Máté evangéliuma

capítulo 15


Capítulos:


Jézus tanítása a tisztaságról


verso 1

Akkor farizeusok és írástudók mentek Jeruzsálemből Jézushoz, és ezt mondták:


verso 2

Miért szegik meg tanítványaid a vének hagyományát? Amikor ugyanis étkeznek, nem mossák meg a kezüket.


verso 3

Ő így válaszolt nekik: És ti miért szegitek meg Isten parancsolatát a ti hagyományotokért?


verso 4

Mert Isten ezt mondta: „Tiszteld apádat és anyádat”, és ezt: „Aki gyalázza apját vagy anyját, halállal bűnhődjék.”

2Móz 20,12; 5Móz 5,16; Péld 23,22


verso 5

Ti pedig azt tanítjátok, hogy aki ezt mondja apjának vagy anyjának: Áldozati ajándék az, amivel kötelességem volna téged megsegíteni –


verso 6

annak nem kell tisztelnie az apját. Így tettétek érvénytelenné Isten igéjét a ti hagyományotokért.


verso 7

Képmutatók, helyesen prófétált rólatok Ézsaiás:


verso 8

„Ez a nép ajkával tisztel engem, szíve azonban távol van tőlem.

Ézs 29,13


verso 9

Pedig hiába tisztelnek engem, ha tanításként emberi parancsolatokat tanítanak.”

Kol 2,22; Tit 1,14


verso 10

Ekkor odahívta a sokaságot, és így szólt hozzájuk: Halljátok és értsétek meg!


verso 11

Nem az teszi tisztátalanná az embert, ami bemegy a száján, hanem ami kijön a szájából, az teszi tisztátalanná az embert.

ApCsel 10,15; Róm 14,14; 1Tim 4,4; Jak 3,6


verso 12

Tanítványai ekkor hozzá lépve megkérdezték tőle: Tudod-e, hogy a farizeusok megbotránkoztak, amikor meghallották ezt a beszédet?


verso 13

Ő pedig így válaszolt: Minden növényt, amelyet nem az én mennyei Atyám ültetett, ki fognak gyomlálni.


verso 14

Hagyjátok őket, világtalanok vak vezetői ők! Ha pedig vak vezet világtalant, mind a ketten gödörbe esnek.


verso 15

Péter ekkor ezt kérte: Magyarázd meg nekünk az előbbi példázatot!


verso 16

Ő pedig így szólt: Még mindig értetlenek vagytok?


verso 17

Nem gondoltok arra, hogy minden, ami bemegy a szájon, a gyomorba jut, és az árnyékszékbe kerül?


verso 18

Ami azonban kijön a szájból, az a szívből származik, és az teszi tisztátalanná az embert.


verso 19

Mert a szívből származnak a gonosz gondolatok, gyilkosságok, házasságtörések, paráznaságok, lopások, hamis tanúskodások és istenkáromlások.

1Móz 6,5; Róm 7,18


verso 20

Ezek teszik tisztátalanná az embert. De az, hogy mosatlan kézzel eszik, nem teszi tisztátalanná az embert.


A kánaáni asszony


verso 21

Jézus azután elment onnan, és visszavonult Tírusz és Szidón vidékére.


verso 22

És ekkor egy kánaáni asszony, aki arról a környékről jött, így kiáltozott: Uram, Dávid Fia! Könyörülj rajtam! Leányomat kegyetlenül gyötri a gonosz lélek!


verso 23

Jézus azonban nem válaszolt neki egy szót sem. Erre odamentek hozzá a tanítványai, és kérték: Bocsásd el, mert utánunk kiáltozik.


verso 24

De ő így felelt: Én nem küldettem máshoz, csak Izráel házának elveszett juhaihoz.


verso 25

Az asszony pedig odaérve leborult előtte, és ezt mondta: Uram, segíts rajtam!


verso 26

Jézus erre így válaszolt: Nem jó elvenni a gyermekek kenyerét, és odadobni a kutyáknak.


verso 27

Az asszony azonban így felelt: Úgy van, Uram! De hiszen a kutyák is esznek a morzsákból, amelyek gazdájuk asztaláról lehullanak.


verso 28

Ekkor így szólt hozzá Jézus: Asszony, nagy a te hited, legyen úgy, amint kívánod! És meggyógyult a leánya még abban az órában.


Négyezer ember megvendégelése


verso 29

Jézus azután eltávozott onnan, elment a Galileai-tenger mellé, felment a hegyre, és ott leült.


verso 30

Nagy sokaság ment hozzá, és bénákat, nyomorékokat, vakokat, némákat és sok más beteget vittek magukkal. Ezeket Jézus lába elé tették, ő pedig meggyógyította őket.


verso 31

A sokaság pedig csodálkozott, amikor látta, hogy a némák beszélnek, a nyomorékok egészségesek lesznek, a bénák járnak, a vakok pedig látnak, és dicsőítette Izráel Istenét.


verso 32

Jézus ekkor odahívta tanítványait, és így szólt: Szánakozom a sokaságon, mert már három napja velem vannak, és nincs mit enniük; éhesen pedig nem akarom őket elbocsátani, nehogy kidőljenek az úton.


verso 33

Tanítványai így válaszoltak: Honnan volna itt a pusztában annyi kenyerünk, hogy jóllakassunk ekkora sokaságot?


verso 34

Jézus megkérdezte tőlük: Hány kenyeretek van? Ők így feleltek: Hét, és egy kevés halunk.


verso 35

Miután megparancsolta a sokaságnak, hogy telepedjenek le a földre,


verso 36

vette a hét kenyeret és a halakat, hálát adva megtörte, és a tanítványoknak adta, a tanítványok pedig a sokaságnak.


verso 37

Mindnyájan ettek és jóllaktak, azután hét kosarat szedtek tele a maradék darabokkal.


verso 38

Akik pedig ettek, négyezren voltak férfiak, az asszonyokat és a gyermekeket nem számítva.


verso 39

Ezek után Jézus elbocsátotta a sokaságot, beszállt a hajóba, és lement Magadán vidékére.

Capítulos:


Libros