Eszter könyve

capítulo 4


Capítulos:


verso 1

mikor Mardókeus megtudta mindazt, ami történt, meghasogatta ruháit, zsákba és hamuba öltözött, úgy ment ki a városba, nagy és keserű kiáltással kiáltozva.


verso 2

elment a király kapuja elé, mert a király kapuján be ugyanis zsákruhában senki nem mehetett,


verso 3

s minden egyes tartományban, amely helyre csak a király parancsa és törvénye elérkezett, nagy gyászuk volt a zsidóknak, böjt, sírás, jajveszéklés, zsák és hamu volt sokaknak fekhelye.


verso 4

mikor Eszter szolgálói és kamarásai bementek és jelentést tettek neki, a királynét nagy reszketés fogta el s ruhákat küldött ki, hogy Mardókeust öltöztessék fel s vegyék le róla a zsákruhát, de az nem fogadta el.


verso 5

Ekkor Eszter hívatta a király kamarásai közül az egyiket, Hatákot, ki melléje volt beosztva s megparancsolta, hogy menjen Mardókeushoz és tudja meg, hogy mit jelent az a dolog és mi az oka.


verso 6

Haták kiment a város piacára, mely a király kapuja előtt van, Mardókeushoz.


verso 7

Mardókeus elmondta neki az egész dolgot, amely történt vele; pontos tudósítást adott az ezüstről, melynek a királyi kincstár javára való lefizetését Hámán megígérte annak fejében, hogy a zsidókat elveszítsék.


verso 8

odaadta neki a rendeletnek egy másolatát, amelyet Szuszánban adtak ki, hogy azt Eszternek megmutassa, s hogy jelentés tegyen neki és közölje vele a parancsot, hogy menjen be a királyhoz, hogy könyörögjön neki és keressen nála bocsánatot népének.


verso 9

Mikor Haták bement, megjelentette Eszternek Mardókeus szavait.


verso 10

Eszter feleletképen a következő utasítással küldte Hatákot Mardókeushoz:


verso 11

a király összes szolgái és a király tartományainak népe jól tudják, hogy valamennyi férfira vagy nőre, aki hívatlanul megy be a belső udvarba a királyhoz, egy törvény érvényes: hogy meghal, ha a király ki nem nyújtja arany kormánypálcáját feléje. engem pedig már harminc napja nem hívtak, hogy a királyhoz bemenjek.


verso 12

Eszter szavait hírül vitték Mardókeusnak, Mardókeus feleletül ezt üzente Eszternek:


verso 13

ne képzeld azt lelkedben, hogy az összes zsidók közül éppen a király háza fog megmenekülni!


verso 14

mert ha te ebben az időben minden áron hallgatni akarsz, más helyről jöhet a zsidóknak enyhület és szabadulás, te pedig és atyád háza elvesztek! s ki tudja, hogy nem a mostani időért jutottál-e királyságra?!


verso 15

Eszter erre ezt izente válaszképpen:


verso 16

eredj, gyűjtsd össze az összes zsidókat, akik Szuszánban találhatók; böjtöljetek értem, ne egyetek és ne igyatok három napig sem éjjel, sem nappal; én és szolgáló lányaim úgyanígy böjtölni fogunk és majd így megyek be a királyhoz, bárha a törvény ellenére is! ha aztán elveszek, hát elveszek!


verso 17

Mardókeus ezzel elment és mindent úgy cselekedett, ahogy Eszter parancsolta neki.

Capítulos:


Libros