A Márk írása szerint való szent evangyéliom
capítulo 3
verso 1
És ismét beméne a zsinagógába, és vala ott egy megszáradt kezű ember.
verso 2
És lesik vala őt, hogy meggyógyítja-é szombatnapon; hogy vádolhassák őt.
verso 3
Akkor monda a megszáradt kezű embernek: Állj elő a középre.
verso 4
Azoknak pedig monda: Szabad-é szombatnapon jót vagy rosszat tenni? lelket menteni, vagy kioltani? De azok hallgatnak vala.
verso 5
Ő pedig elnézvén őket haraggal, bánkódván szívök keménysége miatt, monda az embernek: Nyújtsd ki a kezedet. És kinyújtá, és meggyógyult a keze és éppé lőn, mint a másik.
verso 6
Akkor a farizeusok kimenvén, a Heródes pártiakkal mindjárt tanácsot tartának ellene, hogy elveszítsék őt.
verso 7
Jézus pedig elméne tanítványaival a tenger mellé; és nagy sokaság követé őt Galileából és Júdeából,
verso 8
És Jeruzsálemből és Idumeából és a Jordánon túlról; és a Tirus és a Sidon környékiek is, a mikor hallották, hogy miket mível vala, nagy sokasággal jövének ő hozzá.
verso 9
És megmondá tanítványainak, hogy egy kis hajót tartsanak néki készen, a sokaság miatt, hogy ne szorongassák őt.
verso 10
Mert sokakat meggyógyított, úgy hogy a kiknek valami bajuk volt, reá rohanának, hogy illethessék őt.
verso 11
A tisztátalan lelkek is, mikor meglátták vala őt, leborulának előtte, és kiáltának, mondván: Te vagy az Istennek a Fia.
verso 12
Ő pedig erősen fenyegeti vala őket, hogy őt ki ne jelentsék.
verso 13
Azután felméne a hegyre, és magához szólítá, a kiket akar vala; és hozzá menének.
verso 14
És választa tizenkettőt, hogy vele legyenek, és hogy kiküldje őket prédikálni,
verso 15
És hatalmuk legyen a betegeket gyógyítani és az ördögöket kiűzni:
verso 16
Simont, a kinek Péter nevet ada;
verso 17
És Jakabot a Zebedeus fiát és Jánost a Jakab testvérét; és Boanerges nevet ada nékik, a mely azt teszi: mennydörgés fiai;
verso 18
És Andrást és Filepet, Bertalant és Mátét, Tamást és Jakabot az Alfeus fiát, Taddeust és a kananeai Simont,
verso 19
És Iskáriótes Júdást, a ki el is árulta őt.
verso 20
Azután haza térének. És ismét egybegyűle a sokaság, annyira, hogy még nem is ehetének.
verso 21
A mint az övéi ezt meghallák, eljövének, hogy megfogják őt; mert azt mondják vala, hogy magán kívül van.
verso 22
Az írástudók pedig, a kik Jeruzsálemből jöttek vala le, azt mondák, hogy: Belzebúb van vele, és: Az ördögök fejedelme által űzi ki az ördögöket.
verso 23
Ő pedig magához híván azokat, példázatokban monda nékik: Sátán miként tud Sátánt kiűzni?
verso 24
És ha egy ország önmagában meghasonlik, meg nem maradhat az az ország.
verso 25
És ha egy ház önmagában meghasonlik, meg nem maradhat az a ház.
verso 26
És ha a Sátán önmaga ellen támadt és maghasonlott, nem maradhat meg, hanem vége van.
verso 27
Nem rabolhatja el senki az erősnek kincseit, bemenvén annak házába, hanemha elébb az erőset megkötözi és azután rabolja ki annak házát.
verso 28
Bizony mondom néktek, hogy minden bűn megbocsáttatik az emberek fiainak, még a káromlások is mind, a melyekkel káromlanak:
verso 29
De a ki a Szent Lélek ellen szól káromlást, nem nyer bocsánatot soha, hanem örök kárhozatra méltó;
verso 30
Mivelhogy ezt mondják vala: Tisztátalan lélek van benne.
verso 31
És megérkezének az ő testvérei és az ő anyja, és kívül megállva, beküldének hozzá, hivatván őt.
verso 32
Körülötte pedig sokaság ül vala; és mondának néki: Ímé a te anyád és a te testvéreid ott künn keresnek téged.
verso 33
Ő pedig felele nékik, mondván: Ki az én anyám vagy kik az én testvéreim?
verso 34
Azután elnézvén köröskörül a körülötte ülőkön, monda: Ímé az én anyám és az én testvéreim.
verso 35
Mert a ki az Isten akaratát cselekszi, az az én fitestvérem és nőtestvérem és az én anyám.
Libros
