverem a pásztort, és elszélednek a nyáj juhai.”
→
Zak 13,7
verso 32
De miután feltámadtam, előttetek megyek Galileába.
verso 33
Ekkor Péter így szólt hozzá: Ha mindenki megbotránkozik is benned, én soha meg nem botránkozom.
verso 34
Jézus ezt mondta neki: Bizony mondom neked, hogy ezen az éjszakán, mielőtt a kakas megszólal, háromszor tagadsz meg engem.
verso 35
Péter így válaszolt: Ha meg is kell halnom veled, akkor sem tagadlak meg. Ugyanígy beszélt a többi tanítvány is.
A Gecsemáné-kertben
verso 36
Akkor elment velük Jézus egy helyre, amelyet Gecsemánénak hívtak, és így szólt tanítványaihoz: Üljetek le itt, amíg elmegyek, és amott imádkozom.
verso 37
Maga mellé vette Pétert és Zebedeus két fiát, azután szomorkodni és gyötrődni kezdett.
→
Zsid 5,7
verso 38
Akkor így szólt hozzájuk: Szomorú az én lelkem mindhalálig: maradjatok itt, és virrasszatok velem!
verso 39
Egy kissé továbbment, arcra borult, és így imádkozott: Atyám, ha lehetséges, távozzék el tőlem ez a pohár; mindazáltal ne úgy legyen, ahogyan én akarom, hanem amint te.
verso 40
Amikor visszament a tanítványokhoz, alva találta őket, és így szólt Péterhez: Nem tudtatok egy órát sem virrasztani velem?
verso 41
Virrasszatok, és imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek: a lélek ugyan kész, de a test erőtlen.
verso 42
Másodszor is elment, és így imádkozott: Atyám, ha nem távozhat el tőlem ez a pohár, hanem ki kell innom, legyen meg a te akaratod.
verso 43
Amikor visszament, ismét alva találta őket, mert elnehezült a szemük.
verso 44
Otthagyta őket, újra elment, és harmadszor is imádkozott ugyanazokkal a szavakkal.
verso 45
Azután visszatért a tanítványokhoz, és így szólt hozzájuk: Aludjatok tovább és pihenjetek! Íme, eljött az óra, és az Emberfia bűnösök kezébe adatik.
verso 46
Ébredjetek, menjünk! Íme, közel van az, aki engem elárul.
Jézus elfogatása
verso 47
Még beszélt, amikor megjött Júdás, egy a tizenkettő közül, és nagy sokaság jött vele kardokkal és botokkal a főpapoktól és a nép véneitől.
verso 48
Az árulója ezt a jelet adta nekik: Akit megcsókolok, ő az, őt fogjátok el!
verso 49
És azonnal Jézushoz lépett, és így szólt: Üdvöz légy, Mester! – és megcsókolta őt.
verso 50
Jézus ezt mondta neki: Barátom, ezért jöttél! Akkor odamentek, megragadták Jézust, és elfogták.
verso 51
Egy pedig azok közül, akik Jézussal voltak, a kardjához kapott, kirántotta azt, lesújtott a főpap szolgájára, és levágta a fülét.
verso 52
Ekkor így szólt hozzá Jézus: Tedd vissza kardodat a helyére, mert akik kardot fognak, kard által vesznek el.
verso 53
Vagy azt gondolod, hogy nem kérhetném meg Atyámat, hogy adjon mellém most tizenkét sereg angyalnál is többet?
verso 54
De akkor miképpen teljesednének be az Írások, hogy ennek így kell történnie?
verso 55
Abban az órában így szólt Jézus a sokasághoz: Mint valami rabló ellen, úgy vonultatok ki kardokkal és botokkal, hogy elfogjatok engem! Mindennap a templomban ültem és tanítottam, és nem fogtatok el.
verso 56
Mindez pedig azért történt, hogy beteljesedjenek a próféták írásai. Akkor a tanítványok mind elhagyták őt, és elfutottak.
Jézus a nagytanács előtt
verso 57
Azok pedig, akik elfogták Jézust, elvitték Kajafáshoz, a főpaphoz, ahol összegyűltek az írástudók és a vének.
verso 58
Péter távolról követte őt egészen a főpap palotájáig, bement az udvarra, és ott ült a szolgákkal, hogy lássa, mi lesz ennek a vége.
verso 59
A főpapok pedig és az egész nagytanács hamis tanúvallomást kerestek Jézus ellen, hogy halálra adhassák,
verso 60
de nem találtak, pedig sok hamis tanú állt elő. Végül előálltak ketten,
verso 61
akik azt állították, hogy Jézus ezt mondta: Le tudom rombolni az Isten templomát, és három nap alatt fel tudom építeni.
→
Jn 2,19
verso 62
A főpap felállt, és így szólt hozzá: Semmit sem felelsz arra, amit ezek ellened vallanak?
verso 63
Jézus azonban hallgatott. A főpap azt mondta neki: Az élő Istenre kényszerítelek, mondd meg nekünk, vajon te vagy-e a Krisztus, az Isten Fia!
verso 64
Jézus így felelt: Te mondtad. Sőt, azt mondom nektek: mostantól fogva meglátjátok az Emberfiát, amint a Hatalmas jobbján ül, és eljön az ég felhőin.
→
Dán 7,13;
ApCsel 7,56
verso 65
A főpap ekkor megszaggatta ruháját, és így szólt: Istent káromolta! Mi szükségünk van még tanúkra? Íme, most hallottátok az istenkáromlást.
verso 67
Azután szembeköpték, arcul ütötték, mások pedig bottal verték,
verso 68
és ezt mondták: Prófétáld meg nekünk, Krisztus, ki ütött meg téged!
Péter megtagadja Jézust
verso 69
Péter pedig kinn ült az udvaron. Odament hozzá egy szolgálóleány, és így szólt: Te is a galileai Jézussal voltál.
verso 70
Ő azonban tagadta mindenki előtt, és ezt mondta: Nem tudom, mit beszélsz.
verso 71
Mikor pedig kiment a kapuba, meglátta őt egy másik szolgálóleány, és ezt mondta az ott levőknek: Ez a názáreti Jézussal volt.
verso 72
Ő ismét tagadta: Esküszöm, hogy nem ismerem azt az embert.
verso 73
Kis idő múlva az ott álldogálók mentek oda, és így szóltak Péterhez: Bizony, közülük való vagy te is, hiszen a beszéded is elárul téged.
verso 74
Akkor átkozódni és esküdözni kezdett: Nem ismerem azt az embert. És nyomban megszólalt a kakas.
verso 75
Péter visszaemlékezett Jézus szavára, aki azt mondta neki: Mielőtt megszólal a kakas, háromszor tagadsz meg engem. Azután kiment onnan, és keserves sírásra fakadt.
Libros
