Ezékiel próféta könyve

capitolul 11


Capitole:


versetul 1

Azután fölemelt a lélek, és elvitt engem az Úr házának keleti kapujához, amely keletre néz. És íme, a kapu bejáratánál huszonöt férfi volt. Közöttük láttam Jaazanját, Azzúr fiát és Pelatjáhút, Benájáhú fiát, a nép fejedelmeit.


versetul 2

Az Úr azt mondta nekem: Embernek fia! Ezek azok a férfiak, akik gonoszt eszelnek ki, és rossz tanácsokat adnak ebben a városban.


versetul 3

Azt mondják: Nem fogunk itt egyhamar házakat építeni. Fazék ez a város, mi pedig a hús vagyunk.


versetul 4

Azért prófétálj ellenük, prófétálj, embernek fia!


versetul 5

Ekkor leszállt rám az Úr lelke, és azt mondta nekem: Mondd, hogy így szól az Úr: „Jól szóltatok, Izráel háza! Tudom, mit gondoltok lelketekben!


versetul 6

Sokakat öltetek meg ebben a városban, és megtöltöttétek utcáit a megöltekkel.


versetul 7

Ezért így szól az én Uram, az Úr: Akiket megöltetek és a város közepére vetettetek, azok a hús, a város pedig a fazék. De benneteket kiviszlek belőle.


versetul 8

Fegyvertől féltetek, ezért fegyvert hozok rátok – ezt mondja az én Uram, az Úr. –


versetul 9

Kiviszlek titeket belőle, idegenek kezébe adlak titeket, és ítéletet tartok fölöttetek.


versetul 10

Fegyver miatt hullotok el, Izráel határán ítéllek meg benneteket, és akkor megtudjátok, hogy én vagyok az Úr.


versetul 11

Nem lesz számotokra fazék ez a város, és nem lesztek ti benne a hús. Izráel határán ítéllek el benneteket.


versetul 12

Akkor megtudjátok, hogy én vagyok az Úr, mert nem az én végzéseim szerint jártatok, és nem cselekedtétek meg rendelkezéseimet, hanem a népek törvényei szerint cselekedtetek, akik körülöttetek vannak.”


versetul 13

Miközben prófétáltam, Pelatjáhú, Benájá fia meghalt. Én pedig arcra borultam, és hangosan így kiáltottam: Jaj, Uram, Istenem, véget vetsz Izráel maradékának?


versetul 14

Ekkor az Úr így szólt hozzám:


versetul 15

Embernek fia! Testvéreidről, rokonaidról és Izráel egész házáról azt mondják Jeruzsálem lakói: „Távol kerültek az Úrtól, a mi birtokunk lett az ország!”


versetul 16

Ezért ezt mondd nekik: „Így szól az én Uram, az Úr: Mivel messzire vetettem őket, a népek közé, és szétszórtam őket az országokba, én leszek nekik szent helyük rövid időre azokban az országokban, amelyekbe elmentek.”


versetul 17

Ezért ezt mondd nekik: Így szól az én Uram, az Úr: Összegyűjtelek benneteket a népek közül, és egybegyűjtelek titeket azokból az országokból, amelyekbe szétszóródtatok, és nektek adom Izráel földjét.


versetul 18

 És bemennek oda, és eltávolítanak belőle minden förtelmességet és minden utálatosságot.


versetul 19

 Akkor egy szívet adok nekik, és új lelket adok beléjük. Eltávolítom testükből a kőszívet, és hússzívet adok nekik,


versetul 20

 hogy rendelkezéseim szerint járjanak, és törvényeimet megőrizzék és megcselekedjék. Akkor népemmé lesznek, én pedig Istenük leszek.


versetul 21

 De akiknek a szívük förtelmességeik és utálatosságaik után jár, azoknak útját a fejükre olvasom! – ezt mondja a szívről az én Uram, az Úr.


versetul 22

Ekkor a kerúbok fölemelték szárnyaikat, s közben a kerekek mellettük voltak, Izráel Istenének dicsősége pedig ott volt fölöttük.


versetul 23

Fölszállt az Úr dicsősége a város közepéből, és megállt azon a hegyen, amely a várostól keletre van.


versetul 24

A lélek pedig fölemelt engem, és elvitt Káldeába, a foglyokhoz látomásban, Isten lelke által. Majd elszállt tőlem a látomás, amelyet láttam.


versetul 25

Akkor elmondtam a foglyoknak az Úr minden beszédét, amelyet megjelentetett nekem.

Capitole:


Cărți