Máté evangéliuma
capítulo 13
A magvető
verso 1
Azon a napon kiment Jézus a házból, és leült a tenger partján,
verso 2
de nagy sokaság gyűlt köré, ezért hajóba szállt, és leült; az egész sokaság pedig a parton állt.
verso 3
Azután elmondott nekik sok mindent példázatokban: Íme, kiment a magvető vetni,
verso 4
és amint vetette a magot, néhány az útfélre esett, jöttek a madarak, és felkapkodták azokat.
verso 5
Más magok köves helyre estek, ahol kevés volt a föld, és azonnal kihajtottak, mert nem voltak mélyen a földben;
verso 6
de amikor a nap felkelt, megperzselődtek, és mivel nem volt gyökerük, kiszáradtak.
verso 7
Más magok tövisek közé estek, és amikor a tövisek megnőttek, megfojtották azokat.
verso 8
A többi viszont jó földbe esett, és termést hozott: az egyik százannyit, a másik hatvanannyit, a harmadik harmincannyit.
verso 10
A tanítványok odamentek hozzá, és megkérdezték tőle: Miért beszélsz nekik példázatokban?
verso 11
Ő így válaszolt: Mert nektek megadatott, hogy ismerjétek a mennyek országának titkait, azoknak pedig nem adatott meg.
verso 12
Mert akinek van, annak adatik, és bővelkedik, akinek pedig nincs, attól még az is elvétetik, amije van.
verso 13
Azért beszélek nekik példázatokban, mert látván nem látnak, és hallván nem hallanak, és nem értenek,
verso 14
és beteljesedik rajtuk Ézsaiás jövendölése: „Hallván halljatok, de ne értsetek, látván lássatok, de ne ismerjetek!
→
Ézs 6,9;
ApCsel 28,26
verso 15
Mert megkövéredett e nép szíve, fülükkel nehezen hallanak, szemüket behunyták, hogy szemükkel ne lássanak, fülükkel ne halljanak, szívükkel ne értsenek, hogy meg ne térjenek, és meg ne gyógyítsam őket.”
verso 16
A ti szemetek pedig boldog, mert lát, és fületek boldog, mert hall.
verso 17
Bizony mondom nektek, hogy sok próféta és igaz ember kívánta látni, amiket ti láttok, de nem látták, és hallani, amiket ti hallotok, de nem hallották.
→
1Pt 1,10;
Zsid 11,13
verso 18
Ti azért halljátok meg a magvető példázatát!
verso 19
Mindazokhoz, akik hallják a mennyek országának igéjét, és nem értik, eljön a gonosz, és elragadja azt, ami szívükbe van vetve: ez az útfélre esett mag.
verso 20
A köves talajra esett mag pedig az, aki hallja az igét, és azonnal örömmel fogadja,
verso 21
de valójában nincs gyökere, nem állhatatos: mihelyt nyomorúság vagy üldözés támad az ige miatt, azonnal elbukik.
verso 22
A tövisek közé esett mag pedig az, aki hallja az igét, de e világ gondja és a gazdagság csábítása megfojtja az igét, és terméketlen lesz.
→
1Tim 6,9
verso 23
A jó földbe esett mag pedig az, aki hallja és érti az igét, és termést hoz: az egyik százannyit, a másik hatvanannyit, a harmadik harmincannyit.
A búza és a konkoly
verso 24
Más példázatot is mondott nekik: Hasonló a mennyek országa ahhoz az emberhez, aki jó magot vetett a szántóföldjébe.
verso 25
De amíg az emberek aludtak, eljött az ellensége, konkolyt vetett a búza közé, és elment.
verso 26
Amikor a vetés szárba szökkent, és kezdett kalászt hozni, látható lett a konkoly is.
verso 27
A szolgák ekkor odamentek a gazdához, és ezt mondták neki: Uram, te jó magot vetettél a földedbe. Honnan került hát bele a konkoly?
verso 28
Ő pedig így felelt: Valamelyik ellenségem tette ezt! A szolgák erre megkérdezték: Akarod-e, hogy elmenjünk, és összeszedjük a konkolyt?
verso 29
Ő azonban így válaszolt: Nem, mert amíg a konkolyt szednétek, kiszaggatnátok vele együtt a búzát is.
verso 30
Hadd nőjön együtt mind a kettő az aratásig, és majd az aratás idején szólok az aratóknak: Szedjétek össze először a konkolyt, kössétek kévébe, és égessétek el, a búzát pedig gyűjtsétek be csűrömbe!
→
Jel 14,15
A mustármag és a kovász
verso 31
Más példázatot is mondott nekik: Hasonló a mennyek országa a mustármaghoz, amelyet vesz az ember, és elvet a szántóföldjébe.
verso 32
Ez ugyan kisebb minden magnál, de amikor felnő, nagyobb minden veteménynél, és fává lesz, úgyhogy eljönnek az égi madarak, és fészket raknak ágai között.
→
Dán 4,9;
Ez 17,23;
Ez 31,6
verso 33
Más példázatot is mondott nekik: Hasonló a mennyek országa a kovászhoz, amelyet vesz az asszony, belekever három mérce lisztbe, míg végül az egész megkel.
verso 34
Mindezt példázatokban mondta el Jézus a sokaságnak, és példázat nélkül semmit nem mondott nekik,
verso 35
hogy beteljesedjék, amit az Úr mondott a próféta által: „Példázatokra nyitom meg számat, a világ kezdete óta rejtett dolgokat jelentek ki.”
→
Zsolt 78,2
A búza és a konkoly példázatának értelme
verso 36
Ekkor elbocsátotta a sokaságot, és bement a házba, tanítványai pedig ezzel a kéréssel fordultak hozzá: Magyarázd meg nekünk a szántóföldben nőtt konkoly példázatát!
verso 37
Ő pedig így válaszolt nekik: Az, aki a jó magot veti, az Emberfia,
verso 38
a szántóföld a világ, a jó mag a mennyek országának fiai, a konkoly a gonosz fiai,
verso 39
az ellenség, aki elvetette a konkolyt, az ördög; az aratás a világ vége, az aratók pedig az angyalok.
verso 40
Ahogyan tehát a konkolyt összegyűjtik és megégetik, úgy lesz a világ végén.
verso 41
Az Emberfia elküldi majd angyalait, és összegyűjtenek országából minden botránkozást okozót és gonosztevőt,
verso 42
és a tüzes kemencébe vetik őket: ott lesz majd sírás és fogcsikorgatás.
→
Jel 19,20
verso 43
Akkor majd az igazak fénylenek Atyjuk országában, mint a nap. Akinek van füle, hallja!
→
Dán 12,3
Az elrejtett kincs, az igazgyöngy és a háló
verso 44
Hasonló a mennyek országa a szántóföldben elrejtett kincshez, amelyet az ember, miután megtalált, elrejt, majd örömében elmegy, eladja mindenét, amije van, és megveszi azt a szántóföldet.
→
Fil 3,7
verso 45
Hasonló a mennyek országa a kereskedőhöz is, aki szép gyöngyöket keres.
verso 46
Amikor egy nagy értékű gyöngyre talál, elmegy, eladja mindenét, amije van, és megvásárolja azt.
→
Péld 8,10
verso 47
Hasonló a mennyek országa a tengerbe kivetett hálóhoz is, amely mindenféle halat összegyűjt.
verso 48
Amikor megtelik, kivonják a partra, és nekiülve a jókat edényekbe gyűjtik, a hitványakat pedig kidobják.
verso 49
Így lesz a világ végén is: eljönnek az angyalok, és kiválogatják a gonoszokat az igazak közül,
verso 50
és a tüzes kemencébe vetik őket, ott lesz majd sírás és fogcsikorgatás.
verso 51
Megértettétek mindezt? – kérdezte tőlük Jézus. Azok így válaszoltak: Igen.
verso 52
Ő pedig ezt mondta nekik: Azért minden írástudó, aki tanítványává lett a mennyek országának, hasonló ahhoz a házigazdához, aki újat és ót hoz elő kamrájából.
Jézus Názáretben
verso 53
Miután Jézus elmondta ezeket a példázatokat, továbbment onnan.
verso 54
És hazájába érve úgy tanította őket a zsinagógájukban, hogy megdöbbenve mondták: Honnan van benne ez a bölcsesség és a csodatevő erő?
verso 55
Vajon nem az ácsmester fia ez? Nem az ő anyját hívják Máriának, testvéreit pedig Jakabnak, Józsefnek, Simonnak és Júdásnak?
verso 56
És a húgai nem itt élnek-e valamennyien? Ugyan honnan van benne mindez?
verso 57
És megbotránkoztak benne, Jézus pedig így szólt hozzájuk: Sehol sem vetik meg a prófétát, csak saját hazájában és a maga házában.
verso 58
Nem is tett ott sok csodát hitetlenségük miatt.
Libros
