Pál apostolnak Timótheushoz írt második levele

capítulo 2


Capítulos:

1 2 3 4


verso 1

Te annakokáért, én fiam, erősödjél meg a Krisztus Jézusban való kegyelemben;


verso 2

És a miket tőlem hallottál sok bizonyság által, azokat bízzad hív emberekre, a kik másoknak a tanítására is alkalmasak lesznek.


verso 3

Te azért a munkának terhét hordozzad, mint a Jézus Krisztus jó vitéze.


verso 4

Egy harczos sem elegyedik bele az élet dolgaiba; hogy tessék annak, a ki őt harczossá avatta.


verso 5

Ha pedig küzd is valaki, nem koronáztatik meg, ha nem szabályszerűen küzd.


verso 6

A ki munkálkodik, a földmívelőnek kell a gyümölcsökben először részesülnie.


verso 7

Értsd meg a mit mondok; adjon azért az Úr néked belátást mindenekben.


verso 8

Emlékezzél meg, hogy Jézus Krisztus feltámadott a halálból, ki a Dávid magvából való az én evangyéliomom szerint:


verso 9

A melyért, mint egy gonosztevő, szenvedek mind a fogságig; de az Istennek beszéde nincs bilincsbe verve.


verso 10

Annakokáért mindent elszenvedek a választottakért, hogy ők is elnyerjék a Krisztus Jézusban való idvességet örök dicsőséggel egyben.


verso 11

Igaz beszéd ez. Mert ha vele együtt meghaltunk, vele együtt fogunk élni is.


verso 12

Ha tűrünk, vele együtt fogunk uralkodni is: ha megtagadjuk, ő is megtagad minket;


verso 13

Ha hitetlenkedünk, ő hű marad: ő magát meg nem tagadhatja.


verso 14

Ezekre emlékeztesd, kérvén kérve őket az Úr színe előtt, hogy ne vitatkozzanak haszontalanul, a hallgatóknak romlására.


verso 15

Igyekezzél, hogy Isten előtt becsületesen megállj, mint oly munkás, a ki szégyent nem vall, a ki helyesen hasogatja az igazságnak beszédét.


verso 16

A szentségtelen üres lármákat pedig kerüld, mert mind nagyobb istentelenségre növekednek.


verso 17

És az ő beszédök mint a rákfekély terjed; közülök való Himenéus és Filétus.


verso 18

A kik az igazság mellől eltévelyedtek, azt mondván, hogy a feltámadás már megtörtént, és feldúlják némelyeknek a hitét.


verso 19

Mindazáltal megáll az Istennek erős fundamentoma, melynek pecséte ez: Ismeri az Úr az övéit; és: Álljon el a hamisságtól minden, a ki Krisztus nevét vallja.


verso 20

Nagy házban pedig nemcsak arany- és ezüstedények vannak, hanem fából és cserépből valók is; és azok közül némelyek tisztességre, némelyek pedig gyalázatra valók.


verso 21

Ha tehát valaki magát ezektől tisztán tartja, tisztességre való edény lesz, megszentelt, és hasznos a gazdájának, minden jó cselekedetre alkalmas.


verso 22

Az ifjúkori kivánságokat pedig kerüld; hanem kövessed az igazságot, a hitet, a szeretetet, a békességet azokkal egyetembe, a kik segítségül hívják az Urat tiszta szívből.


verso 23

A botor és gyermekes vitatkozásokat pedig kerüld, tudván, hogy azok háborúságokat szülnek.


verso 24

Az Úr szolgájának pedig nem kell torzsalkodni, hanem legyen mindenkihez nyájas, tanításra alkalmas, türelmes.


verso 25

A ki szelíden fenyíti az ellenszegülőket; ha talán adna nékik az Isten megtérést az igazság megismerésére,


verso 26

És felocsudnának az ördög tőréből, foglyokká tétetvén az Úr szolgája által az Isten akaratára.

Capítulos:


Libros